168210. lajstromszámú szabadalom • Eljárás PAL-rendszerű szines képjeinek világosságjelre és színértékjelre való bontására
5 168210 6 A PAL színestelevízió-rendszernél, mint ismeretes, az f színsegédvivő frekvencia a sorfrekvenciával oly módon van csatolva, hogy annak ellenére, hogy soronként történik a vivőfrekvenciás színkülönbségi jel fázishelyzetének 180°-os átkap- 5 csolása, a színsegédvivő igen csekély zavaró hatást okoz a kompatibilis képben. Ez akkor igaz, ha a színsegédvivő frekvencia páratlan számú többszöröse a sorfrekvencia negyedrészének. A színértékjel a kompatibilis képben való lát- 10 hatóságának további csökkentésére a színsegédvivő frekvenciáját 25 Hz képfrekvenciával járulékosan eltoljuk. A színsegédvivő f frekvenciája a PAL színes televízió-rendszerben ennél fogva a következő feltételnek felel meg: 15 f = (n-l/4)-fH + 25. Annak érdekében, hogy a színértékjel lehetőleg a színestelevíziójel felső sávhatárának közelében 20 helyezkedjék el, az n értékét 284-re választjuk. Ilyen módon az fH sorfrekvencia 1562s értéke mellett a színsegédvivő f frekvenciája 4 4336187 MHz értékre adódik. Ha f>= 283,75 fH értékű, a sorfrekvencia 284 értékű egészszámú sokszorosához 25 képest, akkor a színsegédvivő periódusok száma sorváltási periódusonként negyed periódussal kisebb. Ezen szabványos értékek alapulvételével az alábbiakban ismertetjük az 1. ábrán látható egységek 30 működését, a 7. ábra segítségével. Az 1. ábra szerinti berendezésre vezetett PAL-rendszerű színes A jel Cr színértékjele az U és V színkülönbségjelekből tevődik össze, amelyek egymáshoz képest fázisban 90°-kai vannak eltolva. Az 1. ábra szerinti 35 1 késleltető egységben az Y világosságjelből és a Cr színértékjelből álló színestelevíziójelet pontosan H soridővel, azaz 64 jus időtartammal késleltetjük. Egy soridőtartamra a negyedsor-offset következtében 283 75 színsegédvívőfrekvenciás periódus jut, úgy- 40 hogy az 1 késleltető egység kimenetén megjelenő B jel Cr színértékjelének fázisa 90°-kai tér el az A jel Cr színértékjel fázisához képest. Amikor a B jel elhagyja az 1 késleltető egységet, közben a késleltető berendezés bemenetére megérkezik a kö- 45 vetkező sorváltási periódus, amely alatt a V színkülönbségjel ellenkező fázisú, mint az 1 késleltető egységre vezetett sorváltási periódus fázisa. A 7. ábra szerinti A és B jelekben levő Cr és Cr' színértékjelek megfelelnek két egymásután követ- 50 kező sorváltási periódus egyidejűleg jelenlevő színértékjeleinek. A két Cr és Cr' jel összegezése által C jelet kapunk, amely megfelel a két A és B jel összegének, amelyben a világosságjel kétszeres 2Y 55 amplitúdóval van jelen. Ezen jelnek színérték része konstans fázishelyzettel rendelkezik, amely az adott példában 45°-kai tér el a referencia-fázistól. Analóg módon, az A és B jelek kivonásából D jel adódik, amely tiszta színértékjel, minthogy a 60 kivonás következtében az A és B jelekben levő világosságjeliaD jelben már nincs jelen. A tiszta színértékjelek D = A — B vektora hasonlóképpen konstans fázishelyzetű és ez az adott példában 135°-kal tér el a referencia fázistól. 65 Az ismertetett módon igy olyan C jelet kapunk, amely kétszeres amplitúdóval tartalmazza az Y viiágosságjelet és tartalmazza az A és B jelekből a Cr és Cr' színértékjelek összegét, továbbá egy D jelet kapunk, amely már nem tartalmaz világosságjelet, hanem csak olyan jelet, amely az A és B jelekben levő Cr és Cr' színértékjelek különbségének felel meg. A C jelből most már vissza lehet nyerni az Y világosságjelet, míg a D jelből a Cr színértékjelet lehet megkapni. Ennek érdekében a D jelből egy további soridővel való késleltetéssel egy E jelet képezünk. Ezen második, pontosan egy soridejű késleltetéssel (az 5 késleltető egység útján) a kimeneten 90°-os fázisíolást kapunk a D különbségjelhez ,képért és ezen kívül a D jel színkülönbségjelének ellentétes kapcsolási fázisát kapjak. A sorkésleltetésnek ez a két hatása, vagyis a 90°-os forgatás és a kapcsolási fázis forgatása a 7. ábrán külön van ábrázolva. A baloldali vektordiagram a D jelet a 90°-os fázisforgatás után mutatja, míg a jobboldali vektordiagram járulékosan mutatja a fázisfordítást és ezzel az E jelet. Ennek az E jelnek ugyanakkor az amplitúdója és ugyanaz a konstans fázishelyzete van, mint a C jel színérték—részének, amelyet az A és B jelek összegezésével kaptunk. Ha tehát az E jelet kivonjuk a C jelből a 6 kivonófokozatban (1. ábra), akkor kétszeres amplitúdóval (2Y) megkapjuk egyedül a világosságjelet. Az E jelnek és a világosságjelet nem tartalmazó D jelnek összegezésével vissza lehet kapni kétszeres amplitúdóval (2 Cr) a Cr színértékjelet azáltal, hogy a két jelet 8 összegező fokozatban (1. ábra) összegezzük. A 7. ábrán felismerhető, hogy az E + D összegjel fázishelyzete megegyezik az eredeti A jelben levő Cr színértékjel fázishelyzetével és ettől csak a kétszeres amplitúdóban különbözik. Az előzőekben ismertetett megfontolásoknak előfeltétele, hogy a szomszédos sorokban körülbelül azonos jeltartalom van. Ez az előfeltétel a képjelnek szomszédos sorokban való korrelációja következtében messzemenően teljesül. A 2. ábra további lehetőséget mutat az Y világosságjelnek él a Cr színértékjelnek a C összegjelből, illetőleg a D különbségjelből való előállítására. A C és D jeleket ugyanúgy kapjuk, mint az 1. ábra szerinti elrendezésben, vagyis 1 késleltető egység útján, amely az A jelet pontosan egy soridővel késlelteti a 2 összegező, illetőleg a 3 különbségképző előállítja a C és a D jelet. A D jelből itt is, ugyanúgy, mint az 1. ábra szerinti elrendezésnél, E jelet állítunk elő egy második soridővel való késleltetés útján és ezen E jelből és a C jelből képezett különbséggel, amit a 6 kivonófokozatban állítunk elő, kétszeres amplitúdójú 2Y világosságjelet kapunk. A Cr színértékjel előállítása azonban kissé eltérő módon történik az 1. áhrán levő elrendezésben történthez képest azáltal, hogy a C jelet és a D jelet összegezzük. A 4 összegező fokozatban F jelet kapunk. Ez az F jel tartalmazza az Y viiágosságjelet és a kétszeres amplitúdóval a Cr színértékjelet, ez a 7. ábrán vektoriális vagy algebrai ábrázolásban könnyen ellenőrizhető. Azál-3
