169161. lajstromszámú szabadalom • Eljárás glükozidhidroláz inhibitorok előállítására az Actinomycetales rendbe tartozó törzsekkel
49 169161 50 Az ebbe a csoportba tartozó legjobb hatású inhibitorok amilázra gyakorolt gátló aktivitása 80 AIE/mg. Az alkalmas mikroorganizmusok kiválasztásakor és tenyésztésükkor ugyanazokat a táptalajokat és egyéb körülményeket, így pH-értékeket, hőmérsékleteket stb. alkalmazhatjuk. Egyszerűség kedvéért az alkalmas mikroorganizmusok kiválasztásához meghatározott screening-körülményeket választunk, minthogy ennél a kiválasztásnál lényegében az a döntő, hogy a vizsgált törzsek termelnek-e inhibitort vagy sem. A tenyésztési eljárásban természetesen megkíséreljük, hogy a tenyésztés körülményeit és a táptalajokat az egyes törzsek esetén optimalizáljuk. A táptalaj megválasztásakor természetesen nagyobb fontosságú, hogy milyen gazdaságos komponensek állnak rendelkezésre. így lehetséges, azonban nem szükségszerű az, hogy a körülmények, például pH-értékek és táptalajok, például szénhidrát-források a mikroorganizmusok kiválasztásakor és az inhibitor termelésekor azonosak. Ismert, hogy állatokban és emberekben szénhidráttartalmú élelmiszerek és élvezeti cikkek (pl. gabona-, burgonyakeményítő-, gyümölcs, gyümölcslé, csokoládé) elfogyasztása után hiperglikémia lép fel, amely a szénhidrátok glükozidhidrolázok (például nyál- és pankreázamilázok, maltázok, szacharázok) hatására fellépő gyors lebomlásának következtében az alábbi egyenleteknek megfelelően hat: keményítő, amiláz maltáz ül. glikogén -*" maltóz "" glükóz, ill. szacharáz szacharóz *• glükóz + fruktóz Ez a hiperglikémia cukorbetegek esetén különösen erős és hosszantartó. Adipositas-ban szenvedők esetén a hiperglikémia gyakran különösen erős inzulinkiválasztásban nyilvánul meg, amely fokozott zsírbeépítéshez és csökkentett zsírlebontáshoz vezet. Az ilyen hiperglikémia következtében az egészséges anyagcseréjű és adipositas-ban szenvedő személyek esetén az inzulinkiválasztás következtében gyakran hipoglikémia lép fel. Ismeretes, hogy mind a hipoglikémia, mind a gyomorban tartózkodó gyomorpép elősegíti a gyomornedvképződést, amely gastritist, ulcus ventriculit vagy ulcus duodenit vált ki vagy annak fennállását elősegíti. Azt találtuk, hogy a találmány szerinti eljárással nyert és izolált glükozidhidroláz inhibitorok csökkentik a hiperglikémiát, hiper inzuliné miát, hipoglikémiát patkányok és/vagy emberek búzakeményítővel vagy szacharózzal vagy maltózzal történő terhelése után és gyorsítják ezeknek a megnevezett szénhidrátoknak a gyomron történő áthaladását. Ismert továbbá, hogy a szájüregben a mikroorganizmusok» lebontják a szénhidrátokat, különösen a szacharózt „és így elősegítik a fogszuvasodást. A glükozidhidroláz inhibitorok így az alábbi indikációk esetén alkalmazhatók: adipositas, hiperlipémia (atherosklerosis), diabetes, prediabetes, gastritis, ulcus ventriculi, ulcus duodeni és caries. 5 Adagolás: naponta egyszer vagy többször 100-100 000 AIE/kg vagy 2,5-250 MIE vagy 100-10 000 SIE étkezés előtt és/vagy folyamán és/vagy után perorálisan. Kiszerelési formák: tabletta, drazsé, kapszula, 10 oldat, szuszpenzió, szemcse, fogkrém és szénhidráttartalmú élelmiszerek és/vagy élvezeti cikkek adaléka. Néhány glükozidhidroláz inhibitor rendkívül alacsony toxicitású. A 14. és 37. példa szerinti 15 hatóanyagot 5 x 106 AIE/kg adagban adagoltuk egérnek és patkánynak perorálisan tünetmentesen. Intravénás injekció esetén egerek és majmok 106 AIE/kg mennyiséget viseltek el. A találmány szerinti inhibitorokat előnyösen 20 alkalmazhatjuk ismert orális antidiabet ikumokkal kombinálva (ß-citotropszulfonilkarbamid-szarmazekok [Kuschinsky és Lüllmann: Kurzes Lehrbuch der Pharmakologie, 188-190. (1966)] és/vagy vércukorra ható biguanidok). 25 A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg. 1. példa 30 A CBS 951 70 szám alatt deponált Ampullariella reguláris törzs előkultúrájának l-l ml-ével (amelyet ugyanabban a táptalajban állítottunk elő, zabpehelyagar ferde kultúrából beoltva) beoltunk 3 darab 35 1 literes Erlenmeyer-lombikban levő 200 ml térfogatú táptalajt, amelynek összetétele: 2% keményítő, 1% glükóz, 0,5% NZ-amin, 1,0% élesztőextraktum, 0,4% CaC03 (sterilizálás: 30 perc 121 C°-on, sterilizálás előtti pH-érték 7,2-re beál-40 lítva) ezt a lombikot 28 C°-on rázógépen inkubáljuk. 5,5 napos tenyésztés után a három lombik tartalmát egyesítjük és a micéliumot centrifugálással elválasztjuk. 425 ml, 100 AIE/ml koncentrációjú felső réteget kapunk. 45 A centrifugált felső réteget rotációs bepárlóban 15-20 torr nyomáson és körülbelül 37 C vízfürdőhőmérsékleten 60 ml-re bepároljuk. A viszkózus oldatot keverés közben bekeverjük nyolcszoros 50 térfogatmennyiségű (480 ml) etanolba. A leváló csapadékot centrifugálással összegyűjtjük, 60 ml vízbe visszaoldjuk és 6 órán keresztül desztillált vízzel szemben dializáljuk. A dializátumot liofilizáijuk. Kitermelés: 1,6g 19xl03 AIE/g. 2. példa Az 1. példa szerinti módon eljárva 440 ml, 60 100 AIE/ml koncentrációjú centrifugált felső réteget kapunk. Ezt a 440 ml centrifugált felső réteget rotációs bepárlóban 100 ml térfogatra bepároljuk. A bepárolt oldatot nyolcszoros térfogatmennyiségű 65 (800 ml) etanolba bekeverjük, a csapadékot centri-25
