169161. lajstromszámú szabadalom • Eljárás glükozidhidroláz inhibitorok előállítására az Actinomycetales rendbe tartozó törzsekkel

63 169161 64 4. táblázat 1-3. ábra Egészséges kísérleti személy vérglükóza mg%-ban különböző időpontokban keményítő ± 37. példa szerinti hatóanyag orális adagolása után 0 15 30 60 90 perc keményítő hatóanyag nélkül 106 128 150 146 136 keményítő + 60 000 AIE/személy 100 112 108 110 104 kontroll maltóz nélkül 15 perc 30 perc 60 perc 70 ± 6,7 81 ±15 72 + 9,6 maltóz + 1,5 MIE 120113 124 ±12 134 ± 9,4 6. táblázat Az 1-3. ábrák az átlagos keményítő tartalmat mutatják mg-ban (ordináta) patkányonként (n = 6) 5 a gyomorban (1. ábra), vékonybélben (2. ábra) és vastagbélben (3. ábra) különböző időpontokban (perc) (abszcissza) 300 mg nyers búzakemé­nyítő/patkány gégeszondán át történő orális adagolása után. Az 1-3. ábrákon az 1. görbék a 10 kontroll állatok (1. csoport) esetén kapott ered­ményeket mutatják, ezek az állatok keményítőt kaptak amiláz inhibitor nélkül, míg a 2.- görbék az olyan állatok esetén kapott eredményeket mutat­ják, amelyek ugyanolyan adag keményítőt kaptak 15 1000 AIE amiláz inhibitorral együtt (2. csoport). Eredmény: 5. táblázat Éheztetett patkányok vérglükóza mg%-ban (közép­érték ± standard eltérés) különböző időpontokban maltóz ± 10. példa szerinti hatóanyag orális adago­lása után 20 25 30 kontroll maltózzal 160 ±13 153 ±11 172 ±13 35 40 Éheztetett patkányok vérglükóza mg%-ban (közép­érték ± standard eltérés) különböző időpontokban 45 szacharóz ± 14. példa szerinti hatóanyag orális ada­golása után 15 perc 30 perc 60 perc 50 kontroll szacharóz nélkül 61 ±16 77 ± 4,7 70 ± 3,4 kontroll szacharózzal 125 ±14 55 129 ±7,9 135 ±8,5 szacharóz + 50 SIE/kg 104 ± 4,1 116± 8,4 113±3 60 P<0,05 P<0,01 P<0,001 szénhidrátos ==3==t = P<0,05 P<0,01 P<0,001 szemben 65 A búzakeményítő tartalom 15 + 60 másodperc­cel az adagolás után a gyomorban (1. ábra) jelentősen kisebb (P<0,001, illetve P<0,02) az amiláz inhibitort is kapott 2. csoportban, mint az 1. csoportban. A keményítő gyomron való gyorsabb áthaladása következik a 2. ábrából is amiláz inhibitor adagolása után. A keményítőtar­talom a vékonybélben 15-180 perc múlva jelen­tősen (P< 0,001) megnő a második csoport esetén. A 3. ábra azt mutatja, hogy a keményítő emésztetlenül eljut a patkányok vastagbelébe, ha a keményítőhöz amiláz inhibitort adunk a megadott adagban. 4-6. ábra A 4—6. ábrákban a vérglükóz változását (mg/100 ml) (4. ábra ordináta), az immunológiásan reagáló inzulin koncentrációját (ju E/ml szérum) (5. ábra ordináta) és az észterezetlen zsírsavak koncentrációját (ju Val/liter plazma) (6. ábra ordináta) szemléltetjük a kezdeti értékkel szemben (0) az idő függvényében (abszcissza) 60 g főzött keményítő kísérleti személynek történő orális beadagolása után. Az 1. görbe a megadott paraméterek (vérglükóz, széruminzulin, plazma észterezetlen zsírsavai) alakulását mutatja a kont­roli-kísérletben. A 2. görbe ezeknek a paraméterek­nek a megváltozását szemlélteti ugyanolyan mennyiségű keményítő és 0,25 mg AIE amiláz inhibitor beadagolása után. A.3.görbe a megadott paraméterek változásait mutatja, ha személyenként a 60 g főzött keményítőhöz 0,5 mega AIE amiláz inhibitort adunk be. Eredmény: Múlékony hiperglikémia esetén 0 + 30 perc között (4. ábra) a vérglükóz 45-180 perc után láthatóan a kezdeti érték alá csökken. A kezdeti hiperglikémia következtében a szérumban az inzulin koncentráció a kontroli-kísérletben (1. görbe) meredeken csökken. 0,25 (2. görbe), illetve 0,5 mega AIE (3. görbe) keményítőhöz való hozzáadása azt eredményezi, hogy a hipoglikémia 32

Next

/
Thumbnails
Contents