168129. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-(halogén-4-bifenilil) -vajsav-származékok előállítására

11 168129 12 állithatjuk elő Grignard-vegyületté való átalakítással, majd paraformaldehiddel reagáltatva. Az átalakítást éterben, például dietil-éterben vagy dioxánban az alkalmazott oldószer forráspontjáig terjedő hőmérsékleten végezzük. A XX általános képletű vegyületeket például a következő módon állíthatjuk elő: Egy megfelelően szubsztituált bifenilt oxálsavmonoetil-észter-kloriddal és vízmentes alumíniumkloriddal reagáltatva előállítjuk a megfelelő 2-(4-bifenilil)-glioxil-savésztert, amelyből 1 mól metilmagnézium-bromiddal 2-(4-bifenilil)-2-hidroxi-propionsavat kapunk. Ebből ismert redukciós módszerekkel, például hidrogén-jodiddal ecetsavban a megfelelő 2-(4-difenilil)-propionsavat kapjuk; ezt a savat lítiumalumínium-hidriddel éterben redukálva a XXI általános képletű 2-(4-bifenilil)-propanolhoz jutunk, amely foszfortri-halogeniddel, például foszfor-tribromiddal melegítve a megfelelő XX általános képletű vegyületté átalakítható. A XXI általános képletű vegyületeket a XXII általános képletű szubsztituált hidratropaaldehidekbői nátrium-bór-hidriddel oldószerben, például alkoholban, mint a metanol vagy etanol, redukálva állíthatjuk elő. A XXII általános képletű szubsztituált hidratropaaldehideket például a XXIII általános képletű 4-bifenil-a,0-epoxi-/3-metil-hidrofahéjsavészterekből alkoholos oldatban az oldószer fonáspontjáig terjedő hőmérsékleten alkálilúg jelenlétében való melegítéssel állíthatjuk elő. A XXIII általános képletű vegyületeket az irodalomból ismert 4'-fenil-acetofenonok és klórecetsavészter reakciójával nátrium-amid jelenlétében benzolos oldatban 0 és 100 °C, előnyösen 10 és 20 °C között állíthatjuk elő. A VIII általános képletű kiindulási vegyületeket a II általános képletű halogenidek - ebben a képletben X halogénatomot jelent-, és XXIV általános képletű fémtartalmú heterociklusos vegyületek — ebben a képletben Me alkáliatomot, előnyösen lítiumatomot jelent — reakciójával állíthatjuk elő. A reakciót előnyösen éter vagy tetrahidrofurán oldószerben, —100 °C és szobahőmérséklet között végezzük. Oxigén és szén-dioxidmentes védőgáz alatt, előnyösen tiszta argon vagy tiszta nitrogéngázban dolgozunk. A XXIV általános képletű fémtartalmú heterociklusos vegyületeket fémtartalmú szerek, például XXXni egy XXXIV általános képletű szerves fémvegyületek vagy XXXV általános képletű alkálidialkuamidok - ebben a képletben Me alkáliatomot és R3' és R4 1-10 szénatomos alkil-, cikloalkil- vagy aralkilcsoportot jelent-, előnyösen n-butillítium, terc-butíllítium, lítium-diizopropilamid vagy lítium-ciklohexilizopropilamid és XXV általános képletű heterociklusos vegyületek, azaz adott esetben szubsztituált 2-metil-2-oxazolinok, illetve 2-metil-5,6-dihidro-l,3-oxazinok reakciójával állíthatjuk elő. A fémvegyületeket elkülönítés nélkül tovább feldolgozzuk. A XXV általános képletű vegyületek az irodalomból ismertek [P. Allen jr., J. Ginos, J. Org. Chem. 28,2761, (1963) és A. I. Meyers és munkatársai J. Org. Chem. 38, 49 (1973)]. A X általános képletű kiindulási vegyületeket a következő módon állíthatjuk elő: A XXVII általános képletű tioacetálqk alkalmas karbonil vegyületekből és merkaptánokból, illetve kénhidrogénből könnyen előállíthatók [Weygand-Hilgetag, Org.-chem. Experimentierkunst, 698—701, Joh. Ambrosius Barth Verlag, Leipzig (1964) és D Seebach, Synthesis 1, 19, 32, (1969)]. Az 1,3-ditián és az 1,3,5-tritián kereskedelmi termékek Lítium-5 alkilek és tioacetálok reakciójával XXVIII általános képletű fémtartalmú tioacetálokat kapunk. Különösen előnyösnek bizonyult az n-butillítium. Ennél a reakciónál — 80 °C és szobahőmérsékleten előnyösen —40 és -20 °C között dolgozunk vízmen-10 tes iners, általában éteres oldószerben, előnyös oldószer a tetrahidrofurán. A lítiumot tartalmazó tioacetálok helyett a megfelelő halogén-magnéziuin-származékokat is használhatjuk. Ezeket vízmentes magnéziumbromidnak vagy -kloridnak a XXVIII általános képle-15 tű lítium-ditioacetálok oldatához való hozzáadásával kapjuk. A XXVm általános képletű vegyületeket ezután a XXn általános képletű aldehidekkel reagáltatjuk. Ez a hidroxialkilezés -78 C°-on gyorsan lejátszódik. A 20 XXIX általános képletű vegyületeket kapjuk, amelyek iners oldószerben és katalitikus mennyiségű ásványi . sav, például tömény kénsav, foszforsav vagy szulfonsavak jelenlétében melegítve a X általános képletű ketén-ditioacetálokká dehidratálhatók. Iners oldószer-25 ként például benzolt, toluolt, xilolt és magasabb homológokat, klórbenzolt, o-diklórbenzolt, tetraklórmetán, triklór-etilént használtunk, különösen előnyösnek bizonyult a benzolban, p-tuluolszulfonsav jelenlétében vízleválasztó feltét alkalmazásával történő 30 melegítés. A XII általános képletű kiindulási vegyületek, amelyek újak, a XXX általános képletű l,3-ditián-2-karboxilátok — ebben a képletben R7 alkilcsoportot jelent - II általános képletű halogénvegyületekkel — 35 ebben a képletben X halogénatomot jelent — fémezőszerek jelenlétében való alkilezésével állíthatók elő. Fémezőszerként az első és második fő csoport szerves fémvegyületei és fémhidridjei és alkáli-dialkil-amidok jöhetnek számításba. Oldószerként dipoláris aprotikus 40 oldószereket, például dimetil-formamidot, dimetil-acetamidot, dimetil-szulfoxidot, hexametil-foszforsav-trijunidot, adott esetben éterekkel vagy szénhidrogénekkel, például pentánnal, benzollal vagy xilollal elegyítve használhatunk. A reakciót —50 és +100 °C, 45 előnyösen szobahőmérséklet és 100 °C között végezzük. Különösen előnyös fémezőszerként nátriumhidrid használata, és vízmentes dimetil-formamid és benzol elegyének alkalmazása. A XXX általános képletű l,3-ditián-2-karbonsav-50 észtereket E. L. Eliel ési munkatársai [J. Org. Chem. 37, 505. (1972)] módszere szerint 1,3-propánditiolból és dialkoxi-ecetsavészterből könnyen előállíthatjuk. A XIII általános képletű diazoketanokat XXXI 55 általános képletű karbonsav-halogenidekből — ebben a képletben Hal klór-, bróm- vagy jódatomot jelent — és diazometánból előnyösen alacsonyabb hőmérsékleten - és oldószer, például dietil-éter, továbbá tercier alifás vagy aromás amin jelenlétében állítjuk elő. 60 A XXXI általános képletű karbonsav-halogenideket az irodalomból ismert, megfelelően szubsztituált 2-(4-difenilil)-propionsavakból állítjuk elő, például tionil-kloriddal, foszfor-halogeniddel, így foszfor(III)bromiddal vagy foszfor(V)Jdoriddal, vagy oxalilklo-65 riddal. 6