168481. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 1-etil-azolil-származékok előállítására

168481 °C), emellett a benzilamin bázicitása nagyobb az imidazol vagy triazol bázicitásánál; a technika állása szerint tehát nem volt várható, hogy az Az csoport lecserélése a találmány szerinti eljárás enyhe körül­mények között végbemenjen. Ahogy azt saját kísérle­teink is igazolták, a megfelelő kvaterner karbonsava- 5 midok esetén az aminocsoport azolcsoporttal nem cserélhető le, hanem ellenkezőleg, a karbonsavamidok karbonsavimidazolidokból könnyen állíthatók elő az azolcsoport lecserélése útján (Staab, Lüking, Dürr: Chem. Ber. 95,1275/1962/). 10 A találmány szerinti eljárásnak számos előnye van. így például az olyan (I) általános képletű 1-etil-tria­zolok, amelyekben R jelentése fenil- vagy szubsztitu­ált fenilcsoport, első^zben nagy tisztaságban és magas hozammal állíthatói elő. A fentiekben említett is- 15 mert, A) vagy B) reakcióvázlat szerinti eljárásokban élőállított (I) áítalános képletű vegyületek többnyire olajos vagy ragacsos formában keletkeznek; a talál­mány szerinti eljárásban ezek a vegyületek tisztán és 2Q jó hozammal keletkeznek. Átkristályosítással vagy sóképzéssel végzett tisztításra nincs szükség. Ha kiindulási anyagként [2-(4'-klórfenoxi) -3-fenil­-prop-3-on-ü] -dietil-metü-ammóniumjodidot és 1,2,4--triazolt alkalmazunk, a reakciót a C) reakcióvázlattal 55 szemléltethetjük. A kiindulási anyagokat a (II) általános képlet egyértelműen definiálja. A (II) általános képletben R előnyösen egyenes vagy elágazó szénláncú, 1—4 szén­atomos alkilcsoportot, 5-6 szénatomos cikloalkilcso- ^Q portot, valamint fenilcsoportot vagy szubsztituált fenil csoportot jelent. A fenilcsoport szubsztituenseként halogénatom, előnyösen klór-, bróm-, fluoratom jöhet szóba. Z. előnyösen halogénatomot, nitro- vagy metil­csoportot jelent; ezenkívül Z előnyösen fenilcsopor- _g tot is jelenthet, m jelentése 0 és 2 közötti egész szám. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyag­ként alkalmazható (II) általános képletű vegyületek nem ismertek. Ezeket úgy állíthatjuk elő, hogy valamely (IV) átalános képletű amint - ahol R, Z és ^ m jelentése a fenti — szokásos módszerek segítségével metilezünk, majd kvaternerezünk. A (IV) általános képletű aminők részben ismertek, és ismert eljárások szerint állíthatók elő, így például az (V) általános képletű éterketonok - ahol R, Z és m jelentése a 45 fenti — Mannich-reakciójával (lásd: Journal of Ameri­can Chemical Society 82, 1867-1872 (I960), vala­mint az 1. példa). A (II) általános képletű vegyületek példáiként az alábbiakat soroljuk fel: 50 [2-(4'-klórfenoxi) -3-p-klórfenil-prop -3-on-il]-dietil -metil-ammóniumiodid, [2-(2',4'-diklórfenoxi)-3-fenil-prop-3-on-il]-dietil-metil­ammóniumjodid, [2-(2',4'-diklórfenoxi) -3-p-klórfenil-prop-3-on-ü] 55 -dietfl-metü-ammóniunrjodid, [2-(4-klórfenoxiy3-ciklohexil-prop-3-on-il]-dietil-me­til-ammóniumjodid, [2-(4'-klórfenoxi) -4,4-dimetil-pent-3-on-il] -dietil-me­til-ammóniumjodid, 60 [2-(2'-klórfenoxi) -4,4-dimetil-pent-3-on-il] -dietil-me­til-ammóniumjodid, [2-(2',4'-diklórfenoxi) -4,4-dimetil-pent-3-on-il] -dieti-1-metil-ammóniumjodid. Oldó- illetve higítószerként a találmány szerinti 65 eljárásban minden közömbös poláris szerves oldószert alkalmazhatunk, így például szénhidrogéneket, mint xilolt vagy toluolt, továbbá étereket, így dioxánt vagy tetrahidrofuránt, nitrileket, például acetonitrilt és propionitrilt, amidokat, így dimetilformamidot, végül alkoholokat, például etanolt vagy butanolt. A találmány szerinti eljárást 20 és 150 °C közötti, előnyösen 50 és 120 C közötti hőmérsékleten valósítjuk meg. Általában légköri nyomáson dolgo­zunk. A találmány szerinti eljárásban általában a reakció­komponenseket 1:1—5 mólarányban alkalmazzuk, az­az 1 mól (II) általános képletű kvaterner ammónium­vegyületre 1—5 mól azolt számítunk. Az ázol na­gyobb feleslegben való alkalmazása lényeges hozam­növeléssel nem jár. Az (I) általános képletű vegyületek elkülönítése céljából az oldószert ledesztilláljuk, a maradékot vizes szerves oldószerrel extraháljuk, a szerves fázist elvá­lasztjuk, szárítjuk, majd az oldószert csökkentett nyomáson ledesztüláljuk. Az olajos maradék dörzsö­lésre kristályosodik, átkristályosítással tovább tisztít­ható. Az (I) általános képletű vegyületeknek, valamint azok sóinak igen széles hatásspektruma van, különö­sen dermatofíták, epidermatofiták és sarjadó gombák, valamint kétfázisú gombák és élesztőgombák, mint Trichophyton és Candida gombák ellen. Ezért a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek emberen és állaton fellépő gombafertőzések ellen eredményesen alkalmazhatók. A vegyületeket a humángyógyászatban például Trichophyton mentagrophytes és egyéb Trichophy­ton-fajták, továbbá Mikrosporon-fajták, Epidermatop­hyton floccosum, sarjadó gombák, kétfázisú gombák és penészgombák okozta dermatomikózisok és szisz­tém-mikózisok ellen alkalmazhatjuk. A vegyületek továbbá az állatgyógyászatban min­den dermatomikózis és szisztémmikózis ellen alkal­mazhatók, főleg azonban a fent említett kórokozók által okozott fertőzések ellen. A találmány szerinti eljárással előállított vegyüle­tekből gyógyászati készítmények is készíthetők. Ezek a gyógyászati készítmények egy vagy több (I) általá­nos képletű vegyületet és/vagy azok sóit tartalmazzák, nemtoxikus, közömbös, gyógyászatilag elfogadható hordozóanyagokkal összekeverve. Az említett készítményeket adott esetben adagolá­si egységekként is készíthetjük. Ez esetben a készít­mény egy-egy része (egysége), azaz egy tabletta, drazsé, pirula, kúp vagy ampulla az egyszeri dózisnak egy tört részét vagy többszörösét tartalmazza. így az adagolási egység például az egyszeri dózis felét, egyharmadát vagy egynegyedét, vagy egy, két, három vagy négy egyszeri dózist tartalmazhat. Az egyszeri dózis általában az a hatóanyagmennyiség, amely egy alkalomnál beadható. Az egyszeri dózis általában a napi dózis fele, harmada vagy negyede. A nemtoxikus, közömbös, gyógyászatilag elfogad­ható hordozóanyagokon mindenféle szilárd halmazál­lapotú, pasztaszerű vagy folyékony higítószerek, töl­tőanyagok és formulázási segédanyagok értendők. A gyógyszerkészítmények ismert formái közül a tablet­tákat, drazsékat, kapszulákat, pirulákat, szemcséket, kúpokat, oldatokat, szuszpenziókat és emulziókat, 2

Next

/
Thumbnails
Contents