168999. lajstromszámú szabadalom • Diuretán alapú szelektív herbicid szer
3 168999 4 Portulaca oleracea, Xanthium pensylvanicum, Eleusine indica, Rottboellia exaltata, Sinapsis sp., Solanum sp., Stellaria media, Senecio vulgaris, Lamium amplexicaule Chrysanthemum segetum, Echinochloa eras galli, Setaria italica, Ipomoea 5 purpurea, Polygonum lapathifolium, Digitaria sanguinalis, Setaria faberi. A szelektív gyomirtóhatás elérésére szolgáló alkalmazott mennyiség körülbelül 0,5-5 kg hatóanyag hektáronként. Ezt az alkalmazott mennyi- 10 séget adott esetben egészen 10 kg hatóanyag/hektár-ra emelhetjük anélkül, hogy a haszonnövény ezáltal lényeges károsodást szenvedne. A találmány szerinti vegyületeket alkalmazhatjuk 15 önmagukban, egymással keverve vagy más hatóanyagokkal összekeverve. Kívánt esetben más növényvédőszereket vagy kártevőirtószereket, például fungicideket, nematicideket, vagy más szereket adhatunk a találmány szerinti szerhez a kívánt cél 2 n elérésére. Ugyanígy lehetséges például trágyázószerek hozzáadása is. A hatásspektrum kiszélesítése szempontjából más herbicideket is hozzáadhatunk a találmány szerinti szerhez, mimellett a keverékpartnerek egyedi tulaj- 2 5 donságaitól függően a szelektivitás nem mindig marad meg. Herbicid hatású keverékpartnerként például a következő vegyületek jöhetnek számításba: karbamidsav- és tiokarbamidsavészter, helyettesített anilin és anilid, triazin, amino-triazol, 30 diazin, mint amilyen az uracil, például a 3-ciklohexil-5,6-trimetilén-uracil, 1 -fenil-4-amino-5-klór-piridazon(6), alifás karbonsavak és halogén-karbonsavak, halogénezett benzoesavak és fenilecetsavak, aril-oxi-karbonsavak, hidrazidok, amidok, nitritek, 35 halogén-karbonsavak, például a 2,2-diklór-propionsav vagy sói, tetrafluor-propionsav vagy sói, az ilyen karbonsavak észterei, karbamid, 2,3,6-tri-klórbenziloxipropanol, rodántartalmú szerek és mások csoportjaiba tartozó hatóanyagok. 40 Az alkalmazás céljától függően más anyagokat is adhatunk a találmány szerinti szerhez, többek között például olyan nem-fitotoxikus adalékanyagokat, amelyek a herbicidekkel együtt szinergetikus 45 hatást biztosítanak, mint amilyenek például a nedvesítőszerek, emulgeálószerek, oldószerek, olajos adalékanyagok és mások. A találmány szerinti hatóanyagot a célnak megfelelően készítmények, mint amilyen a porok, szó- 50 rószerek, granulátumok, oldatok, emulziók vagy szuszpenziók alakjában folyékony és/vagy szilárd vivőanyagok, illetve hígítószerek és adott esetben nedvesítőszerek, tapadást fokozó szerek, emulgeálószerek és/vagy a diszpergálódast elősegítő szerek 55 hozzáadásával készítjük el. Alkalmas folyékony vivőanyagok például a víz, alifás és aromás szénhidrogének, mint amilyen a benzol, toluol, xilol, ciklohexanon, izoforon, to- 60 vábbá az ásványolajfrakciók. Szilárd vivőanyagok lehetnek az ásványi földek, például a tonzil, szilikagél, talkum, kaolin, agyag, mészkő, kovasav és növényi termékek, például lisztek. 65 Felületaktív anyagok lehetnek például a kalcium-lignin-szulfonát, polioxietilén-oktilfenoléter, naftalinszulfonsavak, fenolszulfonsavak, formaldehid-kondenzátumok, zsíralkoholszulfonátok és a zsírsavak alkálifém- és alkáliföldfémsói. Meglepő módon úgy találtuk, hogy a találmány szerinti szer herbicid hatása és szelektivitása emelkedik, ha az ezeket a felületaktív anyagokat a szokásos mennyiségnél nagyobb arányban tartalmazza. A hatóanyag(ok) részarányát a különböző készítményekben széles határok között változtathatjuk. Például a szerek körülbelül 20-80 súlyszázalék hatóanyagot, körülbelül 80—20 súlyszázalék folyékony vagy szilárd vivőanyagot, valamint adott esetben maximum 30 súlyszázalék felületaktív anyagot tartalmazhatnak. A szer kiszerelése a szokásos módon történhet, például vivőanyagként vizet alkalmazva 100—1000 liter/hektár permetlémennyiségben. A totális gyomirtás érdekében 1000 liter/hektár-nál nagyobb permetlémennyiséget alkalmazhatunk a kívánt cél elérésére. A szernek az úgynevezett „ultra-alacsony térfogatú eljárás" alkalmazása ugyanúgy lehetséges, mint az úgynevezett mikrogranulátum alakban levő alkalmazása. Ezeknek a készítményeknek az előállítása önmagukban ismert módon történhet, például keverő vagy őrlő eljárással. Kívánt esetben az egyes komponenseket röviddel alkalmazásuk előtt összekeverhetjük, mint az például az úgynevezett tankkeverő eljárásban a gyakorlatban már ismert. A találmány szerinti célra alkalmazott új vegyületeket önmagukban ismert eljárások szerint állíthatjuk elő. Ilyen eljárások például az alábbiak: a) valamely (II) általános képletű uretán-származékot — mely képletben R3 és X jelentése a fent megadott — vagy alkálifémsóit valamely (III) általános képletű karbamoil-kloriddal - mely képletben Rí és R2 jelentése a fenti —, adott esetben egy tercier szerves bázis, mint például trietilamin vagy piridin jelenlétében, 0 C° és 100 C° közötti hőmérsékleten reagáltatunk, vagy b) valamely (IV) általános képletű uretán-származékot mely képletben R3 és X jelentése a fenti - egy (V) általános képletű aminnal - mely képletben R! és R2 jelentése a fenti - valamely savmegkötőszer, mint például egy szervetlen bázis, mint amilyen a nátriumhidroxid, nátriumkarbonát, vagy káliumkarbonát, vagy egy tercier szerves bázis, mint amilyen a trietilamin, jelenlétében reagáltatunk, majd a reakcióterméket elkülönítjük. A találmány szerinti alkalmazásra kerülő vegyületek előállítását az alábbi példákkal szemléltetjük anélkül, hogy oltalmi igényünket azokra korlátoznánk. 2
