169307. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új aril-acetilén-vegyületek előállítására
5 169307 számított: C =93,71%, H =6,29%, mért: C =91,63%, H =6,24%. 3'-klór-4'-fenil-acetofenonból (3-klór-4-fenil-fenil)-acetilén, 5 forráspont: 97-100 C /0,09 mm, elemzési eredmények Ci4H 9 Cl: számított: C =79,06%, H =4,27%, mért: C =78,81%, H =4,07%. 10 3'-fluor-4'-fenil-acetofenonból (3-fluor-4-fenil-fenil)-acetilén, forráspont: 103C°/0,6mm, elemzési eredmények Ci 4H 9 F: 15 számított: C = 85,69%, H = 4,62%, F = 9,68%, mért: C =85,48%, H =4,66%, F = 9,42%. 20 Az első szintézisútban kiindulási anyagként alkalmazott vegyületek, az aril-acetofenon-származékok ismert eljárásokkal állíthatók elő. Több ilyen eljárást szemléltet a 2. reakcióvázlat. 25 Jellemző előállítási módok a következők: 200 g 2-fluor-bifenil és 1500 ml szén-diszulfid oldatát 0—5 C hőmérsékletre hűtjük, majd 140 perc alatt 200 g alumínium-kloriddal, és ezután 30 165 perc alatt 113 g acetil-kloriddal kezeljük. A reakcióelegyet szobahőmérsékletre felmelegedni hagyjuk és egy éjjelen át keverjük. A reakcióelegyet ezután óvatosan jégre és sósavra öntjük és a szerves anyagot dietil-éter és etil-acetát eleggyel 35 extraháljuk. A szerves extraktumot vízzel, 10%-os nátrium-hidroxid oldattal és vízzel mossuk, majd nátrium-szulfáton szárítjuk. Az oldatot vákuumban bepárolva, és a szilárd maradékot hexánból átkristályosítva 4'-(2-fluor-fenil)-acetofenont kapunk. Ez 4 0 az anyag hexánból átkristályosítva két frakciót ad. Első frakció: 173 g, olvadáspont: 84,5-86,5 C . Elemzési eredmények Ci4 HnFO: számított: C =78,49%, H =5,18%, 45 F = 8,87%, mért: C = 77,23%, H =4,75%, F = 10,00%. Második frakció: 51,1 g, olvadáspont: 85-87 C . 50 Elemzési eredmények C14 HuFO: számított: C =78,49%, H =5,18%, F = 8,87%, mért: C = 78,40%, H =5,35%, 55 F = 8,89%. Egy másik eljárásváltozatban a Grignard-reagens előállítására 5,3 g magnéziumot 54 g 2-fluor-4--bróm-bifenillel tetrahidrofuránban reagáltatunk. A 60 lehűtött Grignard-oldatba 9,7 g acetaldehid és 100 ml tetrahidrofurán oldatát csepegtetjük. Az adagolás befejezése után további 125 ml tetrahidrofuránt adunk a reakcióelegybe és az oldatot egy éjjelen át szobahőmérsékleten keverjük. >5 A reakcióelegybe lehűtés után 165 ml telített ammónium-klorid-oldatot, majd 100 ml vizet csepegtetünk. Szobahőmérsékletre való felmelegítés után a reakcióelegyet jégre öntjük. A terméket éterrel extraháljuk és az éteres extraktumot háromszor vízzel mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk és az étert vákuumban ledesztilláljuk. A szilárd maradékot hexánból átkristályosítva 26,3 g a-metil-3--fluor-4-fenil-benzil-alkoholt kapunk. Olvadáspont: 84-86 C°, elemzési eredmények C14 Hi 3 F0: számított: C = 77,76%, H = 6,06%, mért: C =77,52%, K=6,33%. 12 g króm-trioxid és 42 ml 35%-os kénsav oldatát erős keverés és hűtés közben 28,6 g a-metil-3-klór-4-fenil-benzil-alkohol és 36 ml aceton oldatához csepegtetjük. A reakcióelegyhez további, nagy mennyiségű acetont adunk, és a vizes fázistól elválasztjuk. A vizes fázist acetonnal mossuk, az egyesített acetonos oldatokat nátrium-szulfáton szárítjuk és bepároljuk. A folyékony maradékot desztillálva 26,3 g 3'-klór-4'-fenil-acetofenont kapunk. Forráspont: 132-141 C°/0,09 mm. Elemzési eredmények Ci4 HnC10: számított: C =72,89%, H =4,81%, mért: C =72,63%, H =4,85%. A találmány szerinti előnyös vegyületek a következők: [4-(2-klór-fenil)-fenil]-acetilén, [4-(2-fluor-fenil)-fenil]-acetilén, [4-(2,5-difluor-fenil)-fenil]-acetilén, [4-(2,4-difluor-fenil)-fenil]-acetilen, (3-klór-4-ciklohexil-fenil)-acetilén, [4-(o-tolil)-fenil]-acetilén, (3-klór-4-fenil-fenil)-acetilén, (3-fluor-4-fenil-fenil)-acetilén,és (3-metil-4-fenil-fenil)-acetilén. Mint ahogy az előbbiekben említettük, a találmány szerinti vegyületek gyulladásgátló, fájdalomcsillapító és lázcsillapító aktivitással rendelkeznek. Ezért, egy vagy több. vegyületet ilyen kezelésre szoruló melegvérű állatoknak adagolva a gyulladás, láz és fájdalom tünetei csökkenthetők. Ezeket a különböző szimptómákat számos körülmény okozza. A találmány szerinti vegyületek különösen alkalmasak reumás izületi gyulladás kezelésére. Mindazonáltal a szakember számára nyilvánvaló, hogy a vegyületek szintén alkalmasak számos más, gyulladást, lázt vagy fájdalmat okozó állapot kezelésére, mint amilyen a* reumás csigolyagyulladás, elfajult izületi betegségek és a nem meghatározott eredetű enyhébb gyulladások, fájdalom vagy láz. Az alkalmazott vegyület vagy vegyületek mennyisége nem döntő mindaddig, míg gyulladásgátló, lázcsillapító vagy fájdalomcsillapító mennyiségben alkalmazzuk. Általában, gyulladásgátló aktivitásukat 0,01-50 mg/kg állattestsúly, vagy ennél nagyobb dózisban fejtik ki. Lázcsillapító aktivitásukat jellemzően 10-100 mg/kg állattestsúly, míg 3
