168858. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szubsztituált 1-(1,2,2,a,3,4,5-hexahidro-benz (c,d)indol 1-il)-guanidinek előállítására

3 168858 4 A II általános képletű vegyületeket a III álta­lános képletű vegyületekkel célszerű egy ásványi sav jelenlétében reagáltatni. Előnyösen a II álta­lános képletű vegyülethez viszonyítva legalább egy egyenérték ásványi sav jelenlétében dolgozunk, de a II vagy III általános képletű vegyületet célsze­rűen részben protontalan állapotban használjuk. Például úgy járunk el, hogy egy II általános képletű vegyület savaddíciós sóját, például hidro­kloridját, hidrobromidját, hidrojodidját vagy szul­fátját egy III általános képletű vegyület fölös mennyiségével reagáltatjuk. A II általános képletű vegyület sójának aránya a III általános képletű vegyülethez mintegy 1 :2 és 1 :6 között lehet. A reakciót magasabb hőmérsékleten hajtjuk végre, ha Rí hidroxilcsoportot képvisel, akkor a hőmérséklet 65—100 C°, ha Rt jelentése acetálcsoport, akkor a hőmérséklet előnyösen 120 C° körül van. A reak­ció iners szerves oldószerben hajtható végre, ha Rí hidroxilcsoportot jelent, akkor a reakciót előnyö­sen iners poláris oldószerben, például kevés szén­atomos alkanolban, amilyen az etanol vagy az izopropanol, egy szerves karbonsav amidjában, pél­dául dimetilformamidban, egy nyílt láncú vagy ciklusos éterben, például dioxánban stb., vagy ezek és víz elegyében végezzük. Ekkor a hozam 40—90%. Ha Rí jelentése acetálcsoport, akkor ol­dószerként előnyösen az alkalmazott III általános képletű vegyület feleslegét használjuk. így a hozam 50-80%. A találmány szerinti eljárással előállított I álta­lános képletű guanidinszármazékok bázisként vagy savaddíciós sóik alakjában a szokott módon elkülö­níthetők, és ismert módszerek szerint tisztíthatók. Ha R! acetálcsoportot jelent, akkor savaddíciós sóként való elkülönítés esetén számításba kell venni az acetálcsoport savérzéknységét, és enyhe körül­mények között és savfelesleg elkerülésével kell dol­gozni. A kiindulási anyagként szükséges II általános képletű vegyületek ismertek, illetve a 3 674 801 számú amerikai egyesült államokbeli sza­badalmi leírásban közöltekkel azonos módon, a megfelelő IV általános képletű vegyületekből kiin­dulva - ebben a képletben X és Y a fenti jelen­tésűek — állíthatók elő. A IV általános képlet keretébe tartozó IVa általános képletű vegyületek újak. Ebben a képlet­ben vagy X dialkilaminocsoportot jelent, amelyben az alkilláncok 1-4 szénatomosak, és Y1 hidrogén­atomot képvisel, vagy X 1 jelentése brómatom és Y 1 jelentése klóratom. A IVa általános képletű vegyületekhez a meg­felelő 1-acetilvegyületek dezacetilezésével juthatunk. Az V általános képletű vegyületek például úgy állíthatók elő, hogy l-acetil-l,2,2a,3,4,5-hexahidro­-benz[c,d]indolt nitrálunk, és az így kapott 6-nitro­-származékot a megfelelő aminovegyületté redukál­juk, majd azt alkiljodiddal alkilezzük. Az V álta­lános képletben Alk 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent. Az l-acetil-6-bróm-8-klór-l ,2,2a,3,4,5-hexahidro­-benz[c,d]indolt például klórgázzal vaspor jelenlé­tében klórozzuk. Az I általános képletű vegyületeket és savaddí­ciós sóikat eddig nem közölték a szakirodalomban. Az új vegyületeknek értékes farmakodinamikai tu­lajdonságaik vannak, és ezért gyógyszerként alkal-5 mázhatok. Nevezetesen szaluretikus hatásúak, mi­ként az kitűnik például patkányon végrehajtott kísérletekből [E. Flückiger módszere a vesére gya­korolt hatás vizsgálatára, Schweiz. Med. Wochenschr. 93, 1232-1237 (1963)]. A kísér-10 leteket 0,1-10 mg/testsúly-kg perorális adaggal vé­geztük. Szaluretikus hatásuk alapján az új vegyületek szaluretikumként használhatók. Az alkalmazandó adagok természetesen a ható-15 anyag természetétől, a beadás módjától és a keze­lendő állapottól függenek. Általában kielégítő ered­mény érhető el 0,1-10 mg/kg-os adagokkal. Ez az adag szükség esetén 2-4 részadagra osztható. Nagyobb emlősállatok napi adagja mintegy 20 5-50 mg lehet. Az orálisan beadott részadagok 1-20 mg hatóanyagot tartalmaznak szilárd vagy folyékony hordozók mellett. Gyógyszerként az I általános képletű vegyületek, illetve fiziológiailag eltűrhető savaddíciós sóik ma-25 gukban vagy farmakológiailag közömbös segéd­anyagokkal kikészítve alkalmas gyógyszerkészít­mények alakjában alkalmazhatók. Előnyösek azok az I általános képletű vegyü-30 letek, amelyek képletében Rí hidroxilcsoportot je­lent, és R2 , X és Y a fenti jelentésűek, különösen az 1—(6,8-diklór-l ,2,2a,3,4,5-hexaKidro-benz[c,d]in­dol-l-iT>2-hidroxi-guanidin és az l-(l,2,2a,3,4,5--hexahidro-6-metiltio-benz[c,d]indol-l-il)-2-hidroxi-35 -guanidin. A IV általános képletű kiindulási vegyületek előállítását a 160 784 lajstromszámú magyar sza­badalmi leírás közli. Az l-acetil-l,2,2a,3,4,5-hexa­hidro-benz[c,d]indol előállítását a J. Am. Chem. 40 Soc. 78, 3087 (1956), az acetil-6-bróm­-l,2,2a,3,4,5-hexahidro-benz[c,d]indolét a 3 671 541 számú amerikai egyesült államokbeli sza­badalmi leírás ismerteti. A III általános képletű vegyületek előállítása a következő helyeken talál-45 ható: Beilstein 4, 308, 312, 319, 2 603 639 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, 2 141 633 számú német szövetségi köztársasági nyil­vánosságrahozatali irat, J. Org. Chem. 21, 115—118 (1956) és R. G. Heslop és P. L. Robinson, Inorganic 50 Chemistry (1967) Elsevier, Amsterdam 455. oldal. A technika állását a találmány szerinti eljárás, illetve vegyületek vonatkozásában az 517 730, 517 732, 517 733, 517 734 és 517 735 számú 55 svájci szabadalmi leírások képviselik. Az ezekben leírt 1,2,2a,3,4,5-hexahidro-benz[c,d]indol-származé­koknak sokféle farmakológiai hatása van, és vér­keringési zavarok kezelésére, diuretikumokként, gyulladáscsökkentésre és elmebaj kezelésére használ-60 hatók. Az 517 731 számú svájci szabadalmi leírás­ban közölt l,2,6,7,8,8a-hexahidro-benz[c,d]indol­-származékok ugyancsak vérkeringési gyógyszerek. A találmány szerinti eljárással előállítható új vegyületeknek kifejezett szaluretikus hatása van, és 65 ezért szaluretikumokként használhatók. 2

Next

/
Thumbnails
Contents