168243. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-brómfenilkarbamid előállítására

3 168243 4 reakció lezajlása után kapott elegyből való eltávo­lítása után ugyanis úgy járhatunk el, hogy a visszamaradt szerves oldószeres vagy szárazra párolt anyaghoz vizet adunk, és a terméket vagy fázis­elválasztás útján, vagy a kapott csapadék kiszű- s résével tisztán különíthetjük el. így nagy tiszta­ságban és nagy hozammal kapjuk a brómozott terméket. A találmány tárgya olyan eljárás az (I) általános képletű 4-brómfenilkarbamidok előállítására, amely 10 megoldja az ismert eljárások vázolt hátrányait. A találmány tárgyát képező eljárás lényege az, hogy a fenilkarbamidot olyan emulzióban bró­mozzuk, amely vízzel nem elegyedő és víztől 15 könnyen elkülöníthető oldószerből, így klórben­zolból, diklóretilénből stb. és vízből áll. A bró­mozást elemi brómmal vagy brómot fejlesztő reagensekkel 0-80 C°, előnyösen 20-50 C° közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. A reakció során 20 képződő hidrogénbromidot oxidálószer, így hid­rogénperoxid, alkáli vagy földalkáli permanganát, kromát, dikromát, hipoklorit, klorát, perklorát, hipobromid, bromát vagy perbromát segítségével hajtjuk végre. 25 A fenilkarbamid brómozását és a keletkező hidrogénbromid oxidációját nemionos vagy katio­nos jellegű, olaj/víz vagy víz/olaj típusú emulgeáló­szer jelenlétében valósítjuk meg. Az emulgeálószert olyan mennyiségben alkalmazzuk, amely elegendő 30 emulzióképzéshez és az oldószerrendszer homo­genizálásához. Az alkalmazott kombinált oldó­szerrendszer biztosítja a kiindulási anyagok és az oxidálószer oldódását, egyszerűsíti a reakcióelegy feldolgozását és biztosítja a reakció megfelelő 35 lefutását. A brómozási reakció befejeződése után a reak­cióterméket az oldószer vízgőzdesztillációjával vagy — a vizes fázis elkülönítése után — az oldószer 40 szokásos desztillációjával vagy vízgőzdesztillációjával különíthetjük el. A találmány szerinti eljárás legnagyobb előnye az, hogy a brómozási terméket nagy tisztaságban, 45 magas hozammal rövid reakcióidő után lehet elkülöníteni, a végtermék elkülönítése könnyű, az alkalmazott oldószerek elválasztása szintén nem okoz nehézséget és így számos oldószer felhasz­nálása válik lehetővé. 50 A találmányt a továbbiakban - az oltalmi kör korlátozása nélkül- példák segítségével mutatjuk be. 55 1. példa. Nagy hatásfokú keverővel, visszafolyató hűtővel, hőmérővel, csepegtető tölcsérrel és hőcserélővel ellátott reaktorba beadagolunk 215 g (1 mól) nyers 60 N-fenil-N'-metil-N'-metoxikarbamidot. A nedves termék szárazanyagtartalma 84%. A vegyületet az N-fenü-N'-hidroxikarbamid metilezésével állítottuk elő, a reakcióelegyből szűréssel elkülönített anyagot tisztítás nélkül használtuk fel. A reaktorba ezután 65 beadtunk 700 ml klórbenzolt, 62 g 29,7%-os hidrogénperoxid-oldatot és 2 g „Rokacet S—7" emulgeálószert (etilénoxid és telített zsírsavak ad­díciós terméke). Az emulgeálószer olaj-víz típusú. A reaktorban lévő elegyet alaposan megkeverjük, majd folyamatos keverés közben 15 perc alatt 81,0 g brómot adunk az elegybe. A brómadagolás kezdetén az elegy hőmérséklete kb. 20 C°, az elegy az adagolás során fokozatosan felmelegszik. Amikor a reakcióelegy elérte a 40-45 C° hőmérsékletet, bekapcsoljuk a hőcserélőt és működését úgy sza­bályozzuk, hogy a reakcióelegy hőmérséklete az adagolás során 40—45 C° maradjon. A bróm­adagolás befejeztével a hőcserélőben leállítjuk a hűtővíz keringetését és az elegyet további 30 percen keresztül keverjük. A fenti idő eltelte után a reakcióelegyhez a hidrogénperoxid elbontására és a szabad bróm redukálására kb. 25 ml nátrium­biszulfit-oldatot adunk, majd a reakcióelegyet kb. 25 ml 20%-os nátriumkarbonát-oldattal pH = 7-re semlegesítjük. A semlegesített reakcióelegyet a kicsapódott emulgeálószer és a mechanikai szennyezések eltá­volítására szűrjük, a szűrletet desztilláló beren­dezésbe visszük át és a klórbenzolt vízgőz­desztíllációval eltávolítjuk az elegyből. A párlási maradékot 500 ml hideg vízbe öntjük és az elegyet granulátum formájú végtermék kicsapására ke­verjük. Ilyen módon 250 g (97,4%) N-4-bróm­fenil-N'-metil-N'-metoxikarbamidot állíthatunk elő. A termék olvadáspontja 91-93 C°. 2. példa. Az 1. példában alkalmazott reaktorba beada­golunk 215 g (1 mól) 84% nedveiségtartalmú N-fe­nil-N'-metil-N'-metoxi-karbamidot, 500 ml diklór­etánt 62 g 29,7%-os hidrogénperoxid-oldatot és 2 g „Rokwin 60" víz-olaj típusú emulgeálószert (az emulgeálószer telített zsírsavakkal észterezett a-szorbit). A brómozást az 1. példában ismerteti módon valósítjuk meg. A reakció befejeztével az elegyet jégre öntjük, a szerves fázist vízgőzdesztil­láljuk. A párlási maradékot az 1. példában leírtak szerint 500 ml hideg vízbe öntjük. Ilyen módon granulátum formájában 250 g N-4-brómfenil­-N'-metil-N'-metoxikarbamidot kapunk. Hozam: 97,4%. A termék olvadáspontja 90-92 C°. 3. példa. Az 1. példában leírt reaktorba az 1. példában ismertetettek szerint beadagolunk 215 g (1 mól) 84% nedvességtartalmú N-fenil-N'-metil-N'-metoxi­karbamidot, 500 ml diklóretánt, 100 g 37,0%-os nátriumhipokloridot és 2 g „Rokacet R-40" olaj-víz típusú emulgeálószert (etilénoxid és nö­vényi eredetű zsírsavak addíciós terméke). A bró­mozási reakciót az 1. példában leírt módon valósítjuk meg. A reakcióelegyet szűrjük, a szerves fázist normál nyomáson desztilláljuk, az etilén­diklorid maradékát 300Hgmm nyomáson végzett 2

Next

/
Thumbnails
Contents