169502. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves savak előállítására organonátrium-vegyületek felhasználásával

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 169502 \ JÉÉjk Nemzetközi osztályozás: fwj Bejelentés napja: 1973. XI. 26. (Cl-1422) C 07 C 63/06 ^^ Közzététel napja: 1976. VII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1977. IX. 30. Feltalálók: Dőry István vegyészmérnök 40%, Závodszky László vegyésztechnikus 30%, Csermely György vegyészmérnök 20%, Budapest, Smudla Ferencné vegyész laboráns 10%, Bicske Tulajdonos: Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Rt., Budapest Eljárás szerves savak előállítására organonátriumvegyületek felhasználásával 1 Találmányunk tárgya eljárás, aromás illetve heterociklikus karbonsavak előnyösen fluorén-9-karbonsav-, 2,6-dimetoxi-benzoesav, illetve xantén-9--karbonsav előállítására, azzal jellemezve, hogy a) cikloalifás szénhidrogén diszpergált nátriumot 5 és valamely aktív hidrogént tartalmazó, aromás, illetve heterociklikus vegyületet tartalmazó reakcióelegyhez tercier-butilkloridot csepegtetünk, oly módon, hogy előnyösen mind a reakcióelegyhez, mind a becsepegtetésre kerülő reaktánshoz iniciá- 10 tort keverünk, majd a reakcióelegybe kívánt esetben aktivátort adunk, vagy b) cikloalifás szénhidrogénben diszpergált nátriumhoz tercier-butilkloridot csepegtetünk, oly. módon, hogy előnyösen mind a reakcióelegyhez mind 15 a becsepegtetésre kerülő reaktánshoz iniciátort keverünk, a keletkezett tercier-butimátriumot izoláás nélkül valamely, iniciátort tartalmazó, aktív hidrogénnel rendelkező aromás, illetve heterociklikus vegyülettel reagáltatjuk, majd a reakcióelegybe ki- 20 vánt esetben aktivátort adunk s az a) vagy b) eljárásváltozat szerint keletkezett organonátrium-vegyületet -10+10C°-on szárazjéggel kezeljük, a kapott karbonsav-nátriumsót szerves oldószerben oldott vízmentes oxálsawal megbontjuk és ismert 25 módon lúggal extrahálva ásványi sav hozzáadásával izoláljuk. A fémorganikus vegyületeket számos szintézisnél előnyösen alkalmazzák, különösen szerves savak előállításánál, mert szárazjéggel karboxilezve közvet- 30 lenül a kívánt szerves sav sója nyerhető, pl. 2,6-dimetoxi-benzoesav előállításánál, melyet a 68 229,69 számú japán szabadalmi leírás ismertet. E szerint rezorcin-dimetil-étert fenilnátriummal metallizálnak toluolban, majd szárazjéggel karboxilezve a dimetoxibenzoesavas nátriumot vízzel kioldják és vizes oldat savanyításával nyerik a 2,6-dimetoxi-benzoesavat. Hasonló elv szerint metallizálják a xantént nagy feleslegű nátriumból készült anizolos közegben xantén-9-karbonsav előállítására (306 541 számú svájci szabadalom). A fenünátriumnál is reakcióképesebb és veszedelmesebb n-amilnátriummal metallizálták a fluórént és ily módon fluorén-9-karbonsavat nyertek (Morton A.A. és Little EX.: J. Am. Chem. Soc. 71,487). A laboratóriumban igen jól reprodukálható eljárásnak nagyipari hasznosítása a megadott módon nem valósítható meg. Ennek egyik oka, hogy a metallizációs ágensként használt fenilnátrium rendkívüli módon pirofóros, így nagyüzemi alkalmazása nem, vagy csak igen költséges biztonsági berendezések alkalmazásával 'vitelezhető ki. Az üzemi megvalósíthatóságot nehezíti az a tény is, hogy irodalmi adatok szerint 60 C° feletti hőmérsékleten az oldószerként használt toluol is képes metallizálódni részben • az oldalláncban (R.A. Benceser et al.: Chem. Rev. 57, 867.) részben orto és pára helyzetben. Saját kísérleteinkben azt tapasztaltuk, hogy váratlan hőfok-emelkedéskor (mely áramszünet,