168482. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-amino- 6-dialkilamino-dihidropiridin-származékok előállítására

5 168482 Állatkísérletékben különösen az alább felsorolt fő hatások voltak kimutathatók ezeknél a vegyületeknél: 1. A vegyületek parenterális, orális, valamint perlingvális beadás esetén a koszorúér határozott és tartós tágulását idézik elő. A koszorúérre gyakorolt ilyen hatást erősíti még az egyidejűleg fellépő, a nitritek ilyen hatásához hasonló szívtehermentesítő hatás is. így ezek a vegyületek a szív anyagcseréjét az energia-megtakarítás irányában befolyásolják illetőleg módosítják. 2. A vegyületek normotóniás és hipertóniás állatok vérnyomását csökkentik és így antihipertenzív gyógyszerekként alkalmazhatók. 3. A szív ingerképző és ingerületvezető rendszerének izgathatóságát e vegyületek csökkentik, így terápiás adagolásban jól kimutatható antiflimmer-hatás lép fel. 4. A véredények sima izomrostjainak tónusát e vegyületek erősen csökkentik. Ez a véredény-spazmolitikus hatás az egész véredény-rendszerben felléphet, vagy pedig többé-kevésbé izoláltan jelentkezhet körülírható véredény-tartományokban, mint például a központi idegrendszer körzetében. 5. A vegyületek erős muszkuláris-spazmolitikus hatással rendelkeznek, amely elsősorban a gyomor, a béltraktus, az urogenitális traktus és a légzőrendszer sima izomzatában mutatkozik. 6. A vegyületek befolyásolják a vér koleszterinületőleg lipoid-szintjét is. A találmány szerinti eljárással előállítható új hatóanyagok a szokásos módon elkészített gyógyszerkészítmények, mint tabletták, kapszulák, drazsék, pilulák, granulátumok, aeroszolok, szirupok, emulziók, szuszpenziók és oldatok alakjában kerülhetnek gyógyászati felhasználásra. Az ilyen készítmények a gyógyszerészeiben szokásos módszerekkel, a hatóanyagokkal szemben közömbös, nem toxikus és gyógyszerészeti szempontból elfogadható vivőanyagok illetőleg oldószerek felhasználásával állíthatók elő. Ezekben a készítményekben a gyógyászati szempontból hatásos vegyület körülbelül 0,5 súly% és 90 súly% közötti mennyiségi arányban, tehát olyan mennyiségekben alkalmazható, hogy az egyes adagolási egységekkel a gyógyászati célra szükséges hatóanyagmennyiség könnyen beadható legyen. A készítmények előállítása például oly módon történik, hogy a hatóanyagot a kívánt oldószerrel és/vagy vivőanyaggal összekeverjük, adott esetben emulgeáló- és/vagy diszpergálószerek hozzáadásával, amikoris - például ha vizet alkalmazunk hígítószerként - adott esetben szerves oldószereket alkalmazhatunk segéd-oldószerként a készítményben. Az ilyen készítményekben felhasználható segédanyagok példáiként a következőket említhetjük: Víz, nem toxikus szerves oldószerek, mint paraffinok, (pádául ásványolaj-frakciók), növényi olajok (például földi-dióolaj vagy szezámolaj), alkoholok (például etilalkohol), glicerin, glikolok (például propilénglikol vagy polietilénglikol), szilárd vivőanyagok, például természetes kőzetlisztek (például kaolin-, agyag-, talkum- vagy kréta-őrlemények), szintetikus kőzetlisztek (pádául nagydiszperzitású kovasav, szilikátok), cukrok (például répacukor, tejcukor, szőlőcukor), emulgeálószerek, mint nem-ionos vagy anionos emulgeátorok (például polioxietüén-zsírsav-észterek, polietilén-zsíralkohol-éterek, alkil-szulfonátok), diszpergálószerek (például lignin, szulfit-szennylúg, metü-cellulóz, keményítő vagy polivinil-pirrolidon), valamint símítószerek (mint magnézium-sztearát, talkum, sztearinsav, nátrium-szulfát vagy nátrium4aurilszulfát). A találmány szerinti eljárással előállított gyógy-5 szerkészítmények gyógyászati felhasználása a szokásos módon történik, előnyösen orális vagy parenterális különösen perlingvális vagy intravénás beadás útján .Orális alkalmazás céljaira elsősorban tablettákat készítünk, amelyek az említett vivőanyagokon kívül 10 magától értetődő módon legyéb adalékokat, például nátrium-citrátot, kalcium -karbonátot vagy dikalciumfoszfátot, továbbá keményítőféléket, elsősorban burgonyakeményítőt, valamint zselatint és hasonló adalékokat tartalmazhatnak. Adhatók a tabletták anyagá-15 hoz símítószerek, mint magnézium-sztearát, nátriumlaurilszulfát vagy talkum is, a tablettázás megkönnyítése céljából. Vizes szuszpenziók és/vagy elixírek, amelyek orális beadás céljaira alkalmasak, a hatóanyagon és a már említett segédanyagokon kívül különféle 20 ízjavító és színező adalékokat is tartalmazhatnak. A parenterális beadás céljaira szolgáló kszítményekben a hatóanyagok oldatait alkalmazzuk, amelyeket erre alkalmas folyékony vivőanyagokkal készítünk el. A találmány szerint előállított készítmények ada-25 golása úgy történhet, hogy intravénás alkalmazás esetén 1 kg testsúlyra számítva napi 0,05-50 mg, előnyösen 0,1-10 mg hatóanyag kerüljön beadásra: orális alkalmazás esetén a hatóanyag előnyös napi adagja 1 kg testsúlyra számítva körülbelül 0,5-150 3Q mg, előnyösen 1-50 mg lehet. Adott esetekben azonban szükséges lehet az említett adagolási mennyiségektől eltérni, mégpedig a kezelendő személy vagy állat testsúlyától, az állatfajtájától, az alkalmazás módjától, a kezelendő személy-35 nek vagy állatnak a gyógyszerrel szembeni egyéni érzékenységétől, valamint az adagolási időközöktől is függően. így egyes esetekben a fent említett alsó adagolási határnál kisebb mennyiségekkel is elérhetjük a kívánt hatást,míg más esetekben indokolt lehet 40 az említett felső határ túllépése is. Nagyobb hatóanyag-mennyiségek beadása esetén ajánlatos lehet a napi adagot a nap folyamán több kisebb adagra elosztva beadni. Az említett adagolási mennyiségek és módok az embergyógyászati alkalmazásra, ül. állatok 45 kezelésére agyaránt vonatkoznak. A találmány szerint előállított vegyületeknek a koszorúérre gyakorolt hatását példaképpen az alábbi I. táblázat adatai szemléltetik. 50 /. táblázat Példa szerint Az oxigén-telítettség határozottan ész-55 előállított revehető megnövekedése a sinus corovegyület nariae-ban adag hatás-tartam 60 1. 10 mg/kg i.v. 20 perc 2. 3 mg/kg i.v.. 4 óra A koszorúérre gyakorolt hatást narkotizált, szívkatéterezett korcs-kutyákon határoztuk meg, a sinuscoronariae-ben mutatkozó oxigén-telítettség megnövekedésének mérése útján. 3