169489. lajstromszámú szabadalom • Eljárás klór-metil-acetát előállítására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1974. XI. 01. (BI-504) Közzététel napja: 1976. VII. 28. Megjelent: 1977. IX. 30. 169489 Nemzetközi osztályozás: C 07 C 69/12 Feltalálók: di. Bálint János oki. vegyész 45%, Szarvas Miklós oki. vegyész 40%, Fábián Ferencné vegyésztechnikus 15%, Debrecen Tulajdonos: BIOGAL Gyógyszergyár, Debrecen Eljárás klór-metil-acetát előállítására 1 A találmány tárgya, eljárás klór-metil-acetát előállítására. Mint ismeretes az alfa-klór-alkil-észterek előállítása több úton lehetséges [Acta Chem. Scand. 20, 1273 (1966)], éspedig vagy a megfelelő alkil-észter klórozásával, vagy a sav-kloridnak és aldehidnek az egymásra hatásával, vagy a vinil-észternek és klórnak a reakciójával. Ezek közül csak az első kettő bír gyakorlati jelentőséggel. Magát a klór-metil-acetátot is a metil-acetát klórozásával állították először elő [Ber. 6, 739 (1873)]. E módszert később úgy módosították, hogy a reakció teljessé tétele céljából az elegyet UV fénnyel sugározták be [Bull. Soc. Chim. Belg. 58, 510 (1949)], vagy úgy, hogy katalizátort használtak. Az így nyert termék azonban számos mellékterméket is tartalmazott, amelyektől az előállítani kívánt tiszta anyag elválasztása igen nehézkesnek bizonyult. A klór-metil-acetát előállítására sokáig a legjobb eljárásnak az acetil-klorid és paraformaldehid elegyének néhány órán át 100—130°-ra való hevítését tartották [Bull. Closse Sei. Acad, roy Belg. 1900, 48, Chem. Zentr. 71, (1900) T II. 22.] és csak később alkalmazták a cink-kloridot mint katalizátort, melynek segítségével a pillanatnyi exotherm reakció alacsonyabb hőmérsékleten is lefolytatható [Compt. rend. 132, 1567 (1901). 133, 96 (1901)]. A mellékreakciók csökkentése céljából a formaldehid feleslegben való adását javasolják [Bull. Soc. Chim. France (3) 27, 867 (1902), (3) 29, 87 (1903)] és a reakciót forró vízfürdő hőnérsékletén végzik [J.Ann. Chem. Soc. 43, 660 (1921)]. Mivel a reakció végén a kiindulási anyagok is jelen 5 vannak és melléktermékek is képződnek, úgy mint a szim-diklór-dimetil-éter (fp. 105°), a metilén•diacetát (fp. 170°), így ezek desztillációval nehezen távolíthatók el a képződött 115°-os forrpontú klór-metil-acetáttól [Ann. Chem. et Phys. (7) 29, 10 486 (1903)]. A melléktermék fő tömegéf alkotó szim-diklór-dimetil-éter az acetil-kloridból víz hatására keletkező sósavnak és a paraformaldehidnek a reakciója során képződik [Can. J. Chem. 42, 704 (1969)], s képződésük megakadályozása, illetve el-15 távolítása csak bonyolult desztillációs folyamattal (száraz sósavgáz alkalmazásával) lehetséges [Doki. Akad. Nauk. Ázerb. SSR.'19, (11) 23 (1963), C.A. 60 15726 h (1964)]. Ezért a kitermelés ezen eljárásnál csak 30—40%. 20 A 2 607 800

sz. USA szabadalmi leírás szerint a klór-metil-acetát előállítható még az előző eljárásokhoz hasonlóan úgy is, hogy formaldehid helyett 4,4-dimetü-meta-dioxant alkalmaznak egy Lewis-sav jellegű katalizátor jelenlétében, amikor is egy nehe-25 zen tisztítható terméket kapnak egy olyan eljárás eredményeként, amelynek alapanyaga egyébként sem könnyen hozzáférhető. A klór-metil-acetát viszonylag jó hozammal (kb. 70%) állítható elő a szim-diklór-dimetil-éterből, ha 30 azt ecetsavanhidriddel kénsav katalizátor jelenlété-169489