169127. lajstromszámú szabadalom • Szelep hőérzékeny bimetáll-elemmel

5 169127 6 rögzítési tartományán kívül, azaz működő tartományában sík kiképzésű, pl. lap vagy lemez formájában van kialakítva. A 10 bimetallelem az 5 lemezhengerhez képest ferdén van elhelyezve. E ferdeség hajlásszöge a vezeték hosszanti középtengelyéhez képest kb. 15°, és ezzel megfelel a kúpos 8 szelep-oldalfal hajlásszögének- A 10 bimetallelem dőlési iránya a működési tartományában úgy van megválasztva, hogy a rögzített 8 szelep-oldalfallal együttesen az áramló közeg számára egy, az átáramlás irányában konvergáló átáramlási nyílást biztosítson. A 10 bimetallelem az áramlás irányában előnyösen a 7 szűkítőkarimának a vezeték hosszirányára merőleges síkjában végződik, ott, ahol a rögzített 8 szelep-oldalfal is végződik. Azáltal, hogy a síklapú 10 bimetallelem megközelítőleg a vezeték hosszanti középtengelyének tartományában, a vezeték hosszirányában yan elhelyezve, azaz olyan tartományban, ahol a rögzített 8 szelep-oldalfalak közel függőlegesek, a bimetallelemnek a szelep átáramlási keresztmetszete növekedése értelmében ható kitérésekor a 10 bimetallelem oldalélei és a rögzített 8 szelep-oldalfalak közötti rés szélessége gyakorlatilag nem, vagy csak elhanyagolható mértékben változik, úgyhogy ott már eleve minimális résszélességet lehet előirányozni. Ezt még elősegíti az a tény, hogy a 10 bimetallelem maximális kitérési tartománya az áramlás irányában tekintve hátsó, szabad végén csupán kb. 5 mm. A 10 bimetallelem kitérési tartománya egészen a vezeték hosszanti középtengelye alatti térbe nyúlhat (a 2. ábrán pontvonallal feltüntetve). Felismervén a tényt, hogy a saját zajkeltés nagy áramlási sebességnél a legnagyobb, előirányozható, hogy alacsony sebesség mellett, amelynél általában a hőmérséklet alacsony, viszonylag széles rés legyen a 10 bimetallelem keskeny oldalai és a velük határos 8 szelep-oldalfalak között, amely azután a 10 bimetallelemnek az áramló közeg hőmérsékletnövekedése hatására bekövetkező növekvő kitérése esetén növekvő, de csekély mértékben kissebbedik. A rajzon feltüntetett példakénti kiviteli alak esetében az átáramlási keresztmetszet egyenesvonalú húrral határolt körszeletként van kialakítva. A 10 bimetallelem helyzetét a 9 keresztfalhoz képest az alap-átáramlási keresztmetszet beállítása céljából bizonyos határok között változtatni lehet. Ez történhet például a rajzon csupán vázlatosan feltüntetett 11 kengyel segítségével, vagy analóg módon működő rögzítőelem révén. A 8 szelep-oldalfalaknak az áramlással szemben álló vége kifelé irányuló lekerekítésbe megy át, amint ezt a 2. ábrán feltüntettük. A szelep működése a következő: Az átáramló közegnek például a szelep előtt beiktatott gázfűtőkészülék bekapcsolása következtében bekövetkező hőfoknövekedésekor a 10 bimetallelem a 2. ábrát tekintve felfelé kitér, és ezáltal megnöveli a már eleve viszonylag nagy átáramlási nyílás keresztmetszetét azáltal, hogy az egyik szelep-oldalfalat alkotó bimetallelem távolsága a vele szembenfekvő rögzített 8 szelep-oldalfaltól megnövekszik. Emellett a 10 bimetallelem középen történt elrendezése eredményeként gyakorlatilag nem változik az eleve minimális résszélesség a 10 bimetall-5 elem keskeny oldalai és a vele határos, rögzített helyzetű 8 szelep-oldalfalak között. A bimetallelem maximális kitérési tartománya a szabad vége tartományában viszonylag csekély. Ez azért is van így, mert a bimetallelem kitérése a vezeték hosszanti 10 középtengelyéhez képest 15°-os ferdeségű helyzetéből a vezeték hosszanti középtengelyéhez képest párhuzamos vagy egybevágó helyzeten túl felfelé (lásd 2. ábra) mutató helyzetbe már nem okozná a vezeték keresztmetszetének további növekedését. Mivel azon-15 ban a 10 bimetallelem csaknem a teljes belső vezetékátmérőben vízszintes és mintegy a vezeték hosszanti középtengelyének magasságában van elrendezve, ez a viszonylag csekély kitérés, amely az ismertetett kiviteli példa esetében maximálisan 15° 20 lehet, már az átáramlási keresztmetszet jelentős megnövekedését vonja magával. Szabadalmi igénypontok: 25 1. Önműködő szelep, különösen szennygázszelep, amely az átáramlási nyílás keresztmetszetének az áramló közeg hőmérséklete függvényében történő változtatásához a vezeték hosszirányában elrendezett, 30 közel középen rögzített, hőérzékeny bimetallelemmel van ellátva, azzal j elemezve, hogy a szelep-oldalfalak (8) az átáramlási keresztmetszet folytonos szűkítése értelmében az áramlás irányában konvergáló módon vannak kialakítva, és hogy a szelep-oldalfalak (8) 35 egyikét alkotó bimetallelem (10) egy, a vezetékbe benyúló, a vezetékkeresztmetszetet szűkítő keresztfalon (9) van rögzítve, és szabad végén mindenkor a' szembenfekvő szelep-oldalfaltól (8) távközzel van elválasztva. 40 2. Az 1. igénypont szerinti szelep kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a bimetallelem (10) átmérője csaknem megegyezik a teljes belső vezetékátmérővel. 45 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szelep kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a konvergáló szelepoldalfalak (8) hajlásszöge a vezeték hosszanti középtengelyéhez képest kb. 15°. 50 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti szelep kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az összes szelep-oldalfalak (8) lényegében egy, a vezeték hosszirányára merőleges síkban végződnek. 55 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti szelep kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szelep-oldalfalaknak (8) az áramlással szembeni vége kifelé irányuló lekerekítésbe van átvezetve. 60 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti szelep kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a keresztfal (9) szabad vége egyenesvonalú. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti szelep 65 kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szelep 3