169247. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg gyártására

7 169247 8 A 17. ábra a 16. ábrához hasonló felülnézet, mely az üvegszalag felületébe juttatott, egymást átfedő mintázati elemeket szemléltet. A 18. ábra a 16. ábrához hasonló felülnézet, mely az üvegszalag felületébe bevezetett, egymástól meghatározott távolságban elhelyezett mintázati elemeket szemléltet. A 19. ábra a 4. ábrán szemléltetett rögzítőszerv alkalmazásával az üveg felületébe bejuttatott összefüggő mintázatot szemlélteti. A 20. ábra egymást átfedő mintázati elemeket szemléltet, melyeket a 4. ábrán mutatott rögzítőszerv alkalmazásával vezettünk be az üvegszalag felületébe. A 21. ábra a 16. ábrához hasonló felülnézet, mely a 3. ábra szerinti rögzítőszervet mutatja, továbbá két egymást átfedő mintázati elemből álló, egymástól bizonyos távolságban elhelyezkedő .mintázatcsoportot ábrázol. A 22. ábra egymással összefüggő mintázati elemeket szemléltet, melyeket a 6. ábra szerinti rögzít őszerv alkalmazásával kaptunk. A 23. ábra összefüggő mintázati elemekből álló mintázatot szemléltet, melyet a 9. ábra szerinti rögzítőelem alkalmazásával állítunk elő. A 24. ábra a 2. ábra egy részéhez hasonló rajz, mely két, különböző alakzatú rögzítőszerv alkalmazását szemlélteti. A 25. ábra a 24. ábrához hasonló rajz, mely két rövid rögzítőszerv alkalmazását szemlélteti, melyek egymással egyvonalban vannak elhelyezve keresztirányban az üvegszalagra és végül a 26. ábra egy feszültséggörbe diagram, mely a 25. ábra szerinti megoldáshoz alkalmazható áramkapcsolást szemlélteti. A rajzokon az azonos hivatkozási számok az azonos vagy hasonló elemeket jelölik. Az 1. és 2. ábrán szemléltetett, találmány szerinti berendezésnél az üvegolvasztókemence 1 kilépő vége a 2 szabályozógáthoz csatlakozik. A kilépő vég a 4 nyúlványt és az 5 oldalfalakat magába foglaló 3 szájnyílásban végződik, melyet az 1. ábra szemléltet. A 4 nyúlvány és az 5 oldalfalak együttesen alkotják a négyszögletes keresztmetszetű szájnyílást. A 3 szájnyílás a hosszanti tartályszerkezet 6 feneke fölött van elhelyezve. A tartályszerkezet magába foglalja a 7 oldalfalakat, melyek egymáshoz kapcsolódva és a 6 fenékkel, továbbá a 8 végfallal együtt, mely a tartály belépő végén van és a kilépő végen levő 9 végfallal együtt határolják a tartályszerkezetet. A tartályszerkezetben van elhelyezve a 10 olvasztott fémfürdő, melynek felületét a rajzon a 11 számmal jelöljük. Az alkalmazott fémfürdő példaképpen olvasztott ónból állhat, vagy tartalmazhat valamely ónötvözetet is, melyben az ón van túlsúlyban mint alkotóelem, és amelynek a fajsúlya nagyobb mint az üvegé. A tartály felett a tetőszerkezet van elhelyezve. Ez a tetőszerkezet a 12 tetőből, a 13 oldalfalakból és az összefüggő 14 és 15 végfalakból áll. A végfalak a fürdő belépő, illetve kilépő végén helyezkednek el. A belépő végen levő 14 végfal lefelé nyúlik az olvasztott fémfürdő 11 felülete irányában és a fémfürdő felületével a 16 belépőnyílást határolja, melynek magassága korlátozott. Az olvasztott üveg ezen a nyíláson keresztülhaladva áramlik végig az olvasztott fémfürdő felületén. 5 A kilépő végen levő 15 végfal a tartályszerkezet 9 végfalával együtt a 17 kilépőnyílást határolja, melyen keresztül a fürdő felületén kialakult végleges üvegszalagnak a fürdőről való kiemelése történik a hajtott 18 szállítógörgőkre. A görgők a 10 tartályszerkezet kilépővégén kívül vannak felszerelve, éspedig valamivel a tartályszerkezet 9 végfalának szintje fölött, úgyhogy az üvegszalag felemelkedik a 9 végfal fölé, amikor a 17 kilépőnyíláson a fémfürdőről való kivezetése történik. 15 A 18 szállítógörgők a kialakított végleges üvegszalagot edzőkemencébe továbbítják önmagában ismert módon és egyidejűleg húzóerőt fejtenek ki az üvegszalagra és ezzel elősegítik az üvegszalag előre-20 haladását, amikor az a 10 olvasztott fémfürdő felületén csúszva halad előre. A tetőszerkezet 19 nyúlványa a 2 szabályozógátig nyúlik és egy kamrát alkot, melyet a 20 oldalfalak határolnak, a kamrában a 3 szájnyílás 25 helyezkedik el. Olvasztott 21 mész-nátron-kvarc üveget táplálunk a 10 olvasztott fémfürdőre a 3 szájnyílásból és a 2 szabályozógát szabályozza a 21 olvasztott üveg átáramlási mennyiségét a 3 nyúlvány felett, 30 amikor is olvasztott üvegréteg keletkezik a fémfürdőn. Az üveg hőmérsékletét a fürdőn való végighaladása során a belépő végtől kiindulva, ahol a hőmérséklet kb. 1050 C°, szabályozzuk. A hőmérjsék-35 let az olvasztott fémfürdő kilépő végén kb. 650 C°. A hőmérsékletszabályozás a 10 olvasztott fémfürdőbe merülő 23 hőmérsékletszabályozók és az olvasztott fémfürdő fölött a tetőszerkezet 25 által határolt felső térben elhelyezett 24 hőmérsék-40 letszabályozok útján történik. A tetőtérbe védőgázt juttatunk be a 26 vezetékeken keresztül, ezek a vezetékek egymástól azonos távolságban vannak elhelyezve a 12 tetőbe. A 26 vezetékek a 27 leágazásokkal vannak összekötve, melyek a 28 el-45 osztóvezetékhez csatlakoznak. A 28 elosztóvezeték a védőgáz forráshoz kapcsolódik. Előnyösen olyan védőgázt alkalmazunk, melynek redukáló hatású komponense is van, így példaképpen a tetőtérben kialakított védőatmoszféra 10% hidrogént és 90% 50 nitrogént tartalmaz. A védőgázt nyomás alatt tartjuk a lényegében zárt tetőtérben, a védőgáz a 16 belépőnyíláson és a 17 kilépőnyíláson keresztül áramlik kifelé a tetőtérből. 55 Az olvasztott fémfürdőre juttatott olvasztott üveg hőmérsékletét a 23 és 24 hőmérsékletszabályozók segítségével szabályozzuk, amikor az üveg végighalad az olvasztott fémfürdőn és ilyen módon biztosítjuk, hogy az olvasztott fémfürdő felületén 60 29 olvasztott üvegréteg alakul ki. Ez a 29 olvasztott üvegréteg keresztülhalad a 16 belépőnyíláson és előrehaladása során az olvasztott üveg akadálytalanul áramlik szét oldalirányban. Ennek során a 29 olvasztott üvegrétegből olvasztott 30 üvegtömeg 65 alakul ki, mely azután üvegszalag alakjában halad 4