168177. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a háztartási szemét feldolgozására és berendezés az eljárás foganatosítására
168177 ves anyagok lényegesen nagyobb hányadát vonhatjuk ki a szemét tömegéből, amely szerves anyagok baktériumok által könnyen elpusztíthatok. Ebből következik, hogy egyrészt ismert eljárásokkal könnyen feldúsítható iszapot nyerünk, amely sokkal jobb és könnyebben felhasználható műtrágya, mint a hagyományos komposztföld, másrészt egy száraz közömbös (élettelen) tömeget, mely kevéssé hajlik erjedésre, szagtalan, és amelyben a baktériumok és mikroorganizmusok gyakorlatilag megsemmisülnek, és amelynek mechanikus rugalmassága alig van. Az új eljárás jellemzői folytán a préselt száraz tömeg tárolható, őrölhető, kötőanyaggal vegyíthető, és így csekély nyomás alatt meghatározott méretű tömbökké alakítható, melyeknek mechanikus ellenállóképessége igen magasfokú, akár pedig porított tüzelőanyagként is felhasználhatók égetőkemencében. Ha a száraz anyag kötőanyag hozzá vegyítésével tömbökké alakítható, ehhez alkalmazandó kötőanyag előnyösen C02 -vel szilárdított nátron-vízüveg. A C02 -vel történő szilárdítás gáz befecskendezésével, vagy még inkább olyan cement kötőanyagkénti felhasználásával történik, mely cement megkötésekor C02 -t termel. A találmány egy másik jellemző vonása értelmében a vékony rétegben kiterített iszapot 4-5 órán át keverés közben erjesztjük, 60—70 C° hőmérsékleten olyan zárt térben, melyet légáramlat jár át. Ezzel a fermentáló eljárással nem rothadó és nem fermentált száraz granulátumot nyerünk ki, melyet komposztként vagy vízben oldott termékként folyékony trágya előállítására használhatunk fel, A kiáramló gáz olyan keverék, amely víz eltávolítása céljából történő mosás után fűtőanyagként vagy éghető gázkeverékként felhasználható a szilárd maradék elégetésére vagy a fermentáló berendezés fűtőberendezésének táplálására. Másrészt megállapítottuk, hogy a száraz anyag nagy százalékban tartalmaz cellulózrostot. Ennek következtében és a találmány egy további jellemzője szerint a száraz anyagot vizes fürdőbe szórjuk, mely 10—20 súly%-ban szódát tartalmaz, majd áztatás után a masszát kiemeljük és azzal a masszával együtt, melyet a préselés folyamán a folyadék elvezetésére szondák járnak át, nyomásnak vetjük alá. A kinyert folyékony anyag cellulózrostok szuszpenziója, amelyből besűrítés után papírpépet nyerünk. A préselés után kapott száraz részt kötőanyaggal összekeverve újabb blokkokká formázhatjuk. Az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés részei a következők: tároló gödör, keverő és a szemetet homogenizáló berendezés, merítő vályú, zúzóberendezés és prés, mely a folyadékot levezető szondákkal van ellátva, mely levezető szondák a nyomás alatt levő kamrát átjárják. Egy előnyös kiviteli mód szerint a berendezés kettős préssel és szállítószerkezettel van ellátva, mely az előzőleg megkevert és homogenizált szemetet egy kettős zúzógéphez továbbítja, ez pedig a szemetet két rakodógarathoz juttatja. A csigavonalban elrendezett pengékkel ellátott zúzógép rögzített szekrénye merítőkádat képez a szemét megnedvesítésére, a rakodógaratok a két kompressziótér felett egy központi emelőszerkezet két oldalán vannak elrendezve, mindegyik kompressziótér felső része billenő ajtóval van ellátva, mely a szemetet a kompressziótérbe ömleszti, ennek mélyén nyílások vannak elrendezve a folyadékot 5 elvezető szondák számára, míg a kompressziótér alsó falában egy billenő szelepen keresztül távozik a préselt tömb, a bennük működő dugattyúk mindegyike rá van erősítve a kettős hatású központi emelőszerkezet dugattyújának szembenálló 10 rúdjára. A száraz anyagok különválása és ennek következtében az iszap összetétele szondák alkalmazásával ellenőrizhető, melyek nyílásának keresztmetszete egymástól eltérő. így előállítható olyan 15 száraz massza, mely szinte teljesen mentes bomlandó anyagoktól, ami olyankor lényeges, ha a száraz masszából tömböket kívánunk alakítani. Ugyancsak előállítható olyan iszap, mely mentes a nem-korhadó anyagoktól, tehát egy dús komposzt-20 föld, a száraz anyagban esetleg visszamaradó korhadó rész nem jelent hátrányt, mert a száraz anyag tüzelőként használható fel. A következőkben részletesen ismertetjük a ta-25 lálmány szerinti eljárást a háztartási szemét préselésére való berendezés egy kiviteli alakja és a csatolt ábrák alapján, melyek közül az 1. ábra a préselő berendezést hosszanti metszet-30 ben mutatja, a 2. ábra az 1. ábra jobb oldalán látható zúzóberendezés felnagyított részlete, a 3. ábra egy rakodógarat felnagyított részlete, annak kompresszióteréből, végül a 35 4. ábra a 3. ábra IV-IV vonal menti metszetét mutatja. Az 1 szállítószalag a tárológödörből felhordott, kellően elkevert és homogenizált szeméttel látja el 40 a berendezést. A fémes részeket, túl kemény és túl nagy térfogatú anyagokat a szemétből eltávolítjuk. A szállítóberendezés felső részéről a szemét két bordázott, egymással ellentétes irányban forgó hengerű 2 törőszerkezetbe jút. A 2 törőszerke-45 zetből kihulló zúzott szemetet a billenő 3 lap továbbítja egyik vagy másik zúzószerkezet felé. A két zúzószerkezetet (lásd 2. ábra) két 4 tengely képezi, melyeket a középen elhelyezett 5 hidraulikus motor hajt meg. A tengelyek szabadon álló 50 végét a gép 7 szekrényéhez erősített 6 csapágyak hordozzák. Mindegyik 4 tengelyen csigavonalban elhelyezett pengeszerű 8 zúzóbordák vannak, melyek a szemét továbbítását is elősegítik a zúzószerkezetbe. Egy egyhengeres 9 szekrény veszi 55 körül mindegyik 4 tengelyt, mely szekrényekben rögzítetten a 10 zúzóbordák vannak elrendezve. A 9 szekrények végeire all lemezek vannak felerősítve, melyek a hengeres szekrények alsó szakaszát lezárják, és ily módon ott kádat alkotnak a szemét 60 megnedvesítésére. A zúzószerkezet hengeres 9 szekrényei a zúzószerkezet tengelyirányában elmozdíthatóan vannak a gépházba szerelve, mely elmozdulást a 12 szerkezetek vezérlik. Az elmozdulás lehetősége módot ad arra, hogy a mozgó és 65 rögzített bordákat egymáshoz közelítsük ill. egy-2
