168360. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biuret-szerkezetű poliizocianátok előállítására
7 168360 8 mék jó fényállóságára. Aromás diizocianátokat az említett alifás, cikloalifás és/vagy aralifás diizocianátokkal együtt, vagy pedig önmagukban is alkalmazhatunk. Ez utóbbi esetben a találmány szerinti eljárással oly biuretszerkezetű poliizocianátokat kapunk, amelyek lágyuláspontja alacsonyabb és olvadékviszkozítása is kisebb, mint az ismert eljárásokkal előállítható analóg termékeké. A találmány szerinti eljárásban alkalmazható aromás diizocianátok példáiként a következők említhetők: l-metil-benzol-2,4-diizocianát, 1-metil-benzol-2,6-diizocianát, technikai toluilén-diizocianát-elegyek, m- és p-fenilén-diizocianát, naftilén-diizocianát, difenil-metán-diizocianátok, di- és triizopropil-benzoldiizocianátok, l-(izocianáto-fenil)-etil-izocianát, továbbá a megfelelő, de a legkülönfélébb helyettesítőkkel, például alkoxi-, nitro-, klór- vagy bróm-helyettesítőkkel helyettesített diizocianátok. Módosított biurettípusú termékek előállítására alkalmasak a diizocianátoknak a sztöchiometrikusnál kisebb mennyiségű dihidroxilvegyületekkel, például butándioüal vagy neopentil-glikollal képezett addíciós termékei is. A biuretképzésre különféle poliizocianátok elegyei is alkalmasak. Alkalmasak továbbá a biuretképzésre a karbodiimidcsoportokat tartalmazó difenilmetándiizocianátok is, amilyeneket például az 1 092 007 sz. német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírásban ismertetett módon állíthatunk elő, továbbá a 721 031 sz. belga szabadalmi leírásban ismertetett, szemikarbazil-csoportokat tartalmazó diizocianátok, amelyeket aszimmetrikusan diszubsztituált hidrazinokból állíthatunk elő és amelyek kiváló antioxidáns, öregedésgátló és hővel szembeni színstabilizáló anyagok. A találmány szerinti eljárásban biuretképző szerként bármely olyan kémiai vegyület alkalmazható, amely a szerves izocianátokat magasabb hőmérsékleten az illető izo danátoknak megfelelő biuretszármazékokká képes átalakítani. Amennyiben szerves vegyületeket alkalmazunk a találmány szerinti eljárásban biuretképző szerekként, ezeknek a biuretképző reakció szempontjából közömbös helyettesítői előnyös esetben nem lépnek be alkotórészként a találmány szerinti eljárás termékeibe, amint ezt fentebb a metilamin példája esetében láthattuk. A találmány szerinti eljárásban jól alkalmazható biuretképző szerek példáiként a víz, továbbá vizet adduktként tartalmazó vegyületek, különösen a kristályvíz tartalmú sók, a vizet lehasító szerves vegyületek mint például az anhidridképzésre hajlamos szerves dikarbonsavak, mint maleinsav vagy ftálsav, tercier alkoholok, mint terc-butanol, terc-amilalkohol, továbbá a már említett l,4-bisz-(dimetil-hidroximetil)-benzol, hangyasav, előnyösen legfeljebb 6 szénatornos primer alifás aminők, mint metil-amin, etil-amin, butil-amin, allil-amin vagy hexil-amin, kénhidrogén, N,N'-diszubsztituált karbamidok, amelyeknek a szubsztituensei előnyösen legfeljebb 6 szénatomos szénhidrogéngyököt, mint N ,N'-dimetil-karbamid, N - metil -N'- ciklohexil -karb -amid, N,N'-dietil-karbamid, N-etil-N'-butil-karbamid, N,N'-di-n-propil-karbamid, NTst-diizopropil -karbamid, N^í'-di-n-butil-karbamidjN^-di-terc-butil-karbbamid N^í'-dihexil-karbamid, N,N'-diallil-karbamid, N,N'-di-(3-metoxi-propil)-karbamid, N,N'-diciklohexil-karbamid, N,N'-dibenzil-karbamid, N,N'-difenilkarbamid, valamint a megfelelő N,N'-diszubsztituált tiokarbamidok, továbbá ÍR1 -NH-d-s] H 3 N-R 2 általános képletű ditiokarbaminsav-sók, ahol R1 és R2 egymástól függetlenül 1—10 szénatomos alkil-, cikloalkil- vagy aralkil-csoportokat képviselnek. A találmány szerinti eljárásban felhasználható biu-10 retképző szerek közül különösen előnyösek a víz, a terc-butanol és a hangyasav, valamint ezek elegyei. Tercier alkoholok biuretképző szerekként való alkalmazása esetén különösen célszerű, ha a biuretképzési reakciót meggyorsító katalizátorokat is alkal-15 mázunk, amint ezt az 1 931 055 sz. német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi közrebocsátási irat ismerteti. A találmány szerinti eljárásnak az e közrebocsátási iratban ismertetett módon történő lefolytatása esetén is — amennyiben a jelen találmány szempontjá-20 ból lényeges mennyiségi arányokat betartjuk a felhasználásra kerülő diizocianátok és biuretképző szerek egymáshoz viszonyított mennyisége szempontjából — elérhetők azok a jobb tér-idő-hasznosítási arányok, amelyeket az idézett közrebocsátási irat 25 ismertet, és ugyanakkor az ismert eljárások termékeihez viszonyítva lényegesen kisebb viszkozitású terméket kapunk. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivitele egyébként elvileg a már ismert eljárásokéhoz hasonló 30 módon történik, amint ezt például az 1 101 394 és 1 543 178 sz. német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírások vagy az 1 931 055 sz. német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási irat ismertetik, csupán a diizocianátot és a biuretképző szert kell a találmány 35 értelmében oly mennyiségi arányban alkalmazni, hogy a diizocianát és a monofunkcionális biuretképző szer közötti mólarány legalább 11:1, előnyösen 12 :1 és 40 :1 közötti, különösen előnyösen pedig 12 :1 és 20:1 közötti legyen. Az eljárást általában 60-250 40 °C, előnyösen 85-190 °C hőmérsékleten folytatjuk le. A reakciót általában célszerű 85-100 °C hőmérsékleten elkezdem, majd körülbelül 170-190 C hőmérsékleten befejezni. A reakció befejeződése könnyen felismerhető a gázfejlődés befejeződése alap-45 ján, minthogy a találmány szerinti eljárás lefolytatása során valamennyi, az eljárás lefolytatására alkalmas biuretképző szer esetében a reakció a megadott hőmérsékleten gáz alakú melléktermékek képződése közben megy végbe. Víz biuretképző szer-50 ként való alkalmazása esetén például szén-dioxid képződik gáz alakú melléktermékként, terc-butanol biuretképző szerként való alkalmazása esetén például izobutilén keletkezik szén-dioxid, mint gáz alakú melléktermék mellett, metil-amin alkalmazása esetén 55 pedig például az ugyancsak gáz alakú metilizocianát keletkezik gáz alakú melléktermékként. A biuretképzési reakció befejeződése után a diizocianát feleslegét eltávolítjuk a reakcióelegyből, ami előnyösen vékonyréteg bepárlóban, vagy pedig vala-60 mely erre alkalmas oldószerrel, például n-hexánnal vagy n-heptánnal való extrahálás útján történhet. A biuretképző reakció során elkülönítésre nem kerülő közbenső termékként a megfelelő karbamiddiizocianát keletkezik, majd ebből képződik a biuret-^ 65 szerkezetű poliizocianát. Ezért a találmány szerinti,* 4
