169132. lajstromszámú szabadalom • Szálfogó berendezés
5 169132 6 rendelkezik a viszonylag erős, stabil konstrukció előnyével, amelynél a pofák mindegyik helyzetükben pontosan egymással párhuzamosan vannak vezetve és nem tudnak kölcsönösen összeakadni akkor sem, ha a fonal nem pontosan a fogópofák 5 szimmetriatengelyében fekszik fel. A horogvetélő-fogóknál viszont előnyös az a kiviteli alak, amelynél a fogószárak maguk vannak előfeszített rugószárakként kialakítva és a fogópofákkal átellenes végükön szilárdan össze vannak 10 kötve a tartótesttel.) A két fogószár egy darabból is . állhat, ami azt jelenti, hogy a fogópofákkal átellenes végükön egy U-alakú járom útján össze vannak kötve egymással, ahol ez a járom a tartótesten van rögzítve, például úgy, hogy azzal 15 összeszegecseljük. A fogó ezen fajtája különösen egyszerű és könnyű, továbbá érzéketlen a külső hatások által előidézett lökésekre, rázkódásokra. A találmány egyik előnyös kiviteli alakjánál az ütközőtest a szálfogó berendezés tartótestjére van 20 erősítve. Emellett az ütközőtest bizonyos vezetést és központosítást ad a fonálfogónak, ügy hogy a fogópofák térbeli helyzete azok zárt állapotában egyértelműen meghatározott a tartótesthez képest. Ily módon például egy fonaladagolószerkezetnél 25 nem szükséges többé az, hogy - mint ez az ismert konstrukcióknál jelenleg a helyzet - a két fogókart különböző erősre készítsék el, azokat különbözőféleképpen előfeszítsék és az erősebben terhelt kart fix ütközővel lássák el. Ellenkezőleg, a 30 találmány esetében a fogót teljesen szimmetrikusan alakíthatjuk ki, ami az egyes alkatrészek raktáron tartásánál jelentős egyszerűsödést jelent és a kész fogó jusztírozása is egyszerűbbé válik. A zárt fogó centírozása útján biztosítható a fonal kifogástalan 35 átadása, például az adagolótól a vetélőszorítóhoz. Egy olyan horogvetélőnél, amely a tartótestre erősített, két fogószár között elrendezett ütközőtesttel rendelkezik, elegendő az, ha a fogót egyetlen szegeccsel erősítjük meg a vetélőtestben, 4 0 az idáig szokásos két szegecs helyett, mivel a fogót a vetélőtestben zárt állapotban automatikusan centírozza a csillapító ütköző a középső helyzetében. A vetélőtest változatlan hossza mellett hosszabb fogórugókat alkalmazhatunk, mint az 45 ismert kiviteleknél, s ugyanakkora szorítóerő mellett jelentősen csökken a rugónak kifáradásból eredő törési veszélye. Bizonyos esetekben, ha például a tartótest valamilyen oknál fogva nincs a fogópofák 50 magasságáig előhúzva, vagy az ütközőtest rögzítését konstrukciós okokból nem akarják a tartótesten megoldani, akkor az ütközőtestet az egyik fogószárra lehet rögzíteni. A fogószárak között elrendezett egyetlen 55 ütközőtest helyett alkalmazható két, a működtetőemelőkarokon kívül elhelyezett ütközőtest is, amelyeken a működtetőemelőkarok zárt fogó esetén felfekszenek. Azon ütközőfelületek utánengedése, rugalmas- 60 sága, amelyekre a fogószárak zárt fogó esetén az ütközőtesten felfekszenek, előnyösen a bevezetendő fonalminőség és az alkalmazandó bevezetési sebesség (illetve fonalgyorsulás) szerint különféleképpen méretezendő. így például a szövőgépnek más üzemi 65 feltételekre történő átállításakor, vagy egy más fonalminőségre való átálláskor a fonaladagolót és a vetélőt is kicserélik olyanokra, melyeknek szálfogóját és ütközőtestjét tapasztalat szerint a következő szövési folyamatnál fennálló követelményekhez különösen alkalmasnak tartják. A találmány szerinti szálfogó berendezés további kiviteli alakjainál a mindkét szálfogószárhoz tartozó, azaz egyidejűleg hatásos ütközőtest között az ütköző testen levő távolság beállítható. A fogóberendezés fel lehet szerelve olyan ütközőtestek felvételére is, melyek a mindkét fogószárhoz tartozó ütközőfelületek között különböző távolsággal rendelkeznek és melyek elforgathatóak, illetve egymással kicserélhetők. Végül lehet az ütközőtest és a fogópofák között a fogó hosszában mért távolság beállítható is. Ezáltal lehetséges az, hogy a hatásos emelőkar hosszát, amellyel a fogószárakat az ütközőfelületre rányomjuk, megváltoztassuk. Ez gyakorlatilag ugyanolyan hatású, mint a tartótesten fixen felszerelt ütközőtest rugalmasságának változtatása. A találmány szerinti szálfogó berendezés felépítését és működésmódját néhány kiviteli példa kapcsán ismertetjük a továbbiakban részletesen, rajzaink segítségével, amelyek közül az Lábra a fogóberendezés egyik kiviteli alakja úgy, mint azt a fonaladagolószerkezetben alkalmazzuk, két merev fogószárral, zárt szálfogóval, felülnézetben, a 2. ábrán az 1. ábra szerinti szálfogó oldalnézetben látható, részben az 1. ábra II—II vonala menti metszetben, a 3. ábra az 1. ábrán látott szálfogó képe, nyitott fogóval, a 4. ábra a 3. ábra IV—IV vonal menti metszetét mutatja, a fogónyitó működésének szemléltetésére, az 5. ábra a találmány szerinti szálfogó berendezéssel ellátott vetelőt mutat, ahol a fogóberendezés fogószárai rugókengyelként vannak kialakítva, a 6. ábra az 5. ábrán látott vetélő felülnézete, részbén az 5. ábra VI-VI vonal menti metszetében, a 7. ábrán az 5. ábra szerinti csillapító ütközőkkel rendelkező hengeres ütközőtest nézetét látjuk, a 8. ábra az 5. ábrán látotthoz hasonló vetélő egy részmetszete, azonban az ütközőtest egy másik kivitelével, amely a fogószárra van erősítve, a 9. ábra a 6. ábrán látotthoz hasonló vetélő metszetének egy darabja, azonban ennél az ütközőtest rugalmassága állítható, a 10. ábra IX-IX vonal menti metszete, a 10. ábrán a 9. ábra X-X irányú nézete látható, a 11. ábra a 3. ábrához hasonló megoldást mutat, azzal az eltéréssel, hogy az ütközőtest tengelyirányban állítható, a 12. ábra a 11. ábra XII-XII vonal menti metszetét mutatja, a 13. ábra a 9. ábrához hasonló megoldást mutat, azonban az ütközőtest hatszögkeresztmetszetű, a 3
