168360. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biuret-szerkezetű poliizocianátok előállítására

17 168360 18 mól terc-butanolt 70%-os o-diklór-benzolos oldatban reagáltatunk egymással. A továbbiakban a 2. példában leírt módon járunk el, vékonyréteg-bepárló alkalmazásával. így egy sárgásán színeződött biuret-poliizocianátot kapunk, amelynek 20 °C hőmérsékleten mért viszkozitása: 1320 cP.- A termék ugyanolyan jó hígíthatóságot mutat, mint a 2. példa szerint kapott termék. 6. példa a) Az 1. példa a) bekezdésében leírt eljárással 15 mól hexametilén-diizocianátot 1 mól 3-metil-3-pentanollal reagáltatunk. A monomer 0,2 mmHg nyomáson, 164 C hőmérsékleten történő eltávolítása után oly kisviszkozitású, hígan folyó terméket kapunk, amelynek, 20 °C hőmérsékleten mért viszkozitása 1350 cP; -NCO tartalma: 23,9%. Hozam: 470 súlyrész. b) Az a) alatt leírt módon járunk el, 3 mól l,2-di-(izocianáto-metil)-ciklobutánt 0,2 mól terc-butanoUal reagáltatunk (a mólarány tehát 15:1). Ily módon rendkívül kis viszkozitású biuret-poliizocianátot kapunk, amelynek 20 °C hőmérsékleten mért viszkozitása 890 cP; -NCO tartalma: 25,9%. 7. példa Az 1. példa a) bekezdésében leírt módon dolgozunk, biuretképző szerként azonban a csatolt rajz szerinti (I) szerkezeti képletű tercier alkoholt alkalmazzuk; 7,5 mól hexametilén-diizocianátot 0,25 mól (I) képletű bisz-karbinollal reagáltatunk. A továbbiakban a monomert a 2. példában leírt módon eltávolítjuk a reakcióelegyből és így oly biuret-poliizocianátot kapunk, amelynek 20 °C hőmérsékleten mért viszkozitása: 1200 cP; —NCO tartalma: 22,8%. Hozam: 233 súlyrész. 8. példa 37 súlyrész (0,5 mól) terc-butilalkoholt több párhuzamos kísérletben, mindenkor 1260 súlyrész (7,5 mól) hexametilén-diizocianáttal regáltatunk (a hexametilén-diizocianát és a terc-butilalkohol közötti mólarány tehát 15:1). Ehhez a reakcióelegyhez élénk keverés közben 2,5 súlyrész N^-dimetü4udrazint csepegtetünk. Az így kapott oldatokhoz azután az egy kísérletekben az alább felsorolt további reagenst adjuk: . a) 1,12 súlyrész dimetíl-ammómum-klorid b) 1,2 súlyrész N,N-dimetil-hidrazinium-klorid c) 1,52 súlyrész dietil-ammónium-klorid d) 2,28 súlyrész di-n-butil-ammómum-klorid e) 3,2 súlyrész dimetil-benzil-ammónium-klorid f) 1,8 súlyrész morfolin-hidroklorid g) 1,9 súlyrész piperidin-hidroklorid. Mindegyik kísérletben a reakcióelegyet 185 °C hőmérsékletre melegítjük és gázmérő segítségével meghatározzuk a felszabadult szén-dioxid és izobutilén mennyiségét. Valamennyi kísérletben a gázfejlődés és a biuretpoliizocianát képződése 50 perc alatt befejeződik, míg katalizátor alkalmazása nélkül a reakció 3 órai reakcióidő után is még csak 90%-os átalakulást tapasztalunk. A kapott biuret-poliizocianátok a monomer vékonyréteg-bepárlóban, 0,2 mmHg nyomáson, 162 °C hőmérsékleten történő eltávolítása után az alábbi viszkozitásértékeket és -NCO tartalmát mutatják: a) 1390 cP;-NCO tartalom:26,1; hozam: 235 súlyrész 5 b) 1420 cP; - NCO tartalom: 25,9%; hozam: 233 súlyrész c) 1350 cP; - NCO tartalom: 26,15%, hozam: 234 súlyrész d) 1450 cP; - NCO tartalom: 25,83%; 10 hozam: 235 súlyrész e) 1490 cP;-NCO tartalom: 25,58%; hozam: 233 súlyrész f) 1320 cP; - NCO tartalom: 25,99%; hozam: 235 súlyrész 15 g) 1358 cP;-NCO tartalom: 25,48%; hozam: 235 súlyrész (a fenti viszkozitás-értékek 20 °C hőmérsékletre vonatkoznak) 20 Az a) kísérlet szerint előállított biuret-poliizocianát (-NCO tartalom: 26,1%, viszkozitás 20 C°-on 1390 cP) egy ftálsavanhidridből és trimetilol-propánból készített, körülbelül 8,5% hidroxiltartalmú poliészter-poliollal néhány másodperc alatt beégethető, 25 nagy fokon hálós kötésű lakkfilmet képez. 9. példa Pontosan a 8. példában leírt eljárás szerint dolgozunk, katalizátorként azonban 0,3 súlyrész dimetil-30 ammónium-klorid 0,5 súlyrész N,N-dimetil-hidrazinium-klorid és 1,5 súlyrész dimetil-karbamidsavklorid elegyét alkalmazzuk és a reakciót 165 °C hőmérsékleten folytatjuk le. Ebben az esetben is nagymértékben meggyorsult 35 terc-butil-uretán-bomlást tapasztalatunk (a katahzálatlan összehasonlító kísérlethez viszonyítva), és ismét nagymértékben csökkent viszkozitású biuret-poliizocianátot kapunk, amely kitűnő hővel szembeni színállóságot mutat. Polihidroxil-vegyületekkel 40 történő beégetés esetén gyakorlatilag színtelen, nagy fényállóságú és fénytartósságú lakkbevonatot ad. Viszkozitása 20 °C hőmérsékleten: 1337 cP; -NCO tartalma: 26,15%; hozam: 234,5 súlyrész. A 9. példa szerinti előállított biuret-poliizocianát-45 ból készített beégetőlakkok 220 °C hőmérsékleten huzamos ideig színtelenek maradnak, míg a hasonló módon, de katalizátor nélkül előállított biuret-poliizocianátokból polihidroxil-vegyületekkel készített lakkok a beégetés során barnásán elszíneződnek. 50 10. példa A 8. példában leírt módon dolgozunk, de az ott említett terc-butilalkoholt 18,5 súlyrész mennyiségben alkalmazzuk az alább megadott poliizocianátok és 55 katalizátor-elegyek kíséretében: a) 666 súlyrész 3,3,5-trimetil-5-izocianáto-metil-ciklohexil-izocianát, 1,8 súlyrész trietil-ammóniumklorid, 1 súlyrész etil-hidrazinium-klorid; b) 666 súlyrész 3,3,5 -trimetil-5-izocianáto-metil-cik-60 lohexil-izocianát, 78 súlyrész polüzocianát 1 mól N,N-dimetil-hidrazinból és 2 mól hexametilén-diizocianátból előállítva, 1,8 súlyrész dietil-ammónium-hidroklorid, 0,5 súlyrész trietil-ammóniumformiát; 65 c) 564 súlyrész m-xililén-diizocianát, 1,9 súlyrész 9