168188. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7béta-amino-cefém-3-on- 4-karbonsav-származékok előállítására
7 168188 8 széntetraklorid vagy benzol, vagy oldószerelegyek, ideértve a vizes elegyeket is, jelenlétében, hűtés vagy enyhe melegítés közben, például -90 és +40 C° közötti hőmérsékleten használjuk. Egy II általános képletű kiindulási anyagban a metiléncsoportot 0,0'-diésztercsoporttá, például egy szerves karbonsavval, például egy alifás karbonsavval, például egy adott esetben halogén-szubsztituált rövidszénláncú alkánkarbonsawal, például trifluorecetsawal egy megfelelő glikolcsoport diésztercsoportjává alakíthatjuk át, melyet azután a glikolcsoporttá alakíthatunk, és ezt egy további oxidációs lépéssel alakíthatjuk oxocsoporttá. Megfelelő oxidálószer jelen esetben egy jód-trisz-halogén-(rövidszénláncú)-alkanoát, főleg a jód-trisz-trifluoracetát, melyet szokásos módon egy inert oldószerben, például egy adott esetben halogénezett szénhidrogénben, például metilénkloridban, és adott esetben hűtés közben, általában azonban szobahőmérsékleten használunk. Az így keletkezett glikolvegyület-diészter, ahol a hidroxilcsoportok halogén-(rövidszénláncú)-alkanoil-, főleg trifluoracetilcsoportokkal észterezettek, hidrolizissel a megfelelő glikolvegyületté alakítható át, mely reakciót előnyösen enyhén bázikus körülmények között, például egy alkálifém-, például nátrium- vagy káliumhidrogénkarbonát, vagy egy megfelelő foszfátpuffer jelenlétében végezzük. Ezenkívül egy II általános képletű kiindulási anyagban a metiléncsoportot hidrogénperoxiddal egy megfelelő sav, például hangyasav jelenlétében, vagy ezeket más oxidálószerekkel, például nehézfémoxidokkal, például ozmiumtetroxiddal vagy egy másik, szervetlen vagy szerves persawal, főleg egy perkarbonsawal, például perecetsawal, trifluorperecetsawal, perbenzoesawal, 3-klórbenzoesavval vagy monoperftálsawal kombinálva, epoxicsoporttá oxidálhatjuk, és ezt egy gyenge bázissal, például egy alkálifémalkoholáttal, például egy alkálifém-(rövidszánláncú)-alkanoáttal, például nátrium- vagy káliummetanoláttal, -etanoláttal vagy -terc-butanoláttal egy alkohol, például egy rövidszénláncú alkanol, például metanol, etanol vagy terc-butanol jelenlétében, a glikolcsoporttá alakíthatjuk át. A közbenső termékként keletkezett glikolvegyületeket általában nem izoláljuk, és közvetlenül oxidáljuk tovább, például előnyösen egy perjodátvegyülettel, például egy alkálifémperjodáttal, például nátriumperjodáttal, vagy egy oxidáló nehézfémaciláttal, például egy ólom-IV-aciláttal, például ólomtetraacetáttal vagy ólomtetrabenzoáttal, tallium-III-aciláttal, például íallium-triacetáttal, vagy higany-II-aciláttal, például higanydiacetáttal kezelve, előnyösen egy megfelelő oldószerben vagy oldószerelegyben, például egy fentiekben említett oldószerben, hűtés vagy enyhe melegítés közben, például -70 és +40 C° közötti hőmérsékleten, és ily módon a kívánt I általános képletű 3-oxo-cefam-vegyületet kapjuk. A II általános képletű kiindulási anyagban a metiléncsoport felépítését előnyösen ózonos kezeléssel egy ozonidvegyület kialakításával végezzük. Az ózont előnyösen egy oldószer, például egy alkohol, például egy rövidszénláncú alkanol, például metanol vagy etanol, egy keton, például egy rövidszénláncú alkanon, például aceton, egy adott esetben halogénezett alifás, cikloalifás vagy aromás szénhidrogén, például egy halogén-(rövidszénláncú)alkán, például metilénklorid vagy széntetraklorid, 5 vagy egy oldószerelegy — ideértve a vizes elegyeket is — jelenlétében alkalmazzuk, legfeljebb enyhe melegítés, előnyösen azonban hűtés közben, például -90 és +70 C°, előnyösen -70 és +10 C° közötti hőmérsékleten, mikoris előnyösen először 10 -10 és +10 C° közötti, majd alacsonyabb, -70 és —40 C° közötti hőmérsékleten dolgozunk. Egy közbenső termékként keletkezett ozonidot reduktív úton hasítunk, mikoris redukálószerként például katalitikusan aktívált hidrogént használunk, 15 nehézfém hidrogénező katalizátor jelenlétében, például nikkel- vagy palládiumkatalizátor jelenlétében, ahol a katalizátort előnyösen egy megfelelő hordozóanyagra, például kalciumkarbonátra vagy szénre oszlatjuk el. Alkalmazhatunk ezenkívül ké-20 miai redukálószereket is, például redukáló nehézfémeket, nehézfémötvözeteket vagy -amalgámokat is, például cinket hidrogént leadó szer, például egy sav, például ecetsav jelenlétében, vagy egy alkohol, például egy rövidszénláncú alkanol jelenlétében, 25 redukáló szervetlen sókat, például alkálifémjodidokat, például nátriumjodidot, hidrogént leadó szerek, például egy sav, például ecetsav jelenlétében, vagy redukáló szerves vegyületeket, például hangyasavat. Előnyösen olyan redukálószereket 30 használunk, melyek könnyen oxidvegyületekké alakíthatók át, mikoris az oxidképződés egy jelenlevő szén-szén kettőskötés vagy egy jelenlevő, oxid-képző heteroatom, például kén-, foszfor- vagy nitrogénatom következtében jön létre. Ilyen vegyü-35 letek például a megfelelően szubsztituált eténvegyületek (melyek a reakció során etilénoxivegyületekké alakulnak át), például a tetracianoetilén, főleg a megfelelő szulfidvegyületek (melyek a reakció során szulfoxidvegyületekké oxidálód-40 nak), például a di-(rövidszénláncú)-alkilszulfidok, elsősorban a dimetilszulfid, a megfelelő szerves foszforvegyületek, melyek adott esetben szubsztituált alifás vagy aromás szénhidrogéncsoportokat tartalmazhatnak szubsztituensként (és melyek a 45 reakció során foszfin-oxiddá alakulnak át), például a tri-(rövidszénláncú)-alkil-foszfinok, például a tri-n-butilfoszfin, vagy triarilfoszfinok, például a trifenilfoszfin, valamint a foszfítok, melyek adott esetben szubsztituált alifás szénhidrogéncsoportokat 50 tartalmazhatnak szubsztituensként (és a reakció során foszforsavtriészterré alakulnak át), például tri-(rövidszénláncú)-alkil-foszfitok, leginkább a megfelelő alkohol-addukt vegyület alakjában, például a trimetilfoszfit, vagy a foszforossav-triamidok, me-55 lyek adott esetben szubsztituált alifás szénhidrogéncsoportokkal lehetnek szubsztituálva, például hexa-(rövidszénláncú)-alkil-foszforossavtriamidok, például a hexametilfoszforossavtriamid, mely utóbbi előnyösen metanoladduktjaként vesz részt a reakció-60 ban, valamint a megfelelő nitrogénbázisok (melyek a reakció során a megfelelő N-oxidokká reagálnak), például az aromás jellemű heterociklusos nitrogénbázisok, például a piridintípusú bázisok, főleg maga a piridin. Az általában nem izolált ozonid hasítása 65 normális körülmények között ugyanazon körül-4