168916. lajstromszámú szabadalom • Növényvirágzást és szekszuális reprodukciót befolyásoló hatású készítmények

15 168916 16 15. példa Vizes szuszpenzió Metil-4-(p-klór-fenü)-N-metoxi­karbonil-allofán-imidát Hidratált attapulgit Nyers kalcium-ligninszulfonát Nátrium-dihidrogén-foszfát Víz 25 súly% 3 súly% 10 súly% 0,5 súly% 61,5súly% io A komponenseket homokmalomban 10 mikron­nál kisebb átmérőjű szemcsékké őröljük. 15 Az (I) vagy (II) általános képletű vegyületet előnyösen permet vagy porkészítmény formájában röviddel a címer kifejlődése előtt, vagy a címer kifejlődésekor visszük fel a női ivarú egyedként alkalmazandó kukoricára. Ez a kezelés lényegében megakadályozza a virágpor kipergését, sőt egyes esetekben a virágpor életképességét is megszüntet­heti, így a címer eltávolítására nincs szükség. A találmány szerinti készítményeket egyéb termé­nyek, például búza, rizs, szójabab és hasonlók önmegporzásának megakadályozására is felhasznál­hatjuk úgy, hogy a növényeket a virágzás idején vagy ahhoz közel eső időpontban az (I) vagy (II) általános képletű allofán-imidátokat tartalmazó ké­szítményekkel kezeljük. 16. példa Olajos szuszpenzió 20 Metil-4-(p-klór-fenü)-N-metiltio­karbonil-allofán-imidát 25 súly% Polioxietilén-szorbit-hexaoleát 5 súly% Főtömegében alifás szénhidrogén-olaj 70 súly$ 25 A komponenseket homokmalomban 5 mikronnál kisebb átmérőjű szemcsékké őröljük. A kapott sűrű szuszpenziót közvetlenül is felhasználhatjuk, elő­nyösen azonban használat előtt olajjal hígítjuk vagy 30 vízben emulgeáljuk. Megjegyezzük, hogy az (I) és (II) általános képletű vegyületek körébe tartozó néhány szárma­zék már korábban is ismertetésre került (vö. a 35 DU-199 alapszámú közzétett magyar szabadalmi bejelentést). Az ott ismertetett vegyületek herbicid hatással rendelkeznek. Mindeddig azonban még nem ismerték fel, hogy az (I) és (II) általános képletű vegyületek a növények virágzását, a gyü- 40 mölcsfejlődést és a növények szexuális reproduk­cióját is befolyásolják. (A „gyümölcsfejlődés" és „szexuális reprodukció" megjelölést a Yearbook Agr. U.S. Dept. Agr. (1905) szakkönyv szerinti értelemben használjuk.) 45 A találmány szerinti készítményeket különféle hibrid termények termesztésének kedvezőbbé téte­lére használhatjuk fel, így például hibrid kukorica termesztésekor a készítményeket az önmegporzás so megelőzésére alkalmazhatjuk. Hibrid kukorica szexuális reprodukciójának befolyásolására és a vi­rágpor kipergésének megakadályozására már eddig is alkalmaztak vegyszeres kezelést [lásd például Can. Jour. Agr. Sei. 34, 48-52 (1954), Science „ 112, 52-53 (1950), Nature 170, 38-39 (1952) és Agron. Jour. 52, 167-170 (I960)], ez a kezelés azonban nagyüzemi méretekben nem vezetett kielé­gítő eredményre. A hibrid kukorica önmegporzá­sának megakadályozására mindmáig a hímivarú 60 egyedek kézi vagy gépi úton végzett címerezése (azaz a címer eltávolítása) bizonyult az egyetlen megbízható módszernek, ami rendkívül idő- és munkaigényes művelet. 65 A találmány szerinti készítményeket továbbá kü­lönféle növények, például gyapot, paradicsom, cit­rus, őszibarack és alma gyümölcshozamának és gyümölcseloszlásának megváltoztatására is felhasz­nálhatjuk. E növényeknél a gépi betakarítás meg­könnyítése és/vagy a ritkítás kiküszöbölése céljából gyakran van szükség a késői gyümölcshozás vagy gyümölcsfejlődés megakadályozására. Ezt a hatást úgy érhetjük el, hogy a növényre a kívánt gyü­mölcs-mennyiség és gyümölcs-eloszlás kialakulása után (I) vagy (II) általános képletű allofán-imidá­tokat tartalmazó készítményeket viszünk fel. A találmány szerinti készítményeket továbbá dísznövényeken, például szentjánoskenyérfán és mimóza-bokron a teljes gyümölcsmennyiség kifej­lődésének megakadályozására is felhasználhatjuk olyan esetekben, ha a gyümölcsfejlődést ki akarjuk küszöbölni. A találmány szerinti készítményeket takarmány­növényeken, például lucernán a felmagzás meg­akadályozására is felhasználhatjuk. Ez igen előnyös lehet, ugyanis ellenkező esetben a növény energiáit a takarmány feldúsítása helyett a magok kifejlesz­tésére fordítaná. A kezelést ebben az esetben is virágzáskor, vagy ahhoz közel eső időpontban vé­gezzük. A találmány szerinti készítményeket továbbá az aszparágusz-magfejlődés megakadályozására is fel­használhatjuk. Az aszparágusz-növények hím-, il­letve nőneműek. A nőnemű egyedek a hímnö­vényeknél körülbelül 20%-kal kevésbé produktívak, energiáikat ugyanis részben magfejlesztésre for­dítják. Ha a hímnövényeket virágzáskor vagy köz­vetlenül virágzás előtt a találmány szerinti, (I) vagy (II) általános képletű allofán-imidátokat tartalmazó készítményekkel permetezzük be, nagymértékben csökkenthetjük, sőt meg is akadályozhatjuk a meg­termékenyülést és a magfejlődést, és így fokoz­hatjuk a nőnemű egyedek értékesíthető termés­hozamát. Az aszparágusz-magképzés megakadályo­zása a gyomosodás kiküszöbölésének szempontjából is hasznos, ellenkező esetben ugyanis a magok a talajba hullva kicsíráznak, és a fiatal növények az érett egyedek szempontjából gyomnövényekké vál­nak. 8

Next

/
Thumbnails
Contents