168198. lajstromszámú szabadalom • Kinoxalin-vegyületeket tartalmazó fungicid készítmény és eljárás a hatóanyagok előállítására

5 168198 6 1. táblázat Aktivitás foka, % Hatóanyag 80 16 3,2 millió- ható- jelenmodrész anyag létében 3-amino-6--klór-2-propionamido- 10 -kinoxalin 100 100 93 2-acetamido-3-amino-kinoxalin 96 53 10 j< Az (I) általános képletű vegyületek szisztematikus hatását cserépbe ültetett uborka-palántákon vizsgáltuk, talaj-elárasztásos módszerrel. A talajt 3-amino-6-klór-2-propionamido-kinoxalin 2( szuszpenziójával árasztottuk el, a kezeléshez a száraz talaj súlyára számítva 1, illetve 5 milliomodrész hatóanyagot használtunk fel. A talaj elárasztásakor ügyeltünk arra, hogy a hatóanyag ne érintkezzen a növény levélzetével. A növényeket 25 Erysiphe cichoracearum konidiumaival oltottuk be, és a növényeket üvegházba helyeztük. Amikor a kontroli-növényeket már teljes mértékben beborította a lisztharmat, a kísérletet befejeztük, és meghatároztuk a hatóanyag aktivitásának fokát. Az 30 aktivitás fokát a lisztharmattal nem fertőzött levélfelület %-os mennyiségével fejeztük ki. A kezeletlen növények levélfelületét 95%-ban borította be lisztharmat. Az 1 milliomodrész mennyiségű hatóanyaggal kezelt talajban növekedő nö- 35 vényeken csak néhány lisztharmat-telep fejlődött ki, azaz a védelem 95%-os volt. Az 5 millimodrész mennyiségű hatóanyaggal kezelt talajban növekedő növényeken lisztharmat-fertőzést egyáltalán nem észleltünk, azaz a védelem 100%-os volt. 40 A vegyületek alma:lisztharmat elleni hatását üvegházi kísérletben, almafa-csemetéken vizsgáltuk. Cserépbe ültetett almafa-csemeték szára köré vizes szuszpenzióban 400 inüliomodrész 3-amino-6-klór-2-propionamido-kinoxalint juttattunk, a kezelt cse- 45 metéket megszárítottuk, majd Podosphaera leucotricha konidiumaival oltottuk be. A növényeket 10 napig üvegházban tartottuk. Ekkor a megfertőzött, kezeletlen növényeket 90%-ban borította be a lisztharmat, míg a kezelt növényeken 50 csak néhány lisztharmat-telep fejlődött ki. A védelem foka 97%-os volt. Az (I) általános képletű hatóanyagokat ismert módon porokká, granulátumokká, pasztillákká, oldatokká, szuszpenziókká, emulziókká, nedvesíthető 55 porokká, emulgeálható koncentrátumokká és hasonló készítményekké alakíthatjuk. E készítmények nagy részét közvetlenül felhasználhatjuk. A permetezhető készítményeket megfelelő hordozóanyagokkal hígíthatjuk, és 1 hektárra számítva 60 1—100 liter nagyságrendben használhatjuk fel. A nagy hatóanyagkoncentrációjú készítményeket további készítmények előállítására használhatjuk fel. A fungicid készítmények körülbelül 1-99 súly% hatóanyagot (vagy hatóanyagokat) és legalább egy 65 felületaktív anyagot vagy szilárd vagy folyékony hígítószert tartalmazhatnak. A felületaktív anyag mennyisége körülbelül 0,1-20 súly%, míg a hígítószer mennyisége körülbelül 5—99 súly% lehet. A 2. táblázatban felsoroljuk az egyes készítmény-típusok előállításához felhasználható hatóanyag, hígítószer és felületaktív anyag előnyös mennyiségi határait. 2. táblázat Ható- Hígító- Felület-Készítmény anyag szer aktív súly% súly% anyag súly% Nedvesíthető porok 20-90 0-74 1-10 Olajos szuszpenziók, emulziók, oldatok, emulgeálható koncentrátumok 5-50 40-95 0-15 Vizes szuszpenziók 10-50 40-84 1-20 Porok 1-25 70-99 0-5 Granulátumok és pasztillák 1-95 5-99 0-15 Nagy koncentrációjú készítmények 90-99 0-10 0-2 A kezelés céljától és az alkalmazott anyagok fizikai tulajdonságaitól függően természetesen a fent megadott értékhatároktól el is térhetünk. Egyes esetekben például viszonylag nagy hatóanyag: felületaktív anyag arányt kell biztosítanunk. Ilyen esetekben a készítményhez már kezdetben nagyobb mennyiségű felületaktív anyagot adunk, vagy a készítményhez utólag felületaktív anyagot keverünk. Szilárd hígítóanyagként például a Watkins és munkatársai: „Handbook of Insecticide Dust Diluents and Carriers" c. szakkönyvben (2. kiadás, Dorland Books, Caldwell, N. J.) ismertetett anyagokat használhatjuk fel. A nagyobb abszorpcióképességű hígítószereket célszerűen nedvesíthető porok, míg a nagyobb sűrűségű anyagokat célszerűen por-permentek készítésére használjuk fel. Folyékony hígító- és oldószerekként például a Marsden: „Solvents Guide" c. szakkönyvben (2. kiadás; Interscience, New York, 1950) leírt anyagokat alkalmazzuk. Szuszpenziós koncentrátumok előállításához előnyösen olyan folyadékokat használunk fel, amelyekben a hatóanyag oldhatósága 1%-nál kisebb érték. Előnyösen olyan oldat-koncentrátumokat állítunk elő, amelyekben 0C°-on nem következik be fázisszétválás. Felület-3