168977. lajstromszámú szabadalom • Oxazolidin- és tiazolidin-származékokat tartalmazó herbicid antidotum különösen tiokarbamát tipusú herbicidekhez
3 168977 4 egyenes vagy elágazó láncú lehet. A halogén atomok közül elsősorban klór- vagy brómatomot alkalmazunk, a halogén szubsztituens mono-di-tri, tetra vagy per szubsztituens lehet. Az alkilcsoportok közül célszerűen az alábbiakat alkalmazzuk: 5 metil-, etil- n-propil-, izopropil-, n-butil-, szekbutil-, 1,1-dimetilbutil-, amil-, izoamil-, 2,4,4-trimetilpentil-, n-hexil-, izohexil-, n-heptil-, n-oktil-, izooktil-, nonil-, vagy decil-csoport. Alkiltio-csoporton célszerűen 1-4 szénatomos csoportokat értünk, pél- 10 dául metiltio-, etiltio-, n-propiltio-, izopropiltio-, n-"butiltio-, terc-butil-tio-csoport és így tovább. Az Rí, R2 , R 3 , R4, R s és R 6 helyében célszerűen 1-4 szénatomos alkilcsoportot alkalmazunk, például metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, n-butil-, 15 szec-butil-, terc-butil-csoportot és így tovább. Alkoxialkil csoportként célszerűen 2—4 szénatomos csoportokat alkalmazunk így például metoximetil-, metoxietil-, etoxietil-, etoximetil-csoportot és így tovább. Rövidszénláncú alkilol csoportként cél- 20 szerűen 1—4 szénatomos csoportokat, így például metilol-, etilol-, propilol- vagy butilol-csoportokat alkalmazunk. A találmány szerinti vegyületek a tiokarbamát 25 típusú vagy más típusú herbicidek hatását szelektívvé teszik. A találmány szerinti vegyületek kedvező hatásának tulajdonítható, hogy a tiokarbamát típusú herbicidek tartós hatást fejtenek ki és csökken a kultúrnövényre kifejtett káros hatás. 30 Ellenméreg hatás alatt azt a hatást értjük, amely a herbicideknek a kultúrnövényre kifejtett normális károsító hatását kiküszöböli. Ez a hatás az alkalmazás módjától függ. Az alkalmazás módját a 35 kívánt céltól tesszük függővé. A megoldás a vetés előtti föld kezelésében rejlik. Nem ismerünk olyan megoldást, amely a találmányt megelőzően ezt a feladatot megfelelőképpen ellátta volna. 40 A találmány szerinti vegyületeket többféle módon állíthatjuk elő. Az oxazolidin és a tiazolidin közbenső termékeket oly módon állítják elő, hogy aminoalkoholt 45 vagy merkaptánt egy megfelelő aldehiddel vagy ketonnal kondenzálnak. A kondenzációt forrásban levő benzolban a keletkező víz folyamatos eltávolítása mellett végzik. Az eljárást Bermann és tsai írták le. [JACS 75, 358 (1953)]. Általában a 50 kapott oxazolidin és a tiazolidin elég tiszta ahhoz, hogy további tisztítás nélkül fel lehessen őket használni. Az így kapott oldatokat alkalmazzuk a találmány szerinti vegyületek előállításához. 55 A megfelelő közbenső terméket valamely savmegkötő anyag jelenlétében savkloriddal reagáltatunk. Savmegkötő anyagként alkalmazhatunk trietilamint A kapott vegyületet ismert módon extrakcióval, desztillációval vagy átkristályosítással tisz- 60 titjuk. A találmány szerinti vegyületek előállítását az alábbi példák szemléltetik. Az I. táblázat a példákban leírtak szerint előállított vegyületeket sorolja fel. 65 1. példa 2,2,5-Trimetil-3-diklóracetil-oxazolidm előállítása 4,6 g 2,2,5-trimetil-oxazolidint adunk 18 ml benzolhoz. Ehhez 4,5 g trietil-aminnak 25 ml benzollal készült oldatát adjuk. A fenti elegyhez 5,9 g diklóracetilkloridot csepegtetünk, miközben a reakcióelegyet jégfürdőn hűtjük és keverjük. A reakció befejeződése után az elegyet vízhez öntjük és a benzolos fázist elválasztjuk. A benzolos fázist vízmentes magnéziumszulfáton szárítjuk majd a benzolt vákuumban eltávolítjuk. 7,7 g olajos terméket kapunk, no0 = 1,4950. 2. példa 2,2-Dimetil-3-diklóracetil-tiazolidin előállítása 4,7 g 2,2-dimetil-tiazolidint és 4,5 g trietilamint oldunk fel 50 ml metilénkloridban, majd keverés közben 5,9 g diklóracetilkloridot csepegtetünk hozzá. Az elegyet szobahőmérsékleten vízfürdőn hűtjük. Amikor a reakció befejeződött az elegyet vízhez Öntjük, majd az oldószert elkülönítjük. A szerves fázist vízmentes magnéziumszulfáttal szárítjuk és az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. 3,6 g viaszos terméket kapunk. Dietiléterből a terméket átkristályosítva fehér szilárd termékhez jutunk. Op.: 109-111 C°. 3. példa 2,2,5-Trimetil-3-(2',3'-dibrómpropionil)-oxazolidin előállítása 3,5 g 2,2,5-trimetil-oxazolidint oldunk fel 14 ml benzolban, majd ezt 3,5 g trietilaminnak 25 ml benzollal készült oldatához adjuk. Az elegyhez 7,5 g 2,3-dibrómpropionilkloridot csepegtetünk, miközben keverjük és jégfürdőn hűtjük. A reakció befejeződése után az elegyet vízhez öntjük, a benzolos fázist elkülönítjük. A szerves^fázist vízmentes magnéziumszulfáttal vízmentesítjük, majd az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. 5,7 g olajos terméket kapunk, n^0 = 1,5060. 4. példa 2,2-Dimetü-3-dibrómacetil-tiazolidin előállítása 3,5 g 2,2-dimetil-tiazolidint, 50 ml benzolt és 7,1 g dibrómacetilkloridot jégfürdőn elkeverünk. Ehhez, miközben az elegyet keverjük és hűtjük 3,1 g trietilamint adunk. A reakció befejeződése után az elegyet vízhez öntjük és a benzolos fázist elkülönítjük. A szerves fázist magnéziumszulfáttal vízmentesítjük, majd a benzolt vákuumban ledesztilláljuk. 8,5 g sötét színű olajat kapunk. 2
