169366. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és bernedezés televízióláncon közvetített kép kontúrjainak kiemelésére
3 fedettek és kevés fényt eresztenek át, a fénypont erőssége megnő, míg a kevésbé fedett részeknél, amelyek sok fényt eresztenek át, a fénypont halványabb. Az ilyen megvilágítással készített fotómásolaton azok a képrészek is megjelennek, ame- 5 lyek a fekete vagy a fehér tartományban az eredeti felvételen gyakorlatilag elvesztek. A LOGETRON eljárásnak nagy hátránya, hogy szintén csak már kidolgozott filmfelvételen válik lehetségessé a röntgenkép kiértékelése, az élő szer- 10 vezet ily módon közvetlenül nem figyelhető meg. Gyakran szükség van arra, hogy röntgenképeket az átvilágítás közben, közvetlenül az elő szervezetről nyert képnek az egyébként halvány, elmosódott kontúrjai határozottabban, kiemelve jelenjenek meg 15 a képernyőn, és ezáltal a kép jobban kiértékelhető legyen. Ezeknek a felvételeknek az ismert berendezések nem felelnek meg, ezért szükség volt egy, az említett feladatot megoldó eljárás kidolgozására, illetve az eljárást foganatosító berendezések kifej- 20 lesztésére. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy tv láncon közvetített, és képcsövön megjelenített kép kontúrjai kiemelhetők, ha a kontúrokhoz tartozó képjel-szintváltozások meredekségét növeljük. 25 Különösen kemény kontúrokat lehet megjeleníteni, ha a képjelen a szintváltozás előtt és/vagy után túllövést hozunk létre. Ekkor a megjelenített kép relief-szerű kiemelt kontúrokkal rendelkezik. A találmány tehát részben eljárás televízió Ián- 30 con közvetített kép kontúrjainak kiemelésére, melynek során a képjel szintváltozásainak meredekségét megnöveljük, vagy a szintváltozás előtt és/vagy után a képjelen túllövést hozunk létre oly módon, hogy a képjelet egyrészről Tj késleltetési 35 idővel késleltetve Ua alapjelet, másrésztől T 2 késleltetési idővel késleltetve Uc jelet állítunk elő, majd Ua alapjelnek és a késleltetés nélküli U b jel és az Uc jel összegének különbségét képezzük és előállítjuk az Ukorr korrekciós feszültséget, majd 40 32 U korr korrekciós feszültséget az U a alapjellel lineárisan összegezzük és előállítjuk az Uki korrigált kimenőjelet. A találmány tárgya részben kapcsolási elrendezés a találmány szerinti eljárás foganatosítására, mely- 45 nél a bemenetre késleltető vonal bemenete csatlakozik, a késleltető vonal kimenetére lezáróellenállás van kötve, a késleltető vonal közepén leágazás van. melyhez két különbségképző elem nem-invertáló bemenete csatlakozik, az egyik különbségképző 50 elem invertáló bemenete a késleltető vonal bemenetéhez, a másik különbségképző elem invertáló bemenete a késleltető vonal kimenetéhez van kötve, a különbségképző elemek kimenete közösített pontra csatlakozik és a közösített pontra a 55 késleltető vonal középleágazása ellenálláson keresztül van kötve.Egy másik, a találmány szerinti kapcsolási elrendezésnél a késleltető vonal leágazása ellenálláson keresztül különbségképző elem egyik bemenetére 60 csatlakozik, má^ik bemenetére pedig ellenállásokon keresztül a késleltető vonal bemenete és kimenete van kötve, a különbségképző elem kimenete és a késleltető vonal leágazása ellenálláson keresztül összegző áramkör egy-egy bemenetére csatlakozik, 65 4 és az összegző áramkör kimenete egyben a kapcsolási elrendezés kimenete. Egy további találmány szerinti kapcsolási elrendezésnél a késleltető vonal leágazása invertáló erősítőn keresztül hárombemenetű összegző egyik bemenetére csatlakozik, míg a másik két bemenetre a késleltető vonal bemenete és a kimenete van kötve. A találmány szerinti eljárást és kapcsolási elrendezést a következőkben a mellékelt rajzok alapján ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábra a tv képjel alakításának eljárási lépéseit mutatja, a 2. ábra a jelalakítási eljárást vektorábrán szemlélteti, a 3. ábra a találmány szerinti eljárást foganatosító peldakénti kapcsolási elrendezést tünteti fel, a, 4. és 5. ábra további kapcsolási elrendezéseket ábrázol, míg a 6. ábra a késleltető vonalak kapcsolási változatát mutatja. A találmány szerinti eljárást az 1. ábra kapcsán ismertetjük részletesen. Az ábrán a képjel korrekciójának egyes fázisai láthatók, ahol az egyes sorokban a vízszintes tengelyre az idő, a függőleges tengelyre a képjel szintje, például a feszültsége van felvéve. Az 1. ábrán látható jelalakok kizárólag a képtartalom jelei a szinkron- és a kioltójelek nélkül. Az Ub, Ua és U c jelalakok azonosak, csupán egymáshoz képest késleltetve vannak. Ahhoz ugyanis, hogy a korrigálandó Ua alapjel szintváltozásának meredekségét növelni lehessen, illetve azon a szintváltozás pillanata előtt és után túllövést lehessen előállítani, szükséges ismerni a szintváltozás előtti feszültségszintet is. Erre csak úgy van lehetőség, hogy a képjelet késleltetjük. Ekkor ugyanis a késletetett jelhez képest a késleltetés nélküli jel úgy jelenik meg, mint a jel előtti információ, és amit a jel előtti szintváltozás meredekségének növelésére, illetve a jel előtti előtúllövés létrehozásához használhatunk fel. Az 1. ábrán tehát az Ua alapjel az U b jelhez képest T] késleltetési idővel, az Uc jel pedig az U a alapjelhez képest T2 késleltetési idővel van késleltetve. Ti és T2 késleltetési időkre sokféle értéket fel lehet venni. Egyik vagy másik értéke nulla is lehet, ami azt jelenti, hogy ha például T^O, akkor csak a szintváltozás második felében állítjuk elő a meredekebb szintváltozást, illetve csak a szintváltozás utáni jelszakaszon jelenik meg az utó-túllövés. Ebben az esetben a kontúr kiemelése attól függ, hogy a képjel fekete tartományból a fehér tartományba vált-e, amikor is a kontúrok fehéren emelkednek ki, vagy a fehér tartományból a feketébe történik a képjel szintváltozása, és ekkor a kontúr feketén emelkedik ki. A másik esetben, amikor T2 = 0, akkor pedig csak a szint- ' változás előtt lesz meredekebb a képjel, illetve csak a szintváltozás előtti szakaszon jelenik meg az elő-túllövés. Ebben az esetben a kontúrok az előbbi eset fordítottjaként emelkednek ki. Az egyenletesebb kontúrkiemelés érdekében célszerű azonban mind a két késleltetést előállítani. Ebben az esetben további előnyös eljárás az, ami-2
