168589. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 6-(alfa' alfa-diszubsztituált- acetamido)- 2,2- dimetil- penám-3-karbonsavak előállítására

7 168589 sp.; Diplococcus pneumoniae sp.; Streptococcus pyoge­nes W; Enterococcus sp.; Lactobacillus sp.; Corynebac­terium diphteriae gravis; Corynebacterium pyogenes M.; Clostridium botulinum; Clostridium tetani; Borrelia sp.; Pseudomonas aeruginosa sp.; Aeromonas hyd­rophyla sp.. Az új hatóanyagokat ismert eljárások szerint készít­ményekké alakíthatjuk. Az alkalmazás a szokásos mó­don történik. A hatóanyagokat önmagukban vagy gyó­gyászatilag elfogadható segéd- és hordozóanyagokkal együtt beadásra alkalmas készítményekké alakíthatjuk. Az orális alkalmazásra szánt készítmények tabletták, kapszulák, cseppek vagy granulátumok lehetnek, mely készítmények a hatóanyagokon kívül például keményí­tőt, tejcukrot stb. tartalmaznak. Szintén orális alkal­mazásra szörpökké, szuszpenziókká is alakíthatjuk a találmány szerinti hatóanyagokat. A szörpök, illetve szuszpenziók szokásos ízesítő és színesítő anyagokat is tartalmazhatnak. Az új hatóanyagok továbbá parenterálisan, például subcutan vagy intramusculárisan adhatók be. Az új hatóanyagok szokásos adagokban alkalmazha­tók. Orális és parenterális alkalmazás esetén a napi dó­zis célszerűen 25 000—1000 000 E/kg testsúly (1 mól penicillin = 5,9514* 108 E). A fenti dózis egyszeri bea­dással vagy több részdózisra osztva kerülhet alkalma­zásra. Helyi alkalmazás céljából az új hatóanyagokat kenőccsé vagy hintőporrá alakíthatjuk. Az állatgyógyászatban a találmány szerinti anyókát a takarmánnyal vagy az ivóvízzel együtt, vagy készítmé­nyek alakjában alkalmazhatjuk. A találmányt az alábbi példákkal közelebbről meg­világítjuk. Mivel a szakirodalomban a penicillin-nó­menklatúrát elterjedtebben használják, a példákban a találmány szerinti 6-(ot,a-diszubsztituált acetamido)­-2,2-dimetil-penám-3-karbonsavakat, valamint a kiin­dulási anyagokat a penicillin-nómenklatúra szerint ne­vezzük el. Például az 1. példa végtermékét, a D-6-{a­-[(2-oxo-3-meziI-imidazoIidin-1 -il)-karbonil-amino]-«-fe­nil-acetamido}-2,2-dimetil-penám-3-karbonsavat a fenti­ek értelmében tehát D-oe-[(2-oxo-3-mezil-imidazolidin­-1 -il)-karbonilamino]-benzilpenicillánsavnak nevezzük. 1. példa 204 súlyrész ampicillin-trihidrátot 3000 tf-rész vízben szuszpendálunk, és a szuszpenzió pH értékét külső hűtés alkalmazásával és jégdarabok hozzáadásával 2 n nát­riumhidroxid-oldattal 8.5-re állítjuk be. Az ampicillin jól oldódik. Kisebb adagokban mintegy 15 perc alatt 123 súlyrész l-kIórkarbonil-2-oxo-3-meziI-imidazolidint adunk a szuszpenzióhoz, amikoris a reakcióelegyet állandóan keverjük és a pH értéket további nátrium­hidroxid-oldat hozzáadásával 7 és 8 közötti értéken tart­juk. A reakcióelegyet addig keverjük, amíg a fenti pH érték fenntartásához lúghozzáadás már nem szükséges (körülbelül 3 óra) és az oldat feltisztul. Utána erélyes keverés közben sósav-oldatot olyan ütemben csepegte­tünk az oldathoz, hogy annak pH értéke egy óra alatt 2,0-ra csökkenjen. A penicillinsav kristályosodik. Jéggel hűtve további 30 percen át keverjük, utána a terméket leszűrjük, 6000 tf-rész vízzel ismét feliszapoljuk, 15 per­cen át erélyesen keverjük, újra leszívatjuk. Ezt a folya­matot még egyszer ismételjük. A kapott, még sok vizet tartalmazó kristálypépet lemezen szétterítjük, majd többszörös keveréssel és töréssel 24 órán át ventillátor segítségével a levegőn szárítjuk. Utána a terméket 12 órán át vákuumszárítószekrényben foszforpentoxid fe-5 lett szárítjuk, amikoris lényeges súly veszteség már nem következik be. 254 súlyrész (kristályos monohidrátra számítva az elméleti hozam 90,5%-a) (VII) képletű D-a-[(2-oxo-3--mezil-imidazolidin-l-iI)-karboniIamino]-benzilpenicil-10 Iinsav-monohidrátot kapunk. A termék kristályos: mik­roszkóp alatt finom tűk válnak láthatóvá. ß-laktamtartalom (jodometrikus): 94% monohidrátra ß-laktamtartalom (enzimatikus): 100% számítva 15 A terméket szobahőmérsékleten 2 hónapon át tárol­tuk, a laktám-tartalom ez alatt az idő alatt nem válto­zott. Víztartalom Fischer szerint: 3,6% = 1,1 mól. 20 A Craig-eloszlással mért penicillin-tartalom a száraz­anyagban 97,5% volt. Elemzési adatok (1,1 mól vizet tartalmazó termékre szá­mítva) : 25 Számított: C =45,1%; H=4,9%; N = 12,5%; S = 11,5%; talált: C = 44,3%; H = 4,4%; N = 12,l%; S = ll,5% 30 Jellemző sávok az infravörös spektrumban: 3700—2800, 3355, 3320, 3063, 3025, 2978, 2930, 1770, 1720, 1668, 1517, 1389, 1354, 1253, 1210, 1168, 1130, 973és764cm-1 (KBr-ban). NMR-jelekT=2,4—2,8 (5H), 4,4 (1H), 4,5 (2H), 5,7 35 (1H), 6,0—6,4 (4H), 6,7 (3H), 8,5 (3H) és 8,6 ppm (3H) (CD3 OD-ban). 2. példa 40 2,5 súlyrész D-«-amino-l,4-ciklohexadien-l-il-metil­penicillint 50 tf-rész vízben szuszpendálunk, majd az éppen szükséges mennyiségű 2 n nátriumhidroxid-oldat­tal keverés közben oldatba visszük. Jeges vízzel hűtve 45 1,6 súlyrész l-klór-karbonil-2-oxo-3-metilszulfonil-imi­dazolidint adunk hozzá. Adagolás közben a pH értéket 2 n nátriumhidroxid-oldat hozzáadásával 7-en tartjuk. Amikor a reakcióelegy már nem fogyaszt nátriumhid­roxidot, 1 n sósavval a pH értéket lassan, mintegy 50 30 perc alatt 2-re állítjuk be. A D-«-[(2-oxo-3-me­til-szulfonil-imidazolidin-1 -il)-karbonilamino]-1,4-ciklo­hexán-dien-l-il-metilpenicillin szabad savként monohid­rát alakjában kristályosan kiválik. A (VIII) képletű ter­méket leszívatjuk, vízzel mossuk és légáramban szárít-55 juk. Mikroszkóppal látható, hogy a termék kristályos (tűk). Hozam: 2,5 súlyrész (65%) ß-laktam-tartalom: 92,3%. Elemzési adatok (monohidrátra számítva): 60 Számított: C = 45,0%; H = 5,2%; N = 12,5%; S = ll,4%; talált: C = 44,9%; H = 5,3%; N = 12,4%; S = ll,2%. Jellemző sávok az infravörös színképben (karbonil-tar-65 tomány): 1780, 1735, 1760, 1530 cm"1 (nujolban). 4

Next

/
Thumbnails
Contents