168188. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7béta-amino-cefém-3-on- 4-karbonsav-származékok előállítására

7 168188 8 széntetraklorid vagy benzol, vagy oldószerelegyek, ideértve a vizes elegyeket is, jelenlétében, hűtés vagy enyhe melegítés közben, például -90 és +40 C° közötti hőmérsékleten használjuk. Egy II általános képletű kiindulási anyagban a metiléncsoportot 0,0'-diésztercsoporttá, például egy szerves karbonsavval, például egy alifás karbon­savval, például egy adott esetben halogén-szubszti­tuált rövidszénláncú alkánkarbonsawal, például tri­fluorecetsawal egy megfelelő glikolcsoport diészter­csoportjává alakíthatjuk át, melyet azután a glikol­csoporttá alakíthatunk, és ezt egy további oxidá­ciós lépéssel alakíthatjuk oxocsoporttá. Megfelelő oxidálószer jelen esetben egy jód-trisz-halogén-(rö­vidszénláncú)-alkanoát, főleg a jód-trisz-trifluor­acetát, melyet szokásos módon egy inert oldószer­ben, például egy adott esetben halogénezett szén­hidrogénben, például metilénkloridban, és adott esetben hűtés közben, általában azonban szoba­hőmérsékleten használunk. Az így keletkezett gli­kolvegyület-diészter, ahol a hidroxilcsoportok ha­logén-(rövidszénláncú)-alkanoil-, főleg trifluoracetil­csoportokkal észterezettek, hidrolizissel a megfelelő glikolvegyületté alakítható át, mely reakciót elő­nyösen enyhén bázikus körülmények között, pél­dául egy alkálifém-, például nátrium- vagy kálium­hidrogénkarbonát, vagy egy megfelelő foszfátpuffer jelenlétében végezzük. Ezenkívül egy II általános képletű kiindulási anyagban a metiléncsoportot hidrogénperoxiddal egy megfelelő sav, például hangyasav jelenlétében, vagy ezeket más oxidálószerekkel, például nehéz­fémoxidokkal, például ozmiumtetroxiddal vagy egy másik, szervetlen vagy szerves persawal, főleg egy perkarbonsawal, például perecetsawal, trifluor­perecetsawal, perbenzoesawal, 3-klórbenzoesavval vagy monoperftálsawal kombinálva, epoxicsoporttá oxidálhatjuk, és ezt egy gyenge bázissal, például egy alkálifémalkoholáttal, például egy alkálifém­-(rövidszánláncú)-alkanoáttal, például nátrium- vagy káliummetanoláttal, -etanoláttal vagy -terc-butano­láttal egy alkohol, például egy rövidszénláncú alkanol, például metanol, etanol vagy terc-butanol jelenlétében, a glikolcsoporttá alakíthatjuk át. A közbenső termékként keletkezett glikolvegyü­leteket általában nem izoláljuk, és közvetlenül oxidáljuk tovább, például előnyösen egy perjodát­vegyülettel, például egy alkálifémperjodáttal, pél­dául nátriumperjodáttal, vagy egy oxidáló nehéz­fémaciláttal, például egy ólom-IV-aciláttal, például ólomtetraacetáttal vagy ólomtetrabenzoáttal, tal­lium-III-aciláttal, például íallium-triacetáttal, vagy higany-II-aciláttal, például higanydiacetáttal kezelve, előnyösen egy megfelelő oldószerben vagy oldó­szerelegyben, például egy fentiekben említett oldó­szerben, hűtés vagy enyhe melegítés közben, pél­dául -70 és +40 C° közötti hőmérsékleten, és ily módon a kívánt I általános képletű 3-oxo-cefam­-vegyületet kapjuk. A II általános képletű kiindulási anyagban a metiléncsoport felépítését előnyösen ózonos keze­léssel egy ozonidvegyület kialakításával végezzük. Az ózont előnyösen egy oldószer, például egy alkohol, például egy rövidszénláncú alkanol, pél­dául metanol vagy etanol, egy keton, például egy rövidszénláncú alkanon, például aceton, egy adott esetben halogénezett alifás, cikloalifás vagy aromás szénhidrogén, például egy halogén-(rövidszénláncú)­alkán, például metilénklorid vagy széntetraklorid, 5 vagy egy oldószerelegy — ideértve a vizes elegyeket is — jelenlétében alkalmazzuk, legfeljebb enyhe melegítés, előnyösen azonban hűtés közben, pél­dául -90 és +70 C°, előnyösen -70 és +10 C° közötti hőmérsékleten, mikoris előnyösen először 10 -10 és +10 C° közötti, majd alacsonyabb, -70 és —40 C° közötti hőmérsékleten dolgozunk. Egy közbenső termékként keletkezett ozonidot reduktív úton hasítunk, mikoris redukálószerként például katalitikusan aktívált hidrogént használunk, 15 nehézfém hidrogénező katalizátor jelenlétében, pél­dául nikkel- vagy palládiumkatalizátor jelenlétében, ahol a katalizátort előnyösen egy megfelelő hor­dozóanyagra, például kalciumkarbonátra vagy szénre oszlatjuk el. Alkalmazhatunk ezenkívül ké-20 miai redukálószereket is, például redukáló nehéz­fémeket, nehézfémötvözeteket vagy -amalgámokat is, például cinket hidrogént leadó szer, például egy sav, például ecetsav jelenlétében, vagy egy alkohol, például egy rövidszénláncú alkanol jelenlétében, 25 redukáló szervetlen sókat, például alkálifémjodi­dokat, például nátriumjodidot, hidrogént leadó szerek, például egy sav, például ecetsav jelenlé­tében, vagy redukáló szerves vegyületeket, például hangyasavat. Előnyösen olyan redukálószereket 30 használunk, melyek könnyen oxidvegyületekké alakíthatók át, mikoris az oxidképződés egy jelen­levő szén-szén kettőskötés vagy egy jelenlevő, oxid-képző heteroatom, például kén-, foszfor- vagy nitrogénatom következtében jön létre. Ilyen vegyü-35 letek például a megfelelően szubsztituált etén­vegyületek (melyek a reakció során etilénoxi­vegyületekké alakulnak át), például a tetraciano­etilén, főleg a megfelelő szulfidvegyületek (melyek a reakció során szulfoxidvegyületekké oxidálód-40 nak), például a di-(rövidszénláncú)-alkilszulfidok, elsősorban a dimetilszulfid, a megfelelő szerves foszforvegyületek, melyek adott esetben szubszti­tuált alifás vagy aromás szénhidrogéncsoportokat tartalmazhatnak szubsztituensként (és melyek a 45 reakció során foszfin-oxiddá alakulnak át), például a tri-(rövidszénláncú)-alkil-foszfinok, például a tri-n­-butilfoszfin, vagy triarilfoszfinok, például a tri­fenilfoszfin, valamint a foszfítok, melyek adott esetben szubsztituált alifás szénhidrogéncsoportokat 50 tartalmazhatnak szubsztituensként (és a reakció során foszforsavtriészterré alakulnak át), például tri-(rövidszénláncú)-alkil-foszfitok, leginkább a meg­felelő alkohol-addukt vegyület alakjában, például a trimetilfoszfit, vagy a foszforossav-triamidok, me-55 lyek adott esetben szubsztituált alifás szénhidrogén­csoportokkal lehetnek szubsztituálva, például hexa­-(rövidszénláncú)-alkil-foszforossavtriamidok, például a hexametilfoszforossavtriamid, mely utóbbi elő­nyösen metanoladduktjaként vesz részt a reakció-60 ban, valamint a megfelelő nitrogénbázisok (melyek a reakció során a megfelelő N-oxidokká reagálnak), például az aromás jellemű heterociklusos nitrogén­bázisok, például a piridintípusú bázisok, főleg maga a piridin. Az általában nem izolált ozonid hasítása 65 normális körülmények között ugyanazon körül-4

Next

/
Thumbnails
Contents