168591. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pirazolon-(5) származékok és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

13 168591 14 4-Fenil-1 -(3,4-diklór-benzil)-pirazolon-(5), 4-Fenil-1 -(ß-fenoxi-etil)-pirazolon-(5), 4-Fenil-l-[ß-(3-klor-fenoxi)-etil]-pirazolon-(5), 4-Benzil-l-(3-klór-benzil)-pirazolon-(5), 4-Benzil-l-(4-klór-benzil)-pirazolon-(5),, 4-Benzil-1 -( ß-fenoxi-etil)-pirazolon-(5), 4-Metil-l-[Y-(3-klór-fenil)-allil]-pirazolon-(5), 4-Metil-l-[a-metil-y-fenil-allil)-pirazolon-(5), 3-Amino-l-[y-(3,4-diklór-fenil)-allil]-pirazolon-(5), 3-Amino-1-( ß-metil- y-fenil-all il)-pirazolon-(5), 4-Metil-l-(3-klór-4-metil-benzil)-pirazolon-(5), 3-Amino-1 -[ ß-(2-metil-fenoxi)-etil]-pirazolon-(5), 3-Amino-l-[ß-(2-klor-fenoxi)-etil]-pirazolon-(5), 3-Amino-1 -(a-metil- ß-fenoxi-etil)-pirazolon-(5), 3-Amino-l-[a-metil-ß-(3-klor-4-metil-fenoxi)-etil]-pirazolon-(5), 3-Amino-l-[ß-etil-ß-(4-izopropil-fenoxi)-etil]-pirazolon-(5), 3-Amino-l-[ß-(naftil-(2)-oxi)-etil]-pirazolon-(5), 3-Amino-1 -[ß-metil- ß-(4-metil-fenilmerkapto)-etil]-pirazolon-(5), 3-Amino-l-[ß-(naftil-(2)-merkapto)-etil]-pirazolon-(5), 3-Amino-l-[ß-(3,4-trimetilen-fenil)-etil]-pirazolon-(5), 3-Amino-l-[ß-(4-klor-fenil)-etil]-pirazolon-(5), 3-Amino-l-(a,ß-dimetil-ß-fenil-etil)-pirazolon-(5), 3-Amino-l-[ß-metil-ß-(3-klor-4-metil-fenil)-etil]-pirazolon-(5), 3-Amino-1 -(a-etil- ß-fenil-etil)-pirazolon-(5), 3-Amino-4-metil-l-(3-klór-benzil)-pirazolon-(5), 3-Amino-4-metil-l-(3-bróm-benzil)-pirazolon-(5), 3-Amino-4-metil-l-(4-bróm-benzil)-pirazolon-(5), 3-Amino-4-metil-l-(3-fluor-benzil)-pirazolon-(5), 3-Amino-4-metil-l-(4-fluor-benzil)-pirazolon-(5), 3-Amino-4-metil-l-(4-jód-benzil)-pirazolon-(5), 3- Amino-4-metil-1 -(4-klór-bróm-benzil)-pirazolon-(5), 3-Amino-4-metil-l-(4-bróm-3-klór-benzil)-pirazolon-(5), 3-Amino-4-metil-l-(4-fluor-3-klór-benzil)-pirazolon-(5), 3-Amino-4-metil-l-(3,4-dibróm-benzil)-pirazolon-(5), 3-Amino-4-metil-l-(4-metil-benzil)-pirazolon-(5), 3-Amino-4-metil-1 -(4-izopropil-benzil)-pirazolon-(5), 3-Amino-4-metil-l-(4-n-butil-benzil)-pirazolon-(5), 3-Amino-4-metil-l-(4-trifluormetil-benzil)-pirazolon-(5), 3-Amino-4-metil-l-(4-metil-3-klór-benzil)-pirazolon-(5), 3-Amino-4-metil-l-(3-metil-4-klór-benzil)-pirazolon-(5), 3-Amino-4-metil-l-(4-trifluormetil-3-klór-benzil)-pirazolon-(5), 3-Amino-4-rnetil-l-(4-metil-3-trifluormetil-benzil)-pirazolon-(5), 3-Amino-4-metil-l-(4-klór-3-trifluormetil-benzil)-pirazolon-(5), 3-Amino-4-metil-l-(a-benzil-n-propil)-pirazolon-(5), 3-Amino-4-rnetil-l-(a,ß-dimetil-ß-fenil-etil)-pirazolon-(5) 3-Amino-4-metil-1 -(ß-metil- ß-fenoxi-etil)-pirazolon-(5), 3-Amino-4-metil-l-[ß-(naftil-(2)-oxi)-etil]-pirazolon-(5). A találmány szerinti eljárással előállítható új vegyületek gyógyszerek hatóanyagaiként kerülhetnek felhasználásra. Az ilyen gyógyszerek orális vagy parenterális beadás esetén növelik a szervezet víz- és sókiválasztását és ezért ödémás és hipertóniás állapotok gyógykezelésére, valamint toxikus anyagok kiválasztásának elősegítésére alkalmazhatók. Emellett alkalmazhatók ezek a szerek a vese akut funkciókiesései esetén is. Az új hatóanyagok önmagukban ismert módszerekkel szerelhetők ki a szokásos alakú gyógyszerkészítményekké, mint tablettákká, kapszulákká, drazsékká, szemcsés készítményekké, szirupokká, emulziókká, szuszpenziókká és oldatokká. Az ilyen készítmények előállítására gyógyszerészeti szempontból alkalmas, nem toxikus és a hatóanyaggal szemben közömbös vivőanyagokat vagy oldószereket alkalmazunk. A készítmények a terápiás szempontból hatásos vegyületet általában 0,5 súly% és 90 súly% közötti mennyiségi arányban tartalmazhatják (a készítmény összsúlyára számítva) tehát olyan mennyiségekben, amelyek lehetővé teszik az adagolás megfelelő módon történő beállítását. Az ilyen gyógyszerkészítményeket például oly módon állítjuk elő, hogy a hatóanyagot valamely oldószerrel és/vagy vivőanyaggal hígítjuk, adott esetben emulgeálóés/vagy diszpergálószerek hozzáadásával; ha hígítószerként vizet alkalmazunk, akkor segédoldószerként adott esetben szerves oldószereket is adhatunk a készítményhez. Az ilyen gyógyszerkészítmények előállítására felhasználható segédanyagok példáiként a következőket említhetjük: víz, nem toxikus szerves oldószerek, mint paraffinok (például: ásványolajfrakciók, növényi olajok (például földidió- vagy szezámolaj), alkoholok (például etilalkohol vagy glicerin), glikolok (például propilén-glikol, polietilén-glikol), szilárd vivőanyagok, mint természetes kőzetlisztek (például kaolinok, agyagfélék, talkum vagy kréta), szintetikus kőzetlisztek (például nagydiszperzitású kovasav, szilikátok), cukrok (például répacukor, tejcukor, szőlőcukor), emulgeálószerek, mint nemionos vagy anionos emulgeátorok (például polietilén-zsírsav-észterek, polioxietilén-zsíralkohol-éterek, alkilszulfonátok vagy arilszulfonátok), diszpergálószerek például lignin, metil-cellulóz, keményítő, polivinil-pirrolidon) és simítószerek (például magnézium-sztearát, talkum, sztearinsav vagy nátrium-laurilszulfát). A találmány szerinti hatóanyagokat tartalmazó gyógyszerkészítmények terápiás alkalmazása a szokásos módokon, elsősorban orális vagy parenterális beadás útján történik. Orális beadás céljaira készített tabletták természetesen tartalmazhatnak a fentebb említett vivőanyagokon kívül még különféle adalékanyagokat, például nátrium-citrátot, kalcium-karbonátot vagy kalcium-foszfátot is, különféle egyéb adalékanyagok, mint keményítő, különösen burgonyakeményítő, zselatin és hasonlók kíséretében. A tabletták készítéséhez felhasználhatunk továbbá simítószereket, mint nátrium-lauril-szulfátot vagy talkumot is. Vizes szuszpenziók és/vagy elixírek, tehát orális beadás céljaira szolgáló folyékony készítmények esetében a hatóanyagokon és a fentebb említett segédanyagokon kívül még különféle ízjavító és színező anyagokat is adhatunk a készítményhez. Parenterális beadás céljaira oldatok készíthetők, amelyek a hatóanyagot valamely erre alkalmas folyékony hordozóanyagban tartalmazzák. A parenterális alkalmazás céljaira különösen előnyösnek bizonyult az a tény, hogy a találmány szerinti eljárással előállított hatóanyagok vízben jól oldódó sókat képeznek. Az ilyen sókat oly módon állíthatjuk elő, hogy a találmány szerinti eljárással előállított vegyületet valamely erre alkalmas oldószerben egy nem toxikus szervetlen vagy szerves bázis - ekvimolekuláris mennyiségével hozzuk reakcióba. Az ilyen célra alkalmas bázisok példáiként a következőket említjük: nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid, etanol-amin, dietanol-amin, trietanol-amin, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7