169127. lajstromszámú szabadalom • Szelep hőérzékeny bimetáll-elemmel

3 169127 4 Ismertek továbbá olyan szennygázszelepek, amelyek átáramlási keresztmetszete az áramlásra keresztirányú bimetallelemek révén közvetlenül vagy közvetve, teljesen vagy részlegesen zárható, és az áramló közeg hőmérsékletének növekedésével szabaddá válik. 5 Ilyen, az áramlás irányára keresztirányban elhelyezett záróelemek legalábbis a mozgási tartományuk nagyobb részében jelentős áramlási töréseket, valamint az áramlásnak a vezetékfalak irányában történő eltérítését, és ezzel ugyancsak , erős zajképződést , 10 okoznak (1 178 990 és 1 253 432 számú NSZK szabadalmi leírások). A találmány feladata, hogy a bevezetőben említett szelep kiképzését oly módon oldja meg, hogy üzem közben a bimetallelem bármely lehetséges helyze- 15 tében csak csekély zajképződés lépjen fel. E feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a szelep-oldalfalak az átáramlási keresztmetszet folytonos szűkítése értelmében az áramlás 20 irányában konvergáló módon vannak kialakítva és hogy a szelep-oldalfalak egyikét alkotó bimetallelem egy, a vezetékbe benyúló, a vezetékkeresztmetszetet szűkítő keresztfalon van rögzítve, és szabad végén mindenkor a szembenfekvő szelep-oldalfaltól táv- 25 közzel van elválasztva. Azáltal, hogy a szelep oldalfalai az áramlás irányában konvergálnak az áramló közegnek a vezetékfalak irányában történő bármiféle eltérítése 30 gyakorlatilag ki van küszöbölve. Mivel a bimetallelem a szelep egyik oldalfalát alkotja és mindenkor távközzel van elválasztva a szelep szembenfekvő, rögzített helyzetű oldalfalától, mindenkor biztosítva van bizonyos minimális résszélességű átáramlási nyílás 35 Ül. átáramlási rés, amely úgy van megválasztva, hogy nagysága meghaladja azokat a résszélességeket, amelyek átáramláskor zajkeltésre hajlamosak. A bimetallelem rögzítésére szolgáló keresztfal további feladata a szelep tartományában a vezeték kereszt- 40 metszetének csökkentése, aminek következménye, hogy ott az áramlási sebesség a vezetékben fennálló normál áramláshoz képest megnő. Ezáltal az áramló közeg és a bimetallelem között különösen bensőséges érintkezés jön létre, amely lehetővé teszi, hogy a 45 bimetallelem az áramló közeg különböző hőmérsékleteire gyorsabban reagáljon. A bimetallelem célszerűen csaknem a teljes belső vezetékszelvényre kiterjed. Ily módon a vezeték- 50 keresztmetszetnek a keresztfal révén biztosított szűkítése ellenére is a szelep viszonylag nagy kiindulási átáramlási keresztmetszete van biztosítva. Ezenkívül e jellemző a szelep átáramlási keresztmetszetének jelentős növelését teszi lehetővé a bimetall- 55 elem kitérített állapotában, még akkor is, ha kitérési tartománya viszonylag csekély, pl. kb. 5 mm a szabad végen. A találmány egy további kiviteli alakjánál a szelep minden oldalfala a vezeték hosszirányára merőleges 60 síkban végződik. E jellemző eredményeként az áramlás eltérítése a vezetékfalak irányában, és az ebből következő zajképződés kiküszöbölődik. Egy még további kiviteli alaknál a szelep oldalfalainak az áramlással szembeni ellentétes vége egy kifelé 65 irányuló lekerekítésbe (görbületbe) megy át, ami ugyancsak kedvező hatásúnak bizonyult a zajkeltés csökkentése szempontjából. A keresztfal szabad Széle célszerűen egyenesvonalú. Ezáltal a bimetallelem kiindulási helyzetében lényegében sík, tehát egyszerű kialakítású lehet. A találmány egy további ismérve szerint a szelep bemeneti szabad felülete félkör alakú körszeletként lehet kiképezve. E keresztmetszeti alak egyenesvonalú húrját ebben az esetben a keresztfal szabad széle, ill. a bimetallelem alkotja. A bimetallelem ilyen középen történő elrendezésével együtt a technika állása szerint ez a kialakítás gondoskodik arról, hogy a bimetaü\ elem oldalélei a velük határos szelep-oldalfalakkal szemben meg maximális kitéréskor is a teljes hossz mentén maximálisan konstans szélességű rést tartanak. Ez a résszélesség tehát minimumra korlátozható. A találmányt a továbbiakban egy kiviteli példa kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük részletesen. A rajzon: az 1. ábra a szelep felülnézete az átáramlás irányában tekintve, a 2. ábra az Lábra szerinti II—II vonal mentén felvett keresztmetszet. Az általánosságban 1 hivatkozási számmal jelölt szelepnek cső alakú 3 külső köpenye van, amelynek átmérője megközelítőleg a vezetékátmérőnek felel meg. A 3 külső köpeny két, a 4 karima tartományában koaxiálisán egymásra helyezett 5, 6 lemezhengerből áll. Az 5 lemezhenger például egy gázfűtőkészülék (nem ábrázolt) szennygázcsövéhez csatlakoztatható. Ennek átmérője valamivel nagyobb lehet, mint a például szellőzőrendszer nyílására csatlakoztatandó 6 lemezhenger átmérője. Az átáramlás iránya tehát a 2. ábrát tekintve jobbról balra mutat. A 4 karima egy belső, fényrekesz módjára működő, körbenfutó 7 szűkítőkarimába mehet át. A 7 szűkítőkarima belső széle és az 5 lemezhengernek az áramlással szemben elhelyezkedő külső széle között körbenfutó kúpos 8 szelep-oldalfal van kiképezve, amely az áramlási iránnyal ellentétes irányban divergál. A kúposságnak nem szükséges matematikai pontosságúnak lennie. Kialakítható egy legalább részleges lekerekítés is, a 2. ábrán feltüntetettnek megfelelően. A rögzített 8 szelep-oldalfal a vezeték hosszanti középtengelyével előnyösen kb. 15 -os szöget zár be. Az 5 lemezhenger az áramlással szembenfekvő végénél 9 keresztfal révén részlegesen le van zárva. A 9 keresztfal egyenes, csaknem az 5 lemezhenger átmérőjének megfelelő élben, tehát a' vezeték hosszanti középtengelyétől csekély távolságban végződik. A kapcsolat a 9 keresztfal és az 5 lemezhenger között tökéletesen tömített, úgyhogy a 9 keresztfal rögzítésének tartományában az átáramlás nem lehetséges. A 9 keresztfal egyenes szélének tartományában például közbeiktatott 11 kengyel segítségével 10 bimetallelem van rögzítve. A 10 bimetallelem a 2