169410. lajstromszámú szabadalom • Berendezés anyagok hő hatására végbemenő szerkezeti változásainak vizsgálatára

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 169410 éÉ^k, Nemzetközi osztályozás: fpr Bejelentés napja: 1973. IX. 20. (VA-1411) G01N 23/20, 25/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1976. VI. 28. Megjelent: 1977. IX. 30. Feltalálók: dr. Fuchs Erik oki. kohómérnök 40%, dr. Gergely Márton oki. gépészmérnök 30%, dr. Verő Balázs oki. kohómérnök 30%, Budapest Tulajdonos: Vasipari Kutató Intézet, Budapest Berendezés anyagok hő hatására végbemenő szerkezeti változásaínak vizsgálatára 1 A találmány tárgya egy berendezés anyagok hő hatására végbemenő szerkezeti változásainak vizsgálatára. Az anyagok - köztük a fémek és ötvözetek - 5 tulajdonságainak megismerésében, az új anyagok kifejlesztésében évtizedek óta használják a mechanikai anyagvizsgálat, a metallográfia és a szilárdtestfizika különféle módszereit. A rácsszerkezetre, a rácsszerkezeti állapotra vonatkozóan többek között 10 a röntgendiffrakciós eljárásokkal, az átalakulási folyamatokra vonatkozóan dilatométerekkel és a villamos vezetőképesség mérésével lehet információkhoz jutni. Az eddigi vizsgáló módszereket, az alkalmazásuk módját és lehetőségeit rendkívül kiterjedt 15 szakirodalom ismerteti (például az alábbi könyvek. B. CHALMERS, A.G. QUARREL: „The Physical Examination of Metals", Edward Arnold Publ. Ltd., London, I960.: VERŐJ.: „FÉMTAN", Tankönyvkiadó, Budapest, 1969.: FUCHSE.: „Fémtani 20 vizsgálatok" (egyetemi jegyzet), Tankönyvkiadó, Budapest, 1970.]. A modern technika sokrétű követelményeit kielégítő anyagok fejlesztése és minősítése további, különleges, új vizsgáló módszerek alkalmazását igényli. Az anyagokkal kapcsolatos 25 problémák megoldása így gyakran azon múlik, hogy sikerül-e az adott célra megfelelő új vizsgáló módszert, vagy új vizsgáló berendezést létrehozni. Ezt a körülményt jól mutatják a különféle szakfolyóiratokban tömegesen megjelenő dolgozatok «s 30 (vö. például a „Materialprüfung", a „Praktische Metallographie", a „Zeitschrift für Metallkunde", a „Nature" stb. folyóiratok anyagával). Jellegzetesen kritikus problémakört jelentenek az anyagokban, például a vasötvözetekben, hő hatására végbemenő folyamatok, s e .folyamatok során végbemenő szerkezeti változások részletei. Annyi természetesen közismert, hogy például az acélt edzés előtt austenitesíteni kell, hogy az edzés a vas gamma-alfa-átalakulásán alapul, s hogy az edzett acél keménysége á létrejövő martensites szövetszerkezetnek köszönhető. A meglevő ismeretek azonban elégtelenek esetenként annak az elbírálására, hogy a hőkezelés eredményeképpen mutatkozó tulajdonságok (pl. a köszörülési repedésre vagy a rideg törésre való hajlam, némely utólagos méretváltozások, a különleges igénybevételkor mutatkozó eltérő kopásállóság) a szerkezeti változásoknak milyen finomabb részletein múlnak. Alapvető nehézség ilyenkor, hogy a változásokat, a hőmérséklet hatását az ismert módszerekkel nem lehet egyszerre, sokoldalúan megállapítani. Alig segíti a megoldást, ha a folyamatokat globálisan esetleg jól lehet követni -allotrop átalakulásokat például dilatométeresen, fázisok feloldódását a villamos vezetőképesség mérésén keresztül - de a szerkezeti változások lényeges elemei ennek ellenére, mégis rejtve maradnak. Kétségtelenül áthidaló megoldást jelenthet a szobahőmérsékletre hozott anyag szerkezetének utó-169410