169077. lajstromszámú szabadalom • Eljárás városi mélyvezetésű földalatti vasút alagútrendszerének, állomástereinek szellőztetésére
3 verés útján fel kell melegíteni. A keveredés külön beépített, méretezett hosszúságú keverőjáratban történik, ami a szellőző aknához vezet. Alapelv volt, hogy csak megfelelő mennyiségű meleg levegővel történő keverés után juttatható a levegő az álló- 5 másra. A gyakorlatban a keverő járat néhány száz méter hosszú és kb. 3—4 m átmérőjű. Könnyű belátni, hogy a keverő járat kiviteli költsége többszörösen meghaladja az általánosan használt szokásos szellőző aknák költségeit. 10 A találmány célja városi mélyvezetésű földalatti gyorsvasutaknál az állomásterek, illetve az egyes állomások közötti alagútrendszer szellőztetésére eljárás kidolgozása, amelynek során a vonali szellőző 15 aknák túlnyomó része feleslegessé válik, illetve ezek beruházási költségei, gépi berendezései megtakaríthatók a szellőztetési egyenértékűség fenntartása mellett. 20 A találmány tehát eljárás városi mélyvezetésű földalatti vasút alagútrendszerének, állomástereinek szellőztetésére, az egyes állomások állomási szellőző aknáinak, valamint vonali szellőző aknákon keresztül, ventillátorok segítségével. 25 A találmány lényege abban van, hogy legalább két állomástérből, az egyes állomásokhoz tartozó állomási szellőző aknákból, valamint több állomástérhez tartozó közös vonali szellőző aknából és az 30 állomásokhoz csatlakozó vonalszakaszokból a külső légtértől ventillátorokkal határolt, tehát üzem alatt leválasztott rendszert képezünk kis és az így lezárt rendszerben az egymást követő állomási szellőző aknák után és/vagy előtt elrendezett közös vonali 35 szellőző aknán keresztül szellőző berendezéssel való levegőbevezetéssel, illetve elszívással nyáron a vonal mentén változó depressziót, télen a vonal mentén változó túlnyomást állítunk elő és a közlekedő vonatok dugattyú hatásából származó utánáramlási 40 légmozgást csak mint keverő hatást figyelembe véve végezzük a szellőztetést. A találmány tehát minden eddigi szakértői vélemény és gyakorlati megoldással szemben vonali 45 szellőző aknák egy részét elhagyja, módosítva ezáltal az eddig változtathatatlannak tartott feltételt, miszerint minden két állomás között feltétlenül szükséges egy vonali szellőző akna. 50 A találmány szerint tehát a vákuum, illetve túlnyomás segítségével megoldja, hogy 2-4 állomási szellőző aknát egy vonali akna követ és ezáltal a közbeeső 1-3 vonali akna létesítési költsége, azok gépi berendezése megtakarítható. 55 Ugyanakkor a találmány szerinti eljárás esetében nincs szükség keverő légalagutakra, így ezek költsége is megtakarítható. 60 A találmány szerinti szellőztető eljárás könnyen csatlakoztatható egyéb ismert szellőztetési eljárással szellőztetett vonalszakaszokhoz, mivel a találmány szerint a rendszerhez csatlakozó két vonali szellőző közötti állomások mindkét végén, illetve más szel- 65 4 lőzési eljárással szellőztetett vonalszakasz határállomásain a depresszió, illetve túlnyomás értékét zérusra állítva bezárjuk a szellőztetett vonalszakaszt. Az így lezárt szakasz előtt és szakasz után minden üzemzavar nélkül bármilyen szellőzési eljárással végezhető a szellőztetés. A találmányt részletesen kiviteli példán, rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti eljárás sematikus ábrázolása nyári szellőzésnél, a / 2. ábra téli szellőzésnél a túlnyomás kialakításának elve vázlatosan, a 3. ábra állomás elvi kialakításának vázlata. Az 1. ábrán ábrázolt kiviteli példánál 1, illetve 2 vonalcsőből álló A], A2 és A 3 állomásokon átmenő városi mélyvezetésű földalatti vonalszakasz nyári szellőztetését mutatjuk be. Az A,, A2 és A 3 állomásoknál az 1, illetve 2 vonalcső légtere közös. Minden egyes A!, A2 és A 3 állomáshoz 3 feljáró tartozik, amely a föld felszínén, vagy annak közelében elhelyezett belépő térhez vezet. A belépő teret zárt oldalfalak határolják és a tér külső szabad környezetéből légzárást biztosító szerkezeteken át, pl. 4 forgó ajtókon át közelíthető meg. Minden egyes A,, A2 és A 3 állomáshoz ezen kívül egy-egy 5 állomási szellőző akna tartozik, amely re verzálható 6 axiálventillá torral, zsalus 7 légszabályozóval, valamint 8 hangtompítóval van ellátva. Az A] állomáshoz csatlakozó, az A2 állomáshoz vezető vonalszakasszal ellentétes irányú 1, illetve 2 vonalcsőből álló vonalszakaszba, valamint az A3 álomás után ugyancsak az A 2 vonalszakasszal ellentétes vonalszakaszba egy-egy 9 vonali szellőző akna van beépítve. Minden vonali szellőző akna, hasonlóan az 5 állomási szellőző aknához, 6 axiálventillátorral, zsalus 7 légszabályozóval, valamint 8 hangtompítóval van ellátva. Nyári üzem esetén (l.ábra) a 9 vonali szellőző akna 6 axiálventillátorával depressziót állítunk elő a rendszerben és ezt a depressziót a ventillátorral állandó értéken tartjuk. Az A], A2 és A 3 állomásnál kialakult, a külső légtérhez viszonyított kisebb légnyomás az 1 és 2 vonalcső útján fokozatosan csökkentő értelmű depressziót okoz. Ezt a láncot akkor is fenntartjuk, ha mechanikus úton minden állomástérben a szellőzéshez szükséges mennyiségű friss levegőt bevezetjük. A ventillátorok útján beadagolt friss levegő mennyiségének megállapításánál természetesen számolni kell a felszíni csarnok nyílászáróinak résein, az ajtónyílásokon, valamint az ajtó nyitásakor beáramló levegő-mennyiséggel is. így pl. az 1. ábrán bemutatott kiviteli példánál az A! állomáson — Ap'" depressziót tartunk fenn, amelynél L3 vi Ap'"= (X + Z{ + 1)_ 7 + Ap" =P3-P 0 d 2g L v2 ahol Ap" = (X -±- +2 É + 1) -^ 7 + Ap' = P0-P 2 d i% és Ap = P0 -Pi =0 vagyis P0 = Pi 2
