168255. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés granulátum folyamatos előállítására fluidizált rétegben

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. XII. 13. (MA-2430) Közzététel napja: 1975. X. 28. Megjelent: 1977. II. 28. 168255 Nemzetközi osztályozás: B 01 j 2/00 Feltalálók: ' Tulajdonos: Ormós Zoltán oki. vegyészmérnök 40%, Csukás Béla oki. vegyészmérnök 20%, Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Pataki Károly oki. vegyészmérnök 20%, Ballá László oki. vegyészmérnök 10%, Veszprém, Kémiai Kutató Intézete, dr. Blickle Tibor oki. vegyészmérnök 10%, Budapest Veszprém Eljárás és berendezés granulátum folyamatos előállítására fluidizált rétegben 1 A találmány tárgya eljárás granulátum folyamatos előállítására és bevonására fluidizált rétegben, a granulálandó, illetve bevonandó anyagoknak és kötőanyagnak, illetve bevonóanyagnak fluidizált állapotban való érintkeztetésével, valamint béren- 5 dezés az eljárás foganatosítására. Granulátumokat a különböző iparágakban egyrészt további műveletek kiindulási anyagaként használnak fel, -pl. a gyógyszeriparban a tablettázás- 10 nál, az üvegiparban olvasztásnál stb. — másrészt a granulátum a gyártás végterméke is lehet, például műtrágyák, mosószerek, élelmiszerek, kapszulás gyógyszerkészítmények esetében. 15 Általában a szemcsés anyagokat — így a granulátumokat is- gyakran semleges védő- vagy speciális tulajdonságot biztosító egyéb bevonattal látják el. A bevonás célja lehet például a dermális toxicitás csökkentése (növényvédőszerek), az old- 20 hatóság csökkentése, illetve befolyásolása (gyógyszerkészítmények, mikrodrazsék), hatóanyag felvitele a szemcsék felületére (műtrágyák), vagy színezés. A granulátum képzésnek több módja ismeretes 25 (RUMPF, H.: Chem. Ing. Techn. 30, 329, 1958. BROWNING, J.E.: Chem. Eng. 74, 147, 1967. PILPEL, N.: Chem. and Proc. Eng. 50, 67, 1969.) Az utóbbi időszakban a nedves felépítéses granulálási alkalmazzák széles körben a különböző 30 iparágakban, amelynek lényege, hogy mozgásban levő szemcsehalmazhoz kötőanyagtartalmú folyadékot adnak, aminek hatására a szemcsék agglomerálódnak. Attól függően, hogy a szemcsék mozgását milyen módon hozzák létre, megkülönböztethetünk: mechanikai energiával működő és fiuidizációs granuláló berendezéseket. A mechanikai energiával működő, felépítéses granulálók közül a forgómozgást végző berendezések terjedtek el, amelyek lehetnek: forgódobok, forgóüstök, forgótányérok. A módszer hátránya, hogy a granulálandó anyag teljes mennyiségét tartalmazó berendezéselemet (dobot, üstöt, tányért) állandó forgómozgásban kell tartani, így nagyon energiaigényes, valamint a granulátum száradása lassú, mivel a szárító közeg (levegő) nem egyenletesen áramlik át a granulátumhalmazon. Ismeretes még mechanikus vibráció segítségével megvalósított granuláló eljárás is (151 283 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás), amely elsősorban az ércelőkészítésnél alkalmazható. A fluidizált rétegben megvalósított granulálási módszerek három fő típusa ismeretes: a) a porlasztásos-dermesztéses fiuidizációs granulálás, b) a porlasztásos-szárításos fiuidizációs granulans, c) a fluidizációs-porlasztásos granulálás. uo«