168210. lajstromszámú szabadalom • Eljárás PAL-rendszerű szines képjeinek világosságjelre és színértékjelre való bontására

7 168210 8 tal, hogy a kétszeres amplitúdójú 2Y világosságjelet kivonjuk az F jelből a 7 kivonó fokozattan, a kétszeres amplitúdójú 2Cr színértékjelet kapjuk. Az 1. és 2. ábra szerinti berendezésekben kapott Cr színértékjelből PAL demodulator és dematrix kapcsolásokkal ismert módon lehet előállítani az R, C és B alapszín összetevő jeleket, ha ezek szükségesek. Az élihez szükséges ismert berendezéseket a rajzon nem ábrázoltuk. A 3. és 5. ábrák másik módot mutatnak az R, C és B alapszín összetevő jeleknek a D és E jelekből történő közvetlen előállítására, ez a módszer előnyösen alkalmazható, ha nincs szükség a teljes Cr színértékjelre, hanem csak a három alapá?ín összetevő jel szükséges. A 3. ábra szerinti elreüKcíezéshez ugyanúgy kapjuk a D és E jeleket, mint az 1. és 2. ábrán látható elrendezésben. A D jelet az egy soridővel késleltetett színes B jel és a késleltetés nélküli A jel különbségeként állítjuk elő a 3 kivonó fokozatban. Az előzőekben elmondottak értelmében a D jel kizárólag a színes televíziójel színérték információját tartalmazza, míg az E jel a D jelhez képest a további soridővel való késleltetés következtében fázisban 90°-kai van elfordítva és kapcsolási fázisa fordított. A kétszeres amplitúdójú 2Y világosságjelet — ugyanúgy, mint az előzőekben — az E jelnek a C jelből való kivonásával kapjuk, ahol a C jel az egy soridővel késleltetett B jel és az A jel összegjeleként adódik. A D és E jelek a 7. ábrából láthatóan, tiszta színértékjelek, amelyeknek modulációs tengelyei egymksrä merőlegesek és konstans fázishelyzetük van, mégpedig a D jel fázishelyzete 135°-kal, az E jel fázishelyzete pedig 45°-kai tér el a referenciafázistól. A két D és E jel 5. ábra szerinti demodulálásáVaí ilyen módon videofrekvenciás D' = k/V — U/ és É',*.k/V+U/ jeleket kapjuk. A 11 és 12 de.rgoflűlátbrok (5. ábra) PAL-jelek demodulálására alkÉrHas ismert demodulátorok lehetnek. Ugyanazon J okoknál fogva azonban, mint a vivőfrekvenáti U és V színkülönbségjeleknél, előnyös, ha szinkron-detektorokat használunk, amelyekre a referencia-vivőt a D és E jelek fázishelyzetének megfelelő fázishelyzettel vezetjük. Ezek — amint azt az 55. ábra mutatja- a 14 és 15 fázisforgató tagokon keresztül 13 színsegédvivő generátorról vehetők le, amely a színsegédvivőt nulla fázissal állítja elő. Az R, C, B alapszínösszetevőknek az Y világosságjelből és a démodulait D' és E' jelekből való képzésére önmagában ismert 16 kapcsolási elrendezés szolgál, amelynél a szokásos kiviteltől eltérően összeg és különbség képzéssel képezzük a V — U és V + U jelekből a V és U jeleket és egy PAL-kapcsolóval történik a V-komponens visszakapcsolása. A 3. és 5. ábra szerinti elrendezések, amelyeket az előzőekben ismertettünk, előnyösen alkalmazhatók színes televízió-vevőkben is és ezekben a reprodukált televízió képeknél lényeges minőségjavulást eredményeznek, A 6. ábra szerinti kapcsolási elrendezésnél az előzőekben ismertetett elrendezésekhez képest még járulékosan a színes televíziójelet frekvencia szerint is felbontjuk, mégpedig egy nagyobb frekvenciájú részre, amely a színértékjel tartományába esik és egy kisfrekvenciás világosságjel részre. A találmány szerinti eljárással dolgozó berendezésre, amely a világosságjel és színértekjel elválasztására szolgál, a 5 színes televíziójelnek csak a színértékjel tartományába eső nagyobb frekvenciájú részét vezetjük, míg a kisfrekvenciás világosságjelet nem vezetjük át a színértékjel és a világosságjel szétválasztására szolgáló kapcsolási elrendezésen, hanem csak a 10 kapcsolási elrendezés azon kimenetére vezetjük, adott esetben H soridőtartamú 21 késleltető egységen keresztül, amelyre a kapcsolási elrendezésben kapott nagyobb frekvenciájú világosságjelet vezetjük. Ezátal az az előny adódik, hogy csak a 15 világosságjelnek a színértékjel tartományába eső frekvenciarészeit kell integrálni két sorváltási perióduson keresztül, amíg a világosságjel többi frekvenciarészénél nem szükséges integrálni. Ennek következtében lényegesen kisebb élességcsökkenés 20 keletkezik a televíziókép függőleges irányában, mint az 1—3. ábrák szerinti elrendezésekben. A színes televíziójelnek kisfrekvenciás részre és a színértékjel tartományában levő nagyobb frek-25 venciájú részre való felosztása önmagában ismert módon történik, egy a színértékjel frekvenciatartományába eső 20 sávszűrő segítségével, amely a színes televíziójelnek csak ezen frekvenciatartományát engedi át a színértékjel és világosságjel 30 elválasztására szolgáló berendezésre. Ez a berendezés a 6. ábra szerinti kiviteli példánál ugyanolyan módon van kialakítva, mint az 1. ábrán. A frekvencia szerinti felbontás történhet azonban a 2. ábra vagy a 3. ábra szerinti elrendezésben is, vagy 35 más, a szakértők ismeretének keretébe tartozó olyan elrendezésekben, amelyek alkalmasak a találmány szerinti eljárás foganatosítására. A 20 sávszűrő és a kiegészítő 17 sávzáró szűrő helyett alkalmazható aluláteresztő szűrő, illetőleg ezzel 40 komplemens frekvenciamenetű felüláteresztő szűrő is. A világosságjel kisfrekvenciás részeit, amelyeket nem vezetünk át a világosságjel és a színértékjel felbontására szolgáló berendezéseken, adott esetben 21 késleltető egységen keresztül a világosságjel 45 nagyobb frekvenciájú komponenseivel, amelyek a 6 kivonó fokozat után kétszeres amplitúdóval jelentkeznek, a 19 összegező fokozatban ismét egyesítjük, miután a 18 fokozatban kétszeres értékre hoztuk őket. 50 A vivőfrekvenciás D és E jelekből, amelyek a Cr színértékjel V és U komponenseinek különbségével, illetőleg összegével arányosak, egyszerű módon lehet a vivőfrekvenciás U és V színkülönbségjeleket levezetni. A 4. ábra szerinti elrendezésben erre a 55 célra az E jelet 22 fázisforgató tagon keresztül fázisában 90 -kai elforgatjuk, és az így kapott H jelet 23 összegező fokozatban, illetőleg 24 kivonó fokozatban D jellel összegezzük, illetve kivonjuk. Ezáltal vivőfrekvenciás V és U színkülönbségjeleket 60 kapunk, amelyeknek kétszeres 2V és 2U amplitúdójuk van. Hogy a vivőfrekvenciás V és U színkülönbségjelekből az R, G és B alapszínösszetevőket megkapjuk, a PAL-kapcsoló után és demodulálás után 65 i szokásos dematrix kapcsolásokat alkalmazhatjuk. 4