168050. lajstromszámú szabadalom • Tetőhéjaló elem
3 4 rendelkeznek azonban egy sor kedvezőtlen tulajdonsággal. Ezek legfontosabbja, hogy az elemek aránylag súlyosak, nehezen faraghatók, és emiatt a beépítéskor sok selejt keletkezik. Hátrányos az is, hogy a viharállóság nehézkesen és csak speciális intézkedésekkel biztosítható. Emellett a tető hajlásszögét csak aránylag kis intervallumban lehet változtatni. Az eddig ismert kiselemes tetőhéjalások közös tulajdonsága, hogy a héjaló elemek tetőlécekre vannak fölfüggesztve. A tetőlécek a tetősík esésvonalára merőleges, illetve az ereszvonallal párhuzamos szelemen jellegű, többnyire fából készült vékony elemek, amelyek folytatólagos többtámaszú tartók módjára a tetőszékekre támaszkodva azokkal együtt alkotják a héjalást hordó összefüggő tartórendszert. A tetőhéjaló elemek fölfüggesztése a lécekre — az elemek beépített helyzetében — azok felső éle közelében történik. A cserép anyagú tetőfedések esetében a függesztő elemek a cserép hátoldalának fölső részén kialakított fülek voltak. A tetőhéjaló elemeknek ez a „függesztéses" elhelyezése számos hátránnyal jár. Ezek mindegyike magából a függesztés fényéből származik. A fölső él közelében történő fölfüggesztés következtében ugyanis az egyes tetőhéjaló elemek - a saját súlyukból és a hasznos terhekből származó igénybevételek hatására egyaránt - húzóerőnek vannak kitéve, ami távolról sem felel meg a cserép anyagi tulajdonságainak. Emiatt az elemeknek aránylag vastagoknak kellett lenniök és/vagy erősítő bordákkal kellett őket ellátni. Ugyanakkor nehézségbe ütközött az ilyen erősítő bordáknak a cserép alsó oldalán való elhelyezése. Kedvezőtlen az is, hogy a szokásos függesztéses fölerősítés esetén a cserép alsó éle távol esik a fölfüggesztés helyétől, és ezen nagy „erőkar" mentén aránylag kis szívó szélerő is akkora fölbillentő nyomatékot tud kifejteni, amely könnyen legyőzi a cserép önsúlyából származó stabilizáló nyomaték hatását. Ennek következtében a szélszívás könnyen föl tudja borzolni a. cserépfedést, hacsak külön speciális intézkedésekkel — pl. viharkapcsok vagy járulékos szegezés alkalmazásával — külön nem gondoskodunk a szél föltépő hatásának megelőzéséről. Ez utóbbi tetemes többletmunkát és költséget okoz. A találmány célja olyan tetőhéjaló elemek kifejlesztése, amelyek lehetővé teszik cserép anyagú, de ugyanakkor azbesztcementből, üvegféleségekből, keramikus vagy beton jellegű anyagokból készült elemek esetében is az anyagszerű statikai igénybevételeket, ugyanakkor az így kialakított héjalás járulékos lekötések nélkül is ellenálló legyen a szélszívással szemben, és végül lehetőség nyíljék a héjaló elem alsó és/vagy felső felülete mentén erősítő bordák kialakítására. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a tetőhéjaló elemeket a hagyományos függesztés helyett célszerűbb megtámasztani, mivel ezzel az intézkedéssel az eddigi hátrányok kiküszöbölhetőek. Ugyanakkor az új megoldás sem az elemek gyártásában, sem azok beépítésében nem okoz költség-, illetve munkatöbbletet, és a héjalást hordó tartórendszeren sem kell semmiféle változtatást végrehajtani. A kitűzött célnak megfelelő, a találmány szerinti tetőhéjaló elem, főleg tetőcserép - amelynek egymás melletti és egymás fölötti sorai összefüggő héjalást alkotnak, az összefüggő héjalást pl. a tető esésvonalának irányát követő szaruzatokat és a szaruzatokat 5 áthidaló szelemen jellegű tetőléceket tartalmazó tartórendszer hordja, az egyes tetőhéjaló elemek a héjalást hordó tartórendszerhez való kapcsolódást, valamint adott esetben az egyes tetőhéjaló elemek egymáshoz való csatlakozását és/vagy a csapadékvíz 10 terelését szolgáló részekkel rendelkeznek, az összefüggő héjaláson belül pedig az egymás fölötti sorok tetőhéjaló elemei és adott esetben az egymás melletti sorok tetőhéjaló elemei egymáson való átfedéssel vannak elhelyezve, oly módon történő kialakítással, 15 hogy a tetőhéjaló elemeknek a lefedett tér felé néző alsó felülete mentén egy vagy több, a tetőhéjaló elem önsúlyát és hasznos terheit a héjalást hordó tartórendszerre továbbító támaszkodó idoma van, a támaszkodó idomok erőátadó felülete a tetőhéjaló elem 20 beépített helyzetében, annak alsó éle közelében helyezkedik el, és ezáltal minden tetőhéjaló elem a tetősík mentén a saját súlypontjánál mélyebb helyzetű tetőlécre támaszkodik, a tetőhéjaló elemek pedig a közvetlenül fölöttük levő elemsor tetőhéjaló elemei-25 nek azok támaszkodó idomain túlnyomó részeivel át vannak fedve és le vannak szorítva. A találmány szerinti tetőhéjaló elem további ismérve, hogy a támaszkodó idomok a tetőhéjaló elemek felületéből kiálló fülekként, vagy más esetben a 30 tetőhéjaló elemek felületéből kiálló bordákként vannak kialakítva. A tetőhéjaló elemek alsó és/vagy fölső felületük mentén erősítő bordákkal rendelkeznek, az erősítő bordák pedig adott esetben erősítő betétekkel vannak ellátva. 35 A tetőhéjaló elem célszerű kiviteli alakjánál a támaszkodó idomok és/vagy erősítő bordák járulékos kapcsolóelemek befogadására vagy rögzítésére alkalmas hornyokká, lyukakkal, nyílásokkal stb. vannak ellátva. A tetőhéjaló elemek oldalélei mentén az 40 egymás melletti tetőhéjaló elemek csapadékzáró csatlakoztatására szolgáló, egymásba illő csaphornyos profilpárok vagy egymáson átfedő takaróidomos profilpárok vannak kialakítva. A találmány szerinti tetőhéjaló elem és a segítsé-45 gével kialakítható tetőhéjalás számos előnnyel rendelkezik. Ezek legfontosabbja, hogy az elem alsó éle közelében történő erőátadás következtében a héjalást a szélszívás sokkal nehezebben tudja megbontani még akkor is, ha semmiféle járulékos kapcsot, vagy lekötő 50 elemet nem alkalmazunk. Ennek egyrészt az az oka, hogy a héjalóelemeknek a támaszkodó idomaikon túlnyomó részei kifejezetten leszorítják az alattuk levő héjalóelem fölső részét, ugyanakkor az alsó éltől a megtámaszkodás vonaláig 55 számított erőkar egészen csekély, és így a fölbillentő nyomatékot csak igen nagy erő tudja kiváltani. Igaz, hogy a megtámaszkodás vonalától ily módon a héjalóelem fölső éle távol esik, ennek következtében azonban a szélszívás kibillentő nyomatékot nem tud 60 létrehozni, mivel az elem fölső élét a fölötte levő elem alsó része leszorítja. A kedvező tulajdonságok közé tartozik az anyagszerű statikai igénybevétel, tehát az, hogy az egyes elemeket a hajlításon kívül nem húzó, hanem nyomó 65 igénybevétel terheli, és ez az összes ismert és tetőhéja-2