168160. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diszubsztituált N-(aminometilidén) tiol-(tiono)-foszfor-savésztereimideket tartalmazó inszekticid és akaricid szerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

5 168160 6 például oly módon, hogy a hatóanyagokat vivő­anyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt levő cseppfolyós gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal összekeverjük, és adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeálószereket 5 és/vagy diszpergálószereket is alkalmazunk. Amennyiben hordozóanyagként vizet alkalmazunk, az elegyhez szerves segéd-oldószert is adhatunk. Folyékony oldószerként például aromás vegyü­leteket, így xilolt, toluolt, benzolt, továbbá alkil- 10 naftalineket, klórozott arornás vegyületeket vagy klórozott alifás szénhidrogéneket, így klórbenzolt, klóretilént vagy metilénkloridot, alifás szénhidro­géneket, így ciklohexánt vagy paraffinokat, így kőolaj frakciókat, alkoholokat, így butanolt vagy 15 glikolt, valamint ezeknek étereit és észtereit, keto­nokat, így acetont, metiletilketont, metilizobutil­ketont vagy ciklohexanont, erősen poláris oldó­szereket, így dimetilformamidot, dimetilszulfoxidot és vizet használhatunk fel. Cseppfolyós gáznemű 20 vivő- vagy hordozóanyagokon olyan folyadékok értendők, amelyek normális hőmérsékleten és lég­köri nyomáson gázhalmazállapotúak, így aeroszol­-hajtógázok, például halogénszénhidrogének, így freon, szilárd hordozóanyagként a természetes kő- 25 lisztek, így kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, Attapulgit, Montmorillonit vagy diatomaföld és a szintetikus kőlisztek, így a nagydiszperzitású kova­sav, alumíniumoxid és szilikátok jöhetnek szóba. Emulgeálószerként nem ionos és anionos emui- 3c geálószereket, így polioxietilén-zsírsavésztereket, polioxietilén-zsíralkoholétereket, például alkilaril­poliglikol-étert, továbbá alkilszulfonátokat, alkil­szulfátokat és arilszulfonátokat, diszpergálószerként lignint, szulfitszennylúgokat és metilcellulózt hasz- 35 nálhatunk fel. A találmány szerinti hatóanyagok a készít­ményekben előfordulhatnak egyéb ismert ható­anyagokkal összekeverve is. A szívó rovarokhoz tartoznak lényegében a 40 levéltetvek (Aphidae), így a zöld őszibarackfalevél­tetű (Myzus persicae), a fekete bablevéltetű (Do­ralis fabae), a zab levéltetű (Rhopalosiphum padi), a borsólevéltetű (Macrosiphum pisi) és a burgonya­levéltetű (Macrosiphum solanifolii), továbbá a ri- 45 bizlilevéltetű (Cryptomyzus korschelti), a lisztes almalevéltetű (Sappaphis mali), a lisztes szilvalevél­tetű (Hyalopterus arundinis) és a fekete cseresznye­levéltetű (Myzus cerasi), valamint a pajzstetvek (Coccina), például a borostyánpajzstetű (Aspidiotus 50 hederae) és a Lecanium hesperidum, valamint a Pseudococcus maritimus, a hólyagos lábúak (Thysanoptera), így a Hercinothrips femoralis és a poloskák, például a répapoloska (Piesma quadrata), gyapotpoloska (Dysdercus intermedius), agyi po- 55 loska (Cimex lectularius), a rablópoloska (Rhodnius prolixus) és a Triatoma infestans, továbbá a kabócák, így az Euscelis bilobatus és a Nephotettix bipunctatus. A maró rovarokhoz tartoznak a lepkehernyók 60 (Lepidoptera), így a káposztámoly (Plutella macu­lipennis), a gyapjaslepke (Lymantria dispar), az aranyfarú szövő (Euproctis chrysorrhöea) és a gyűrűs szövőpille (Malacosma neustria), továbbá a káposztabagolylepke (Mamestra brassicae) és a 65 vetési bagolylepke (Agrotis segetum), a nagy ká­posztalepke (Pieris brassicae), a kis téli araszoló (Cheimatobia brumata), a tölgyszövő (Tortrix vi­ridana), a sereglégy (Laphygma frugiperda) és az egyiptomi gyapotféreg (Prodenia litura), továbbá a pókhálós almamoly (Hyponomeuta padella), a liszt­moly (Ephestia kühniella) és a nagy viaszmoly (Galleria mellonella). A maró rovarokhoz tartoznak továbbá a boga­rak (Coleaptera) például a gabonazsizsik (Sitophilus granarius = Calandra granaria), a burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata), a sóskabogár (Gastrophysa viridula), a tormalevélbogár (Phaedon cochleariae), a repcefénybogár (Meligethes aeneus), a málnalevélbogár (Byturus tomentosus), a bab­levélbogár (Bruchidius = Acanthoscelides obtectus), a szalonnabogár (Dermestes frischi), a Trogoderma granarium, a vörösbarna rizslisztbogár (Tribolium castaneum), a kukoricabogár (Calandra vagy Si­tophilus zeamais), a kenyérbogár (Stegobium pani­ceum), a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) és a gabonabogár (Oryzaephilus surinamensis), vala­mint a talajban élő fajták, például a drótférgek (Agriotes spec.) és a cserebogárpajorok (Melolontha melolontha), a csótányok, így a, német csótány (Blattella germanica), az amerikai csótány (Perip laneta americana), a madeirái csótány (Laucophaea vagy Rhyparobia maderae), a konyhai csótány (Blattá orientális), az óriáscsótány (Blaberus gi­ganteus) és a fekete óriáscsótány (Blaberus fuscus), valamint a Henschoutedenia flexivitta, továbbá az egyenesszárnyúak (Orthoptera), például a házi­tücsök (Gryllus domesticus), a termeszek, így a földi termesz (Reticulitermes flavipes) és a hártyás­szárnyúak (Hymenoptera), így a hangyák, például a fekete hangya (Lasius niger). A kétszárnyúakhoz (Diptera) tartoznak lénye­gében a legyek, így a harmatlégy (Drosophila melanogaster), a földközitengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata), a házilégy (Musca domestica), a kis házilégy (Fannia canikularis), a Phormia aegina és a dongólégy (Calliphora erythrocephala), to­vábbá a Stomoxys calcitrans, valamint a szúnyo­gok, például a sárgalázszúnyog (Aedes aegypti), a dalosszúnyog (Culex pipiens) és a maláriaszúnyog (Anopheles stephensi). Az atkákhoz (Acari, tartoznak különösen a fonóatkák (Tetranychidae), így a bab fonóatkák (Tetranychus telarius = Tetranychus althaeae vagy Tetranychus urticae) és a gyümölcsfafonóatka (Paratetranychus pilosus = Panonychus ulmi), a gu­bacsaatkák, például a ribizligubacsatka (Eriophyes ribis) és a tarsonemidák, például a Hemitarsonemus latus és a ciklámenatka (Tarsonemus paliidus), végül a kullancsok így a bőrkullancs (Ornithodorus moubata). Az egészségvédelemben és a raktárok kárteőivel szemben, különösen legyekkel és szúnyogokkal szemben alkalmazva a találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek kitűnnek azzal, hogy fán és agyagon tartós hatásuk van, valamint jó az alkáli­stabilitásuk meszelt felületeken. A készítmények általában 0,1-95 súly%, elő­nyösen '0,5—90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. 3

Next

/
Thumbnails
Contents