169132. lajstromszámú szabadalom • Szálfogó berendezés

7 169132 8 14. ábrán a 13. ábra felülnézetét látjuk, a 15. ábra egy például vetélőhöz alkalmazott ovális ütközőtest vázlatos képe. Az 1—4. ábrákon 1-el jelöltük a vetülékfonal­adagoló tartótestjét, amely profilsínből van kiala­kítva, s amely egészében önmagában ismert módon a 2 vetülékszál, illetve vetülékszálvég megfogására és vezetésére a 3 nyíl irányában előre és hátrafelé eltolható. A 4 fogópofák az 5 merev fogószár szabad végeire vannak erősítve, amelyek a fogópofákkal átellenes végükön a 6 csuklóscsapok útján csuklósan vannak az 1 tartótesttel össze­kötve. Az 5 fogószárak a 6 csuklóscsapokat befogadó furatok felé meg vannak hosszabbítva, s ezekben azon a helyen, ahol egy villa alakú 9 nyitó a 10 nyű irányában, az 1 tartótest síkjára keresztirányban végzett mozgásakor a 7 működ­tetőemelőkarra felütközik, abból a célból, hogy a fogót nyissa, egy 8 keményfémlapocska van elhelyezve. Két 11 rugószár, melyek egyik végükön 12 szegecsek útján az 1 tartótestre vannak erősítve, szabad végükkel a 7 működtetőemelőkön át egy kifelé irányuló rugóerőt gyakorolnak olyan érte­lemben, hogy a 7 működtetőemelőkarok szétfeszí­tődnek egymástól, amit azt jelenti, hogy a 4 szorítópofák egymásra szorítódnak, addig, amíg a 9 nyitó a 7 működtetőemelőkarokkal való kapcsolat nélkül hátsó nyugalmi állásában tartózkodik. Ha a 9 nyitó előre, munkahelyzetébe tolódik el, akkor a 9 nyitó ék alakúan összefutó 13 belső felületei a 7 működtetőemelő 8 keményfémlapkájára érnek és összenyomják azt.. Ekkor az 5 fogószárak 6 csuklóscsapjuk körül elfordulnak és a fogó nyílik, míg a 7 működtetőemelőkar a 14 behatároló­ütközőn fel nem fekszik. Az 5 fogószárak között az 1 tartótestben 15 ütközőtest van rögzítve, például szegecselés útján. Ez egy önmagában is szilárd anyagból - mint a fa, fém — áll, vagy előnyösen legalább részben egy elasztikus, csillapítólag utánengedő anyagból, mint például a gumi vagy egy műanyag, mint például nylon, teflon, vagy hasonló és csillapító 16 ütközőfelületekkel rendelkezik, amelyekre a rugó­terhelésű 5 fogószárak a fogó zárt helyzetében felfeküsznek, éspedig a rájuk ható rugóerő egy törtrészével, mialatt a fennmaradó rugóerő arra szolgál, hogy a 4 fogópofákat egymásra szorítsa, azaz a 2 fonalat a fogó segítségével megfogja. Az a szorítóerő, amellyel a 4 fogópofákat egymáshoz szorítjuk, határok között szabadon választható, illetve beállítható, a tapasztalati értékek alapján és az alkalmazandó 2 fonal tulajdonságaihoz, átmérőjéhez, súlyához, szilárdsá­gához, elaszticitásához stb. igazodik. Nagyságát a következőkben ismertetendő kivitelnél a 11 rugó­szár alakja és beállítása útján (például utólagos hidegalakítással), valamint a 15 ütközőtest hely­zete, alakja és utánengedőképessége révén határoz­zuk meg. Adott esetben a 15 ütközőtest utánengedőképessége következtében zárt fogó mel­lett a 16 ütközőfelületeken az 5 fogószárak útján egy bizonyos „x" mértékben összenyomódik. A fogó nyitásakor az ütközőtest éppen előbb említett elasztikus tulajdonsága következtében ebben az esetben is felveszi ismét eredeti, például hengeres alakját. Nyitott fogó esetén nincs érintkezés az 5 5 fogószárak és a csillapító 16 ütközőfelület között. Az 5 fogószárak alakja és tömege, a 7 és 8 működtetőemelőkarok, valamint a 11 rugószár, továbbá utóbbinak előfeszítése befolyásolják a 10 rezgések fajtáját, melyek tapasztalat szerint üzem . közben a 15 ütközőtest nélkül az egyes elemeken fellépnének, a fogónak a 9 nyitó útján történő működtetésekor vagy egyéb más, külső hatás következtében. A méretek, az alak és a mechanikai 15 tulajdonságok az ütközőtestnél, valamint a fogó­száraknál meghatározzák a hatásosságot, különös­képpen pedig a találmány szerinti fogóberendezés csillapítási képességeit. 20 Az 1. ábrán 15a-val jelöltük a 15 ütközőtestnek egy olyan változatát, amelynél az 5 fogószárak A találmány szerinti szálfogó berendezés másik kiviteli alakját, amint azt például a szövőgépek 25 horogvetélőiben alkalmazzák, melyeknél a vetülék­-tartalékcséve a vetülékbevezetés alatt a szádon kívül marad, az 5-7. ábrákon láthatjuk. Itt tartótestként egy szokásos felépítésű egy- vagy többrészes vetélőtest 21 hüvely szolgál. A 30 vetélőtest elöl - azaz vetésirányban - masszív 22 fejjel rendelkezik, hátul pedig 23 nyílása van, amelyen át a 24, 25 és 31 szálfogót bevezetik és a vetélőbe beépítik. Ily módon a 24 fogópofák hozzáférhetőek, azonban védve vannak a külső 35 hatásokkal szemben, s egy hasítékszerű 27 kimunkálás tartományában vannak elrendezve, a vetélőtest-hüvely hátsó végénél. A 25 fogószárak előfeszített rugószárakként vannak kialakítva. A 26 között elrendezett test helyett az 1 tartótest 40 mindkét, la és lb jelű bordáján egy-egy, adott esetben elasztikus és csillapító módon utánengedő 15a ütközőtest van beépítve, melyeken zárt fogó esetén a 7 működtetőemelőkarok egyike felütkö­zik. 45 Az 1-4. ábrákon bemutatott száladagoló szer­kezet, illetve annak szálfogó berendezése a szálfutáshoz viszonyítottan teljesen szimmetrikus felépítésű. A szálvégnek az adagolóról a vetélőszo-50 rítóra való kifogástalan átadása érdekében fontos, hogy a 4 szorítópofák zárt helyzetben, tehát az általuk tartott szálvéggel együtt, az átadás pillanatában egy pontosan meghatározott helyzet­ben legyenek, a nyitott vetélőszorító közvetlen 55 közelében. Ezt az 1 tartótestnek a szövőgép vetésszerkezetében való gyakorlatilag játékmentes, pontos vezetésével el lehet érni, miközben a 6 csuklóscsapok körül szabadon elfordulni tudó, rugóelőfeszítés alatt álló 5 fogószárak a 15 60 ütköző test körül záródnak és ennek 16 ütköző­felületein kétoldalt felütköznek. Az ütközó'test ily módon cözpontosítja a zárt fogót és azt az általa tartott fonalvéggel egyetemben pontosan az 1 tartótesthez és így a horogvetélőfogóhoz képest is 65 a megkívánt helyzetben tartja. 4

Next

/
Thumbnails
Contents