168793. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitro-imidazol-származékok előállítására

7 168793 8 nely alkalmas hordozóanyagot alkalmazunk, pél­lául steril vizet, főleg az I általános képletű ve­;yületek vízoldható sói részére, bár egyéb folyé­kony injektálható hordozóanyagot is használhatunk nás hatóanyagokhoz, hogy megkönnyítsük azok )ldhatóságát vagy konzerválási célból. A találmány szerinti hatóanyagokat előnyösen irálisan alkalmazzuk 25—1000 mg napi adagban, ágy egyszerre beadva, vagy több részre elosztva dagolva. Orális adagolást célzó szilárd egységnyi dózisok ipikus példáit az alábbiakban mutatjuk be: ^. Kapszulák: 10 000 kapszula, 250 mg hatóanyaggal) >metil-N-[2-(2 -metil- 5-nitro-l-imidazolil)etil]-tiokarbamát 2500 g .akt óz 1500 g Ceményítő 400 g Talkum 400 g íalciumsztearát 10 g i. Tabletták: 5000 sajtolt tabletta, 50 mg hatóanyaggal) vletil-N-[2-(2-izopropil-5-nitro-l­imidazolil)-etil]-karbamát-nitrát 250 g Ceményítő 375 g Cétbázisú kalciumfoszfát (vizes) 2500 g íalciumsztearát 10 g Topikus alkalmazáshoz a hatóanyagot tartalmazó vaginalis krémeket vagy szuppozitóriumokat hasz­íálhatunk. Ennek illusztrálására krémet készítünk )ly módon, hogy elegendő mennyiségű hidrofil cenőcsöt elkeverünk 5-10 súlyszázalék hatóanyagot artalmazó vízzel, és így a kívánt konzisztenciójú eremet kapjuk. A találmány szerinti vegyületek a Tricho­monas-on kívül hatásosak a Histomonas-ok ellen is. kz enterohepatitis egy olyan betegség, amely esősorban pulykáknál fordul elő és a parazita protozoa Histomonas meleagridis okozza. Ugy is ismeretes, mint pulyka-feketefej-betegség. Az I általános képletű nitro-imidazol-vegyületek és gyó­gyászati szempontból alkalmas savaddíciós sóik alkalmasak a betegség prevenciójára és kezelésére, szert a pulykák eleségébe vagy ivóvizébe adagolják ezeket a hatóanyagokat. Bár az optimális adag szintje nyilván függ az alkalmazott vegyülettől és a fertőzés mértékétől, az enterohepatitis-t elég jól kontroll alatt tarthatjuk, ha orálisan a pulykák eleségéhez 0,003—0,1 súlyszázaléknyi hatóanyagot adagolunk. Ha az anyagot az ivóvízhez adjuk, úgy valamelyest nagyobb mennyiségeket kell alkalmaz­nunk, főleg terápiás kezeléseknél. Az ivóvíz tartal­mazhat például körülbelül 0,2 súlyszázalék ható­anyagot, és evvel jó eredményeket érünk el. A következő vizsgálat bemutatja a találmány szerinti hatóanyagok protozoaellenes hatását a Histomonas meleagridis ellen, amikor is pozitív hatásnak a pulyka súlytöbbletét vesszük. Fiatal (3-4 hetes, 120-150 g testsúlyú) pulykákat rektá-Usan fertőzünk (végbélen keresztül) 2 ml olyan szuszpenzióval, amely Histomonas meleagridis-t tar­talmaz (Onap). A szuszpenziót úgy készítjük el, hogy egy mesterségesen fertőzött pulyka máját és végbelét erősen elkeverjük 50 ml telített nátrium-5 kiorid-oldattal. Mindegyik állatot külön-külön ketrecbe zárjuk, ahol a kísérleti időszak alatt annyi eleséget és ivóvizet kapnak, amennyit csak megkívánnak. Az eleség a szokásos pulykaeleség, amely semmiféle 10 adalékanyagot, coccidiosis-elleni vagy más gyógy­szert sem tartalmaz. A vizsgálandó anyagot külön­böző koncentrációban elkeverjük az eleséggel (0,01, 0,02, 0,05, 0,1 ...%) és így adjuk az állatoknak a második naptól a kilencedik napig. Naponta fel­is jegyezzük a testsúly-növekedést, az elfogyasztott eleséget és az elhalálozást. A közepes súlytöbbletet véve alapul (vagyis a 7. napon mért súly és a 0. napon mért súly arányát), azt találjuk, hogy a nem-fertőzött kontroli-állatok 7. napon mért súlya, 20 összehasonlítva a 0. napon mért súllyal = 160%, míg a fertőzött állatoké ugyanebben a periódusban csak 120%. Jelentősnek tekintjük a vegyület hatását akkor, ha a kezelt állatok fenti súlytöbblete 150%. Azt találtuk, hogy 0,01-0,1%-nyi vizsgálandó 25 anyag minimálisan 150%-os vagy annál nagyobb súlytöbbletet eredményez. A vizsgálandó anyagok parazita-ellenes hatását figyelembe véve, lehetőség kínálkozik a protozoák 30 szaporodásának megakadályozására oly módon, hogy a protozoás orgarjizmusokkal fertőzött meleg­vérű állatoknak belsőleg vagy topikusan adunk egy gyógyszerkészítményt, célszerűen egységnyi dózis alakjában, amely az I általános képletű protozoa-35 -ellenes hatású nitro-imidazol-származékok vagy e vegyületek gyógyászati szempontból alkalmas sav­addíciós sói hatásos mennyiségét tartalmazzák vala­mely gyógyászati hordozóanyaggal elkeverve. Előnyösek azok az I általános képletű vegyü-40 letek, amelyekben R és R1 jelentése rövidszénláncú alkil-csoport. Ha X jelentése kénatom, akkor igen előnyös, ha R1 jelentése rövidszénláncú alkil-cso­port. A következő példák illusztrálják, az oltalom 45 terjedelmének korlátozása nélkül, a találmány sze­rinti eljárást. „Rész" alatt —hacsak másképpen nem je­lezzük - mindig súlyrészeket értünk. 1. példa 17 rész 2-[2-(2-metil-5-nitro-l-imidazolil)-etil]-izo­indolin-l,3-dion és 150rész 48%-os hidrogénbro-55 mid-oldat keverékét éjszakán át (körülbelül 16 órán keresztül) keverjük és forraljuk visszafolyatás köz­ben. A reakcióelegyet ezután szobahőmérsékletre hagyjuk lehűlni, leszűrjük a kivált ftálsavat és a szűrletet bepároljuk. A maradékot átkristályosítjuk 60 metanol és izopropiléter elegyéből, és így kapunk 4,5 rész l-(2-aminoetil)-2-metil-5-nitro-imidazol-di-:i hidrobromidot. 65 2. példa 4

Next

/
Thumbnails
Contents