169366. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és bernedezés televízióláncon közvetített kép kontúrjainak kiemelésére
5 169366 6 kor Ti =T2 =T 0 , vagyis azonos késleltetési időket hozunk létre, bár ez sem szükségszerű. Az alábbi példában olyan kontúr kiemelési eljárást ismertetünk, amelyeknél a késleltetési idők azonosak. Az 1. ábrán egy halvány, lágy kontúrnak megfelelő képjel korrekciója látható. Az Ub jel késleltetés nélküli jel és ezért az időtengelyen a legkorábban jelenik meg. Az Ua alapjelet Ub jelhez képest T0 késleltetési idővel késleltetjük, ezért ez T0 késleltetési idővel később jelenik meg a t időtengelyen. Az Uc jel az U a alapjelhez képest T 0 késleltetési idővel, az Ub jelhez képest 2 T Q idővel van késleltetve. A találmány szerinti jelalak korrekció az Ua , U b és Uc jelek feszültségének megfelelő összegezésével valósítható meg. Az Ut különbségi jel az U a alapjel és Ub jel feszültségkülönbsége. Mivel a két nagysága és alakja azonos, csupán időbeni eltérés van közöttük, Uj különbségi jel csak a T0 késleltetési idő alatt jelenik meg. Az U2 különbségi jel az Ua alapjel és U c jel feszültségének különbsége. Az Uj különbségi jel előállításánál arról is kell gondoskodni, hogy az az Ua alapjelhez képest ellentétes polaritású legyen, míg az U2 különbségi jel az Ua alapjellel azonos polaritású. Ezt egyszerűen a különbségképzésnél lehet megvalósítani, amikor is az Ub és Uc jeléket kell kivonni az U a alapjelből. Az Ui és U2 különbségi jeleket összegezve az Ukorr korrekciós feszültséget kapjuk, amint az az 1. ábrán látható. A képjel kívánt korrekciója az Ua alapjel és az Ukorr korrekciós feszültség összegezésével jön létre, és így előáll az Uk j korrigált kimenőjel. A 2. ábra a korrekció vektorábráját tünteti fel abban az esetben, amikor a képjel egyetlen szinuszosan változó feszültség. A T0 késleltetési idő egy adott co körfrekvencia esetén a <p fázisszöggel is kifejezhető, vagyis a késleltetés lényegében a szinuszos jel fázistolását jelenti. A fázistolás mértéke természetesen függvénye a kör-frekvenciának: ^ = co -T0 (1) A fenti kvalitatív ismertetésnél láttuk, hogy Uki = U a + U korr (2) Az Uk orr korrekciós feszültség az 1. és 2. ábrából is követhetően Ukorr =(U a -U b ) + (U a -U c ) = =2Ua - (U b + U c ) (3) Mivel az Ua alapjel és az Ub jel, illetve az U c jel között az (1) összefüggés szerinti $ fáziskülönbség van, ezért (3)-at átrendezve lUkorr I = 2lUaI - IUJ • cosv> - lUblcos^ (4) összevonva és az (1) összefüggést behelyettesítve: Ukorr = 2Ua (1 - COSCoTo) (5) Valamilyen rögzített T0 késleltetési idő mellett co körfrekvencia függvényében vizsgálva az (5) összefüggést, az látható, hogy Ukor r korrekciós feszültség nagysága a frekvenciával nő, míg egész 5 alacsony frekvencián gyakorlatilag elhanyagolhatóan kicsi. Az (5) összefüggésből az is látható, hogy az Ukorr korrekciós feszültség az co körfrekvencia periodikus függvénye, melynek első maximuma az 10 * 1 f= (6) 2T0 frekvencián van. A célul kitűzött képjel korrekció számára csak az első maximumig terjedő frek-15 venciasáv érdekes. A (6) összefüggésből az is kiolvasható, hogy a T0 késleltetősi idő megválasztásával a különböző finomságú képrészletek kontúrjai emelhetők ki. Túlságosan kicsi T0 késleltetési idő esetén az ap-20 róbb részletek sem jelennek meg hatásosan, mert a túllövések a képernyőn olyan mértékben közel jelennek meg egymáshoz, hogy azt szemmel már nem lehet a kívánt mértékben értékelni, míg a túlságosan nagy T0 késleltetési idő a túllövéseket a 25 tényleges kontúrtól olyan távolságban jeleníti meg, ami már megint nem javít a kép értékelhetőségén. Célszerű lehet az eljárás foganatosítása során a T késleltetési idő folyamatos vagy lépésekben történő állítása. Szerepe van a T0 késleltetési idő meg-30 választásánál a képméretnek, valamint annak, hogy hány soros tv rendszert alkalmazunk, illetve s soridőnek. A kísérleti eredmények azt mutatták, hogy az Európában általánosan használt 625-soros rendszer-35 ben, melynek sorideje 64//sec, T0 késleltetési idő kedvező értéke mintegy 250nsec, vagyis a soridőnek kereken 250-ed része. Ez az érték azonban változtatható attól függően, hogy milyen tv rendszer kerül alkalmazásra, milyen részletek kiemelése 40 kívánatos, illetve milyen képernyőméretet alkalmaznak a kiértékelő rendszerben. A találmány szerinti eljárás lényegét tulajdonképpen a (2) és (3) összefüggésekből lehet kiolvasni, amely szerint az Ua alapjel kétszereséből 45 levonjuk az Ub jelnek és az U c jelnek az összegét, és ily módon az Ukorr korrekciós feszültséget állítjuk elő, majd ezt a korrekciós feszültséget az Ua alapjelhez hozzáadva előállítjuk az Uki korrigált kimenőjelet. 50 Az összeg- és különbségjelek sorrendje nem szükségszerűen az 1. ábrán példaként bemutatott sorrendben kell, hogy létrejöjjön, az gyakorlatilag tetszőleges sorrendben foganatosítható. Ennek következtében a találmány szerinti eljárást fogana-55 tosító kapcsolási elrendezés többféle változata kidolgozható, amelyek azonos eredményt biztosítanak. A fentiekben kvalitatíve és kvantitatíve ismer. tetett találmány szerinti eljárás foganatosítására 60 szolgáló egyik korrektor áramkör kapcsolási elrendezése a 3. ábrán látható, Az 1 bemenetre a 3 késleltető vonal egyik vége csatlakozik, mely láncba van kapcsolva a 4 késleltető vonallal. A 3 és 4 késleltető vonalak a gyakorlatban akár kábel-65 lel, akár késleltető művonallal is realizálhatók, ezen 3
