168916. lajstromszámú szabadalom • Növényvirágzást és szekszuális reprodukciót befolyásoló hatású készítmények

17 168916 18 Az ismert mezőgazdasági módszerek szerint a gyümölcshozás megakadályozása céljából az első év során lecsípik a friss földieper-tenyészetek virágait. A gyümölcshozás ugyanis gátolja a földieper-növények kifejlődését. A találmány szerinti, (I) vagy 5 (II) általános képletű allofán-imidátokat tartalmazó készítményeket a virágzás idején vagy ahhoz közel eső időpontban a növényekre juttatva kiküszöbölhetjük a virágok kézi lecsípésének szükségességét. 10 A találmány szerinti készítményeket továbbá a gyümölcs- vagy magfejlődés megakadályozására használhatjuk olyan növényeken, amelyeket nem gyümölcs- vagy magtermesztésük céljából termesztünk, így például ha az s-triazin-származékokat a 15 virágzás idején vagy ahhoz közel eső időpontban burgonyára juttatjuk, megelőzhetjük a gumófejlődéssel konkurráló gyümölcs- és magfejlődést. A találmány szerinti készítményeket továbbá 20 egyes gyomnövények, például az aggófű virágpor-fejlődésének vagy -kipergésének megakadályozására is felhasználhatjuk. Az (I) és (II) általános képletű allofán-imidá- 25 tokát olyan mennyiségben juttatjuk a növényekre, amely elegendő a gyümölcsfejlődés és/vagy szexuális reprodukció kívánt mértékű módosításához, azonban lényeges mértékű levél-kiégést, klorózist vagy nekrózist még nem okpz. Az allofán-imidá- 30 tok fítotoxicitás szempontjából eltérnek egymástól, és egy és ugyanazon allofán-imidát vegyület fitotoxicitása növényfajról növényfajra változik. így valamennyi allofán-vegyületre és valamennyi növényfajra általánosan érvényes hatóanyagmennyiség-tar- 35 tományt nem adhatunk meg, rendszerint azonban az allofán-imidátokat körülbelül 0,1—10 kg/hektár mennyiségben alkalmazzuk. Az egyes allofán-imidátoknak vagy vegyület-kombinációknak a megfelelő növényfajtára vonatkoztatott legcélszerűbb ada- 40 golási mennyiségét előkísérletekkel könnyen meghatározhatjuk. Az (I), illetve (II) általános képletű vegyületek melegvérűekkel szemben gyakorlatilag nem toxiku- 45 sak. A metfl-4-(p-klór-fenü)-N-metoxikarbonil-allofán-imidát akut letalis dózisa > 11000 mg/kg, az (I), illetve (II) általános képlet körébe tartozó további vegyületek toxicitása hasonló érték. 50 A következőkben az (I), illetve (II) általános képletű vegyületek növények virágzására és szexuális reprodukciójára kifejtett hatásának vizsgálatát és a vizsgálatok eredményeit ismertetjük. 55 a) A kísérletekben két egyszer keresztezett, kereskedelmi forgalomban levő kukoricafajtát (FR-805-W jelű fehérszemű, illetve MO-17 jelű sárgaszemű fajta, mindkettőt az Illinois Foundation Seed Company forgalmazza) használtunk fel. A 60 kukoricaszemeket szomszédos parcellákba, egymástól 101,6cm távolsága levő sorokba vetettük. Az FR-805-W kukoricafajtát 1973. május 8-án vetettük el, majd három nappal később, azaz 1973. május 11-én elvetettük az MO-17 kukoricafajtát 65 annak érdekében, hogy a két kukoricafajtánál biztosítsuk a porzók és termők fejlődésének megfelelő átfedését. A pollen-forrás ellenőrzése és a keresztezések azonosítása céljából a kezeletlen növények bibehajtásait közvetlenül kibújásuk után, azonban még mielőtt a bibeszálak láthatóvá váltak, vékony átlátszó papírzacskóba burkoltuk. Ezt a műveletet július 24-e és július 27-e között végeztük. A kezelt és kezeletlen növények virágporát a pollenfakadás csúcsidőszakában (július 30. és augusztus 1. között) gyűjtöttük össze úgy, hogy a címereket zacskóba burkoltuk. Egyidejűleg az előzőleg zacskóba burkolt torzsahajtásokat egy szem szabaddá válásáig visszavágtuk, majd ismét gondosan becsomagoltuk. így a megporzáshoz egyenletes, körülbelül 3,5 cm hosszú bibeszálakat biztosítottunk. Az összegyűjtött pollent a zsacskókba burkolt bibeszálak keresztbeporzásához használtuk fel, a beporzást a bibeszálak bekenésével végeztük. A kezelt porzókról összegyűjtött pollent a nem-kezeit, míg a nem-kezeit porzókról összegyűjtött pollent a kezelt bibeszálak beporzására használtuk fel. A vegyszeres kezelést a 4. táblázatban ismertetett időpontban végeztük, a 4. táblázatban közölt hatóanyagmennyiségek felhasználásával. A hatóanyagot 0,1% Tween 20-at tartalmazó vizes oldat formájában, háromfúvókás permetezőberendezés segítségével vittük fel a kezelendő területre. A permetezést a sorok fölött végeztük, így a permet legnagyobb részét a kukorica felső levelei fogták fel. A kezelt parcellák egyetlen, 4,5 m hosszú sorból álltak. Két héttel a pollenfakadás előtt a címerek még 7—20 cm mélyen a levélörvben voltak, de már némelyiket érezni lehetett a borító levelek alatt. Egy héttel a pollenfakadás előtt a címerek még mind a borítólevelek alatt helyezkedtek el, de 20%-uk már kiemelkedőben volt. A kísérlet eredményeit a 4. táblázatban ismertetjük. Egy további szabadföldi kísérletsorozatban az 5. táblázatban felsorolt eredményeket kaptuk. A 4. és 5. táblázat adataiból egyértelműen kitűnik, hogy a vizsgált beltenyésztett kukoricafajokon a vegyszeres kezelés megakadályozza vagy jelentős mértékben csökkenti a pollenfakadást. b) Agway 151—S szántóföldi hibrid-kukoricát 21 cm átmérőjű cserepekben termesztettünk. Amikor a címerek néhány levélörvben már láthatóvá váltak, a növényeket a 6. táblázatban felsorolt vegyszerekkel kezeltük. A növények pollenfakadását a vegyszeres kezelést követő 11. napon vizsgáltuk, és az eredményeket összehasonlítottuk a kontrolinál észleltekkel. A kísérlet eredményeit a 6. táblázatban közöljük. 9