168568. lajstromszámú szabadalom • Eróziós korróziónak ellenálló aluminiumbázisú ötvözetpár

3 168568 4 korrózióállóság mellett a fenti ötvözetpár igen jó fizikai tulajdonságokkal is rendelkezik, és a pontkorrózió sem támadja meg. A találmány szerint kialakított cső a fenti tulajdonságok következtében igen jól alkalmazható hőcserélőkben, például alumíniumradiátorokban, és ezek élettartamát jelentősen növeli. Kedvező tulajdonságait egyéb felhasználási területeken, például nagy sebességű áramlások esetén is igen jól lehet hasznosítani. Az 1. ábrán bemutatott cső vizsgálatai során kiderült, hogy a cső belsejében áramló víz jelentős vízlökések fellépése esetén sem károsítja a 2 bevonattal ellátott csövet. Ez a különleges hatás annak köszönhető, hogy a 2 bevonat átlyukadása esetén a 4 alapötvözetet a 2 bevonat anyaga katódos védelemben részesíti és ezzel a lokális korróziót meggátolja. Vizes közegben tehát a 2 bevonat a 4 alapötvözethez képest anódként viselkedik. Gépjárművekben alkalmazott fagyálló folyadék esetén például a 2 bevonat átlyukadásakor — ami a nyomásingadozás következtében könnyen előállhat — viszonylag nagy anódfelület és kis katódfelület jön létre, és a létrehozott áram a 4 alapötvözet átlyukadását, sőt bármilyen károsodását megakadályozza. A 2 bevonatként alkalmazott anyag tartalmazhat legfeljebb 0,7% szilíciumot és vasat legfeljebb 0,1% rezet legfeljebb 0,1% mangánt legfeljebb 0,1% magnéziumot és egyéb szennyezőket egyenként legfeljebb 0,05%, együttesen legfeljebb 0,15% mennyiségben. Az alapötvözet ugyancsak tartalmazhat szennyezőket, mégpedig legfeljebb 0,6% szilíciumot, legfeljebb 0,7% vasat, legfeljebb 0,1% cinket és egyéb szennyezőket egyenként legfeljebb 0,05%, együttesen legfeljebb 0,15% mennyiségben. Ha történetesen a nedves közeg nem a csőben, hanem a körül áramlik, a 2 bevonatot természetesen nem a cső belsejében, hanem külső felületén kell kialakítani. Abban az esetben, ha mind a cső belsejében, mind pedig körülötte nedves közeg áramlik, a 2 bevonatot a 4 alapötvözet mindkét oldalára fel kell vinni. A találmány szerinti ötvözetpárból kialakított cső falvastagsága célszerűen kisebb mint 2,5 mm. Ha nagyteljesítményű alumíniumradiátorban alkalmazzuk, általában legfeljebb 0,75 mm falvastagságot alakítunk ki. Célszerű ilyen felhasználás esetén 0,25—0,5 mm-es falvastagságot alkalmazni. Általában a hőcserélőkben alkalmazott csövek optimális falvastagsága 2,5 mm alatt van, ami azonban nem zárja ki ennél vastagabb csövek alkalmazását sem. A találmány szerinti bevonat vastagsága, illetve a két réteg vastagságának aránya nem bír különösebb jelentőséggel. Általában a teljes vastagság 5-25%-át teszi ki a bevonat. Ilyen arány mellett az alapötvözet biztosítja a megfelelő szilárdsági tulajdonságokat, és a bevonat biztonságos védelmet nyújt az eróziós korrózió ellen. Az 1. ábrán bemutatott csövet, illetve a találmány szerinti egyéb munkadarabokat hagyományos módon lehet előállítani. A technológia azonos lehet például az alumíniumlemezek tuskóból történő ismert előállításával. A legyártott szalagokat, amelyek egyike az alapötvözetből, másika a bevonat anyagából készül, összehengerlik, és az összehengerelt anyagból csövet hajlítanak. A tetszőleges alakú csövet végül összehegesztik. Előállítható 5 azonban a találmány szerint kialakított cső úgy is, hogy a csőalakú alapötvözetet és bevonóanyagot összetolják, majd csőhúzással vagy sajtolással kapcsolják össze. Á találmány szerinti az 1. ábrán bemutatott 10 csövet szükség esetén bordákkal is el lehet látni. A bordák valamely alumínium-szilícium ötvözetből vagy magából az alapötvözetből készülhetnek, és az alapötvözet szabad felületére visszük fel őket. A felerősítés történhet forraszanyag hozzáadásával 15 vagy olyan járulékos bevonat alkalmazásával, amely az alapötvözettel van összekötve, és a bordák rögzítésére is alkalmas. A bemutatott csövet általában hegesztéssel állítják elő körkeresztmetszettel, amelyet a cső el-20 készülte után oválisra vagy szögletesre sajtolnak. Az alapötvözet és a bevonat összekötése még a hegesztés előtt megtörténhet a már ismertetett összehengerléssel. Kisebb átmérőjű csövek (0 1,25-5 mm) is készülhetnek a fenti módon. Ál-25 tálában 7,5-30 mm átmérőjű csöveket alkalmaznak. Hőcserélőkbe beépíthetők 6-50 mm vagy ennél nagyobb átmérőjű csövek is. Az alumíniumradiátort a találmány szerinti ötvözetpárból hagyományos módon lehet előállítani. 30 A szerkezetet folyamatos gyártósoron alumíniumradiátorok előállítására kidolgozott forrasztási technológiával lehet gyártani. A csövek például lehetnek 0,43 mm-es falvastagságúak, és a másodlagos hűtőfelületet alkotó bordázat is az alapötvözetből 35 készülhet. Alkalmazható a bordázat elkészítéséhez egyéb alumínium-szilícium ötvözet is. Az első táblázatban három ilyen ötvözetet ismertetünk. 1. táblázat 40 Jelölés Si Fe Cu Mn Mg Zn 4043 4,5-6,0 0,8 0,3 0,05 0,05 0,1 45 4343 6,8-8,2 0,8 0,25 0,1 - 0,2 4045 9,0-11 0,8 0,3 0,05 0,05 0,1 A radiátor egyes részeit összeillesztik, és forrasz-50 anyagba mártják. Ezután futószalagon forrasztókemencébe viszik. A kemencében a forraszanyag megolvad és az egyes részek közötti hézagba befolyik. A kemencéből kijőve a .forrasztás megszilárdul és a radiátor készen van. A forrasztást 55 lehet folyasztószer nélkül is végezni. Amint már említettük adott esetben az alapötvözet szabad felületét forraszanyag vagy a már említett alumínium-szilícium ötvözet segítségével bordákkal lehet ellátni. 60 A 2. ábrán bemutatott hőcserélő igen magas hőmérsékletű folyadékokkal működtethető. A konstrukció 6 középrészből és két végén elhelyezett tartályokból áll. A fölső tartály a 8 beeresztőfej, az alsó tartály pedig a 10 kibocsátófej. 65 A tartályok gépjárműben történő alkalmazás esetén 2