168094. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fermentlevek feldolgozására

168094 5 6 citásukkal működtethetőek és ily módon a feldol­gozás ideje lerövidül és kisebb lesz a készülék kezelésének munkaigénye. A találmány szerinti eljárás alkalmazási területeit és részletes kiviteli módjait az alábbi példákon szem­léltetjük, melyek azonban nem tekinthetők korlátozó jellegűeknek. 1. példa 100 liter alkalikus proteázt termelő Bacillus subti­lis fermentléből (aktivitás: 40 mAE/ml) a durva alakos elemeket Sharples vízszintes tengelyű laboratóriumi szeparátorral eltávolítjuk. Az így nyert fermentléhez állandó keverés közben 0,5 1 kloroformot adunk és 5 percig tovább keverjük, a csapadékos fermentlevet keverés közben Westfalia SAOH 205 típusú laborató­riumi önürítő szeparátorral szétválasztjuk. 98 1 tükrös levet nyerünk, amelyet vákuum filmbepárlón térfo­gatának 1/5-ére sűrítünk (aktivitás: 195 mAE/ml), majd etilalkohollal elegyítjük és az oldott enzimtartal­mát kicsapjuk. A .csapadékot ülepedés után az alko­holtól dekantálással elválasztjuk és poharas centrifu­gával tömörítjük, majd vákuumszárítószekrényben legfeljebb 40 C°-on megszárítjuk. A száraz alkalikus proteáz súly 570 g. Aktivitása 6,5 AE/g. Kitermelés 92%. A fermentlé térfogatvesztesége csupán 2%. 2. példa Alkalikus proteázt termelő Bacillus subitlis varietas proteoliticus törzs - fejlődése logaritmikus fázisának végén levő — fermentlevéből vízszintes tengelyű csigás csapadékelválasztó segítségével - ún. dekanterrel — az alakos elemeket, (kukoricaliszt maradékok stb.) fo­lyamatosan elválasztjuk. Az így nyert még finom szuszpenziót tartalmazó fermentléhez adagolóberen­dezés segítségével térfogatára számított 1% széntetra­kloridot adagolunk folyamatosan, majd olyan mérete­zésű berendezésbe vezetjük, amelyben az elegy 3 percig tartózkodik. Ezt követően a széntetraklorídos kezelés hatására levált és jól tömörödő szilárd fázist önürítő szeparátorra vezetjük. A szeparátor a csapadé­kot leválasztja és azt meghatározott ütemben automa­tikusan kiüríti. A dekanterrel leválasztott ún. dekantercsapadékot fluidizációs szárítón megszárítjuk. Ily módon 85 kg 55% nyersfehérje-tartalmú terméket nyerünk, amelyet csíra-mentesítünk és állattakarmányozási célra hasz­nosítunk. , 10 m3 fermentlé feldolgozása a fenti folyamatos berendezésben 2,5-3 óra alatt elvégezhető. A tükrösre tisztított fermentlé térfogata 9,75 m3 . A fermentlé térfogatvesztesége a feldolgozás során 2,5%. A fermentlé eredeti 37 mAE/ml aktivitása változatlanul megmaradt, így az egész feldolgozás 2,5% aktivitásveszteséggel jár. A széntetrakloriddal kezelt és tükrösre szűrt fer­mentlevet a szeparálás ütemében filmbepárlón 10:1 arányban besűrítjük és a sűrítményt hűtött szerves oldószerrel mint pl. isopropanollal kezeljük. Az enzimcsapadékot ugyancsak szeparátorral, fo­lyamatosan választjuk el, forgódobos vákuumszárító­ban megszárítjuk és őröljük. A 10 m3 fermentlé feldolgozásából 76 kg 4,5 AE/g aktivitású alkalikus proteázt kapunk. Kitermelés 93%. A fenti fermentlevet a hagyományos módszerrel az alábbiak szerint dolgozzák fel: 10 m3 fermentléhez keverős tartályban állandó intenzív keverés közben 55 kg CaCl2 -t és 35 kg 5 Na2 HPO4 -ot adagolnak és szükség szerint az oldat pH értékét lúggal vagy savval 7-re állítják be. A kalcium­foszfát finom csapadék formájában kiválik és a fermentlé szilárd alakos elemeit és lebegő szennyezé­seit adszorbeálja. 2 óra keverés után az elegyet 10 műanyagszövettel fedett szűrőpréslapokon szűrik. A szűréshez 8-12 óra szükséges. Szűrés után 8,3-8,5 m3 fermentlevet nyernek a szűrési veszteség tehát 15-17%, de elérheti a 20-22%-ot is. Az eredeti fermentlé aktivitása 37 mAE/ml. Tisztítás után az 15 aktivitás 32 mAE/ml értékre csökken. A tisztított fermentlevet +5 °G alá hűtik 600 g/l kristályos ammónium-szulfátot adagolnak hozzá, ily módon kicsapják az enzimtartalmat, amit szűrőprésen szűrnek. Az ammónium-szulfátos lecsapás végrehajtá-20 sához 16-24 óra szükséges. A kisózott enzimet tálcás szárítón szárítják és őrlik. 90 kg terméket nyernek, melynek aktivitása 2,2 AE/kg. Kitermelés 54%, a találmányunk szerinti eljárás 93%-os kitermelésével szemben. 25 3. példa Amilázt termelő Aspergillus oryzae törzs 60 liter fermentlevéből (aktivitás: 37 SKB egység/ml) a durva 30 alakos elemeket finom drótszita-szöveten kiszűrjük. A szűrlethez keverés közben 0,5 tf% diklóretánt adago­lunk, majd 5 percig tovább keverjük, a csapadékot szeparáljuk (Westfalia SAOH 205 típusú laborató­riumi önürítő szeparátor) így 57 liter tükrös oldatot 35 nyerünk. Az oldatot +5 °C alá hűtjük és kristályos ammónium-szulfáttal telítve az enzimet kicsapjuk és nutson szűrjük, majd 40 °C alatti hőmérsékleten vákuumban megszárítjuk. A száraz amiláz súlya 83 g, aktivitása 19 200 SKB egység/g. Kitermelés 72%. 40 Azonos térfogatú és aktivitású fermentléből a hagyományos módszerrel, derítőanyagok pl. Celit és szűrőprés alkalmazásával 73 g 15 000 SKB egység/g aktivitású terméket nyerünk. Kitermelés 50%. 4. példa Lipázt termelő Rhizopus törzs 60 liter fermentle­véből (aktivitás: 23 E/ml) a durva alakos elemeket 50 Sharples szeparátorral elválasztjuk. Az ily módon előszűrt fermentléhez állandó keverés közben térfoga­tára számított 1% triklóretilént adagolunk, majd 10 percig tovább keverjük, a csapadékot Westfalia SAOH 205 típusú laboratóriumi önürítős szeparátorral 55 tükrösre szeparáljuk. A szeparált léből az enzimet tanninnal kicsapjuk, majd az enzim-fehérje-tannin komplexet piridin vizes oldatával megbontjuk. Az oldatba ment enzimet a tannintól szűréssel elválaszt­juk és az oldat térfogatára számított 3-szoros mennyi-60 ségű alkohollal hidegen kicsapjuk. Az enzim-csapadé­kot a vizes alkohollal hidegen kicsapjuk. Az enzim­csapadékot a vizes alkoholtól poharas centrifugán elválasztjuk, majd vákuumszárítószekrényben legfel­jebb 25 C°-on megszárítjuk. A száraz lipáz súlya 322 65 g, aktivitása 2,3 E/mg. Kitermelés 54%. 3

Next

/
Thumbnails
Contents