168784. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üvegfeldolgozó gépek szerszámainak gőzhűtéséhez

3 168784 4 lások ezen kívül a kezelő személyek számára zajterhelést is jelenthetnek. Ilyen típusú ismert eljárást ír le Rudolf Wille: Eljárás üvegfeldolgozó gépek formáinak hűtésére „Konstruktion und Betrieb von Glasverarbeitungsmaschinen" (Üvegfeldolgozó gépek üzeme és felépítése) című füzetsorozat 1961-es 7. példányának 35-43. oldalán a Verlag der Deutschen Glastechnischen Gesellschaft, Frankfurt am Main-i kiadványában. Ennél az ismert eljárásnál lényegében egy forma külső falára karimát csavaroznak, amelyben hűtőfolyadékot keringetnek. Ezen ismert megoldás a következő hátrányokkal jár: A rácsavart karima kialakítása által okozott hőmérsékletcsökkenés a forma felületének csak adott helyein jelentkezik. Az ismert hűtések térbeli kiterjedése természetszerűen aránylag csekély, mivel a becsavarozható karima menetátmérő nagysága csekély határok között változhat. Az ismert formákat a helyi hűtés hozzávezetése költségessé teszi. Az ismert formáknak aránylag nagy falvastagsággal kell rendelkezni egyrészt a karima becsavarozásának lehetővé tétele céljából, másrészt pedig a helyileg erősen korlátozott hűtőelem miatt a falvastagságnak a teljes formafal részére kielégítő hőeloszlást kell biztosítani. Az ismert formának nagy falvastagsága és a hűtővízhozzávezetésekkel ellátott rácsavarozott karima miatt aránylag nagy külmérete van, amely különösen akkor jelentkezik hátrányosan, ha a forma felhasználásánál főleg kis üreges üvegtestek esetében a formának csak erősen korlátozott nagyságú területe van. Ez fokozott mértékben vonatkozik a kettősformával rendelkező gépekre. A helyileg szűken behatárolt ismert hűtőelemnek az lesz a hatása, hogy a vízcseppekből a karima alján vízösszefolyás képződik. Az elgőzölgés adott folyadéktükör alá megy és ezáltal nehezebb hűtési feltételek adódnak. Megfelelően nagymértékű túlhevítés esetében fennáll a veszélye az igen alacsony hőátadási tényezővel rendelkező filmréteges gőzölgésnek (vesd össze Wille említett cikkének a 30. oldalán a 8. ábrával). Az ismert hűtőelemek térbeli helyzetének optimalizálása további nehézségeket okoz, mivel a hűtőelem helyzetét nem lehet a forma külső felülete mentén tetszőlegesen változtatni. Ilyen megoldásnál osztott előforma esetén az előformaalj hűtése nincs biztosítva. Az ismert hűtőelemek hőátadásának befolyásolására nincs lehetőség. Egy másik, a bevezetőben ismertetett eljárásnál (24 927 számú osztrák szabadalmi leírás) egy forma üveges falába szabályozható mennyiségben vizet csepegtetnek vagy szórnak. A keletkezett vízgőz átáramlik a forma üregének terén és ugyancsak hűtőhatást fejt ki. Hátrányos itt az, hogy az egyes formáknál á víz a forma felületének csak viszonylag kis részét éri. Ismert eljárásoknál ezt a tartományt hűtőelem hűti, és a felületegységre jutó nagyobb vízmennyiség következtében fellép az úgynevezett Leidenfrost-féle jelenség, tehát a réteggőzösödés, és a hőátadási tényező nem kívánt módon lényegében csökken. A tartomány hőmérsékletét a rajtalevő víz kb. 110°-os értéken tartja. A forma falának egyéb részei és ezen tartomány között hőmérsékletcsökkenés keletkezik, amelynek következtében a falban a hővezetéses hőátadás történik. A vízgőz okozta konvektív hőátadásnak a forma ezen tartományon kívül eső falaira gyakorolt hűtőhatása a rendelkezésre álló csekély gőztérfogat miatt nem fokozza érezhető módon ezen falak hűtését. A vízgőz részére ezenkívül semmilyen elvezetés sincs biztosítva. Ezzel az ismert hűtési eljárással a forma üveggel szomszédos felületén még közelítően egyenletes hőmérsékletet sem lehet biztosítani. Az ilyen formafelületen még hőprofilos kialakítást sem lehet megvalósítani. A forma falának vastagnak és üregesnek kell lennie és ez sok értékes helyet foglal el, amely pedig különösen a modern, kompakt automata gépeknél nem nagyon áll rendelkezésre. A forma pedig viszonylag nehéz és drága. Az 1 596 409 számú NSZK közrebocsátási iratból ismert olyan megoldás, amelynél a kések kenését egy csepptápláló eszköz után kapcsolt cseppkéssel oldják meg. Itt a késekhez egyenként permetező, illletve elgőzölögtető szerkezetet kapcsolnak, és szappantartalmú vízzel, grafitos vagy nem grafitos olajjal vagy bármely egyéb folyékony közeggel táplálják. A permetezés hajtó- vagy hordozógáz segítségével történik. A közeg végülis elpárolog vagy elgőzölög és a kést kenőfunkciót ellátó gőzréteggel vonja be. A találmány feladata olyan megoldás létrehozása, amely a szerszámnak az üveggel érintkező felületén kis költségráfordítás mellett gyorsan képes a kívánt hőmérsékleteloszlást létrehozni. Különösen pedig lehetővé kell tenni a szerszámnak az üveggel érintkezésben levő felületén adott hőmérsékletgradiens létrehozását és fenntartását. A kitűzött feladatot a találmány szerinti eljárással úgy oldjuk meg, hogy a hűtőfolyadékot közvetítővagy hordozógáz alkalmazása nélkül a szerszámra permetezzük, amikoris a permetfúvókákat egyenként vagy csoportokban a többi egyedi fúvókáktól vagy fúvókacsoportoktól függetlenül a hűtőfolyadéktáplálásuk időbeli és/vagy mennyiségi kiképzése tekintetében vezéreljük és/vagy szabályozzuk. A hűtendő szerszámok csak ritkán forgásszimmetrikus kiképzésűek, és a hőforrásként szereplő forró üveg beömlése tekintetében gyakorlatilag sohasem teljesen szimmetrikusak és egyenletesek. A szerszámnak az üveggel szomszédos felületein az így létrehozott hőmérsékleti viszonyai a találmány szerint a kívánt mértékben befolyásolhatók és uralhatok. A szerszámon minden kívánt hőmérsékleteloszlás egyedileg és a pillanat támasztotta műszaki követelményeknek megfelelően beállítható. Ilyen módon hőmérsékletprofilok, tehát a szerszámnak az üveggel érintkező felületén különböző magasságokban különböző hőmérsékletű eloszlások is létrehozhatók és fenntarthatók. Ilyen hőmérsékletprofil akkor kívánatos, ha az üveggel érintkezésben álló szerszámfelület helyileg különböző hőmérsékletén keresztül az üveg viszkozitását és ezzel például a gyártott üreges üvegtárgy falvastagságát akarjuk befolyásolni. Ilyen módon tehát szimmetrikus és aszimmetrikus hőmérsékletprofilok is létrehozhatók. Az ilyen hőmérsékletprofilok üvegtárgyak bonyolult formálási folyamatai uralásához jelentős eszközt képeznek. Az ilyen hőmérsékletprofilok alkalmazására példaként említjük az úgynevezett banka aljjelzési helyzetének beállítását, amely banka külön előformaaljjal rendelkező osztott előformában keletkezik. A ban-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2