168160. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diszubsztituált N-(aminometilidén) tiol-(tiono)-foszfor-savésztereimideket tartalmazó inszekticid és akaricid szerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

3 168160 4 védelmi szerekkel szemben egyre magasabbak a követelmények. Ilyen követelmények például a csekély toxicitás melegvérűekkel és haszon­növényekkel szemben a hatóanyagok növényen és növényben történő gyors bomlása, hatékonyság rezisztens kártevőkkel szemben stb. Ha kiindulási anyagként N-(0,S-dimetiltiolfosz­foril)-imino-hangyasav-etilésztert és dietilamint, il­letve 0,S-dietiltiolfoszforsavészteramidot és N,N-dietilformamid-dimetilacetált alkalmazunk, a reakciót az A), illetve B) reakcióvázlattal írhatjuk le. Az alkalmazandó kiindulási anyagokat a (II), (III), (IV) és (V) általános képletek egyértelműen meghatározzák. E képletekben R előnyösen egyenes vagy elágazó szénláncú 1—4 szénatomos alkil­csoportot, R' 4-6 szénatomos alkenil- vagy alkinil­csoportot, N-monometil- illetve N-monoetilkarba­moilmetil-, metilmerkaptoetil- és etilmerkaptoetil­csoportot jelent, míg R" és R'" előnyösen egyenes vagy elágazó szénláncú, 2-4 szénatomos alkil­cspportot vagy 2-4 szénatomos alkenilcsoportot jelentenek, vagy nitrogénatommal együtt egy, adott esetben további heteroatomként oxigénatomot tar­talmazó 5-6 tagú heterociklusos gyűrűt képeznek. A találmány szerinti eljárásban alkalmazható (III) általános képletű aminek ismertek és technikai mértékben könnyen állíthatók elő. Az (V) álta­lános acetálok részben újak, előállításuk azonban etytieg ismert eljárások szerint történhet [vö.: Ber. 101, 46 (1968)]. A találmány szerinti eljárásban alkalmazható aminek és acetálok példáiként az alábbiakat so­roljuk fel: Dietil-, di-n-propil-, di-izopropil-, di-n-butil-, di-izo­butil-, di-szek.-butil-, di-terc.-butil-, di-n-pentil-, di-n-hexil-, diaililamin, pirrolidin, piperidin, mor­folin, továbbá N,N-(dietil-, di-n-propil-, di-izo-propil-, di-n-butil-, di-izo-butil-, di-terc.-butil-, di-szek.-butil-, dipentil-, diallil)-formamid-dimetil-, illetve -dietilacetál, to­vábbá az l-pfrrolidin-, morfolin és piperidinaldehid acetátja. A kiindulási anyagként szükséges (IV) általános képletű tiol(tiono)-foszforsavészteramidok legna­gyobb részét a szakirodalom leírja. Az új vegyüle­teket elvileg ismert eljárások szerint állíthatjuk elő [lásd: 1 221 633 sz. és 1 077 215 sz. német közzé­tételi iratok, 3 309 266 sz. Amerikai Egyesült Álla­mok-beli szabadalmi leírás, 1 508 632 sz. francia szabadalmi leírás]. Példaként az alábbiakat soroljuk fel: S-metil-, S-etil-, S-n-propil-, S-izo-propil-, S-n-butil-, S-izo-butil-, S-szek.-butil-, S-terc.-butil-, S-allil-, S-butenil-, S-propinil-, S-butinil-, S-(N-monometil­karbamoilmetil)-, S-(N-monoetilkarbamoilmetil)-, S-metilmerkaptoetil-, S-etilmerkaptoetil-O-metil-, il­letve -Oetil-, -O-n-propil-, -O-izo-propil-, -O-n-butil-, -O-szek.-butil-, -O-terc.-butil- és -O-izo-butil-tiolo­fûszfûrsavészteramid és a megfelelő tioanalógok. A kiindulási anyagként szükséges (II) általános képletű foszforilezett iminohangyasavalkilészterek újak. Egy, nem a technika állásába tartozó eljárás szerint az ismert tiol(tiono)-foszforsavdiészterami-5 dókból [vö.: 1221633 és 1077 215 sz. német közrebocsátási iratok, 3 309 266 sz. Amerikai Egyesült Ällamok-beli szabadalmi leírás] és orto­hangyasavalkilészterekből -állíthatjuk elő. A (II) általános képletű vegyületek példáiként az aláb-10 biakat soroljuk fel: S-metilmerkaptoetil-, S-etilmerkaptoetil-, S-(N'-mo­nometilkarb amoilmetil)-, S-buteniJ-O-metiltiolofosz­foril-iminohangyasavmetil-, illetve -etilészter, to-15 vábbá a megfelelő -O-etil-, -O-propil- és -O-butil­-származékok és ezek tioanalógjai. A találmány szerinti eljárásban alkalmas oldó-, illetve hígítószereket is alkalmazhatunk. Oldó- il-20 letve hígítószerként gyakorlatilag minden közömbös szerves oldószert használhatunk. Ide tartoznak főleg alifás és aromás szénhidrogének, így benzol, toluol, benzin, továbbá alkoholok, például etanol, n-butanol, és nitrilek, így az aceto- és propionitril. 25 A reakcióhőmérsékletet széles határokon belül változtathatjuk. Általában 0 és 150C° közötti hőmérsékleten valósítjuk meg a reakciót, amikor is az eljárás a) változata esetén 40 és 60 C° közötti, a b) változat esetén 100 iés 130 C° közötti 30 hőmérsékleten dolgozunk. Általában légköri nyo­máson folytatjuk le a reakciót. Az eljárás a) változatában a reakciókompo­nenseket általában ekvimoláris mennyiségben oldó­szer nélkül elegyítjük, a reakcióelegyet több órán 35 át a fenti hőmérsékleten keverjük, majd utána huzamosabb időn át csökkentett nyomáson enyhén melegítjük. A b) változatban az acetál-komponenst általában 20—30%-os feleslegben alkalmazzuk, és a reakció-40 elegyet - általában oldószer nélkül - több órán át a fenti hőmérsékleten tartjuk. Az elegy feldol­gozását csökkentett nyomáson történő huzamosabb melegítéssel végezzük. A találmány szerinti anyagok bomlás nélkül 45 nem desztillálható olajok, amelyekből csökkentett nyomáson enyhén melegítve az illékony anyagok utolsó nyomait kiűzzük. A vegyületek azonosítá­sára a törésmutatót adjuk meg. Amint a fentiekben már többször említettük, az 50 új diszubsztituált N-[aminometilidén]-tiolo(tiono)­-foszforsavészteramidok kitűnő inszekticid és aka­ricid hatással rendelkeznek a növényi kártevőkkel, egészségre ártalmas kártevőkkel és a raktározott készletekben fellépő kártevőkkel szemben. Emellett 55 jó hatást mutatnak mind szívó, mind maró rovarok és atkák (Acarina) esetében is. Egyidejűleg fito­toxicitásuk csekély és részben talajinszekticid és nematicid tulajdonságokkal is rendelkeznek. Fentiek alapján a találmány szerinti eljárással 60 előállítható vegyületek a növényvédelemben ered­ményesen alkalmazhatók kártevőirtószerként. A találmány szerinti hatóanyagokat a szokásos készítményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emul­ziókká, szuszpenziókká, pasztákká, porokká és 65 szemcsékké. Ezeket ismert módon állítjuk elő, 2

Next

/
Thumbnails
Contents