169247. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg gyártására

9 169247 10 végig az olvasztott fémfürdőn. A tartályszerkezet szélessége az olvasztott fémfürdő felszínén nagyobb, mint az olvasztott 30 üvegtömegé, így kezdetben az olvasztott üvegtömeg oldalirányú szétáramlása akadálymentes. A tartályszerkezeten annak keresztirányában a meghatározott idomú 31 rúdelektród van elhelyezve közvetlenül a 32 üvegszalag felső felülete fölött, mely üvegszalag, mint már említettük, a 30 úszó üvegtestből alakult ki. Egy rés, példaképpen kb. 6 mm magasságú rés alakul ki a 31 rúdelektród alsó felülete és az üvegszalag 33 felső felülete között. A 31 rúdelektród az 1. és 2. ábrán szemléltetett kiviteli alak esetében rézrúd, mely egy sorozat egymással érintkező négyszögként van kiképezve. A rúdelektród rögzítése a 34 gyámok segítségével történik, ezek közbeiktatásával a rúdelektród a felső részen elhelyezett elektromosan vezető 35 gerendáról nyúlik lefelé. Ez a gerenda a tartályszerkezetben keresztirányban van rögzítve. Villamos kapcsolást létesítünk a 31 rúdelektróddal a 35 gerendán és a 34 gyámokon keresztül, és ugyanakkor villamos csatlakozást létesítünk az olvasztott fémfürdővel a 36 elektród segítségével, mely az olvasztott fémfürdőbe merül az üvegszalag haladási pályája mentén. A megfelelő idomként kiképzett 31 rúdelektród a tartályszerkezetben van rögzítve, éspedig azon a ponton, ahol az üvegszalag hőmérséklete megközelítően 750 C°. A rúdelektród tartószervként szolgál a 37 olvasztott test számára, mely példaképpen olvasztott állapotú réz/ólom ötvözet lehet. A 37 olvasztott test a 31 rúdelektród mintázattal kiképzett alsó felületéhez tapad, és onnan az üvegszalag 33 felső felülete irányába nyúlik. A leírt kiviteli alak esetében az olvasztott testként alkalmazott réz/ólom ötvözet 2,5% rezet és 97,5% ólmot tartalmaz. A 31 rúdelektród mintázattal kiképzett alsó felülete azt a mintázatot alakítja ki a 37 olvasztott testben is, ami megfelel annak a mintázatnak, amit be kívánunk vezetni az üvegszalag felületébe. A leírt kiviteli alak esetében egymáshoz kapcsolódó négyszögekből álló mintázatról van szó. A rúdelektród további mintázati lehetőségeit a 3-9. ábrák szemléltetik. Ezek a mintázatok megfelelnek az adott kiviteli alakok esetében az üvegszalag felületébe juttatott mintázatoknak. A 3. ábrán szemléltetett rúdelektród alsó felülete egymáshoz kapcsolódó hatszögekből áll, és tulajdonképpen ennek alkalmazásával az 1. és 2. ábra kapcsán leírt kiviteli alak egy további változatához jutunk. A 4. ábrán szemléltetett mintázat három 38 körből ál, melyek egymástól azonos távolságban vannak elhelyezve és azokat a 39 összekötő darabok fogják össze. Az 5. ábrán szemléltetett kialakítás szerint a fémrúd alsó felülete egy sorozat 40 nyolcszögből áll, a 6. ábra pedig a mintázatnak az 5. ábra szerintitől kismértékben eltérő kialakítását szemlélteti. A 7. ábra olyan fémrudat ábrázol, melynek alsó felülete 41 cikk-cakk alakkal van kiképezve, a 8. ábra pedig olyan fémrudat szemléltet, melynek alsó felülete három 42 nyitott négyszögből áll. Ezek a négyszögek egymástól azonos távolságban helyezkednek el, és azokat a 43 összekötő darabok fogják össze. Egy olyan fémrudat, melynek alsó felülete csip-5 kőzetként van kiképezve, a 9. ábra szemléltet. Az alábbiakban leírt példákban a 31 rúd és a rákapcsolt elektromos tápkör kapcsolata olyan, hogy a rúd anódként van kötve az áramtáplálás 10 meghatározott időperiódusaiban úgy, hogy villamosáram folyik az alakos 37 olvasztott testből az üvegszalagon keresztül a hordozó olvasztott fémfürdőbe, ezáltal ionok, például réz- és ólomionok vándorolnak a szalag felső felületébe. 15 A 10. ábra a kapcsolt villamos tápáramkört szemlélteti, amelynek feszültség alatt levő 44 bemenő kapcsa és 45 nulla bemenő kapcsa van, ezek 50 Hz-es szigetelt váltakozó áramú táphálózat meg-20 felelő feszültségvezetékére és nulla-vezetékére vannak kötve. Ennek az áramkörnek pozitív 46 kimenő kapcsa a 35 gerendára van kapcsolva, míg negatív 47 kimenő kapcsa az olvasztott fémfürdőbe merülő 36 25 elektródra van kötve. A 44 bemenő kapocs a kétutas 48 egyenirányító hídra van kapcsolva egy kapcsolón keresztül, amely két, párhuzamosan kapcsolt nagyáramú 49 és 50 tirisztort tartalmaz. A tirisztorok úgy 30 vannak kötve, hogy egyik a váltakozó áram negatív félhullámait, míg a másik a pozitív félhullámokat vezeti. A 49 és 50 tirisztorok gyújtó elektródái 51 és 52 vezetékekkel csatlakoznak hagyományos típusú 35 tirisztor gyújtást vezérlő 53 áramkörre, amely a váltakozó áramú hálózattal szinkronizált ismétlődő vezérlő impulzusokat állít elő, ezek a vezérlő impulzusok — amint azt a későbbiekben ismertetjük — csak az egymást követő váltakozó áramú félperió-40 dusok kezdetén jelenhetnek meg. Az 53 áramkör záróoszcillátort tartalmaz, amely biztosítja, hogy minden tirisztor gyújtó impulzusban több csúcs legyen és biztosítsa, hogy a megfelelő tirisztor gyújtson minden gyújtó impulzusnál. 45 A tirisztor gyújtást vezérlő 53 áramkör kézi 54 és 55 vezérléseket is tartalmaz, a tirisztorok „BEKAPCSOLT" idejének, vagyis annak az időnek beállítására, amikor a kétutasan egyenirányítóit 50 egyenáram rá van kapcsolva és táplálja az alakos 31 rudat, valamint a tirisztorok „KIKAPCSOLT" idejének beállítására, vagyis azon időközök beállítására, amelyek az egymást követő olyan időszakok között vannak, amikor az áram a 31 rúdra van 55 kapcsolva. Ezeket a vezérléseket részletesebben a 12—15. ábrák kapcsán ismertetjük. A tirisztorokkal vezérelt tápáramkört all. ábra mutatja részletesebben, ennek hálózati bemenete az 56 és 57 vezetékekkel csatlakozik az 59 bemenő 60 transzformátor 58 primer tekercsére. Az 56 és 57 vezetékek egy különálló 50 Hz-es táphálózatra vannak kapcsolva, amely azonos fázisban van a 44 és 45 kapcsokra kötött áramkörrel. Az 59 transzformátor középcsapolású 60 szekunder tekercse 61 65 záróoszcillátor körre van kötve, amely a tirisztor 5