168046. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aroil-csoporttal helyettesített fenil-ecetsav-származékok előállítására

13 JOOUtO 14 30 C°-ra emelkedik), majd az adagolás befejezése után a reakcióelegyet visszafolyató hűtővel végzett forralás közben 3 órán át keverjük. Ezután a reakcióelegyet tört jégre öntjük keverés közben, majd a vizes elegyet metilén-kloriddal extraháljuk. A kapott szerves fázist nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és vízzel alaposan mossuk, majd szárítjuk és bepároljuk. A kapott maradékot kétszer desztilláljuk, és így 31,8%-os hozammal (4-fluor-2-tolil) - 2 - tienil - ketont kapunk, amelynek forráspontja 0,2 Hgmm nyomáson 105-106 °C. 4. példa 88 súlyrész nikotinoil-klorid-hidroklorid 400 súlyrész fluor-benzollal készült, kevert és jégfürdővel hűtött keverékéhez kis adagokban 5 °C és 10 °C közötti hőmérsékleten 165 súlyrész alumínium-kloridot adunk, majd az adagolás befejezése után a hűtőfürdőt eltávolítjuk és a reakcióelegyet visszafolyató hűtő alkalmazásával végzett forralás közben 6 órán át keverjük. Ezután a reakcióelegyet egy éjszakán át állni hagyjuk szobahőmérsékleten, majd tört jég és sósav keverékébe öntjük. A elegy lehűlése után a fázisokat elválasztjuk, majd a vizes fázist háromszor éterrel extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat félretesszük, míg a vizes fázist 40%-os, vizes nátriumhidroxid-oldattal meglúgosítjuk. A lúgos fázist ekkor kloroformmal többször extraháljuk, majd az extraktumokat kétszer vízzel mossuk, szárítjuk és bepároljuk. A maradékot éterben feloldjuk, a kapott oldatból az oldhatatlan anyagokat kiszűrjük, és a szűrletet petroléterrel végzett hígítás után —20 C°-on kristályosodni hagyjuk. így 69%-os hozammal (4-fluor-fenil)-3-piridil-ketont kapunk, amelynek olvadáspontja 74,5 ÄC. 5. példa 9,6 súlyrész, 55%-os nátrium-hidrid diszperziót háromszor szuszpendálunk vízmentes benzolban, miközben az egyes szuszpendálások után a benzolt dekantáljuk. Ezután a diszperzióhoz egymást követően 200 súlyrész hexametil-foszforsav-tiamidot, majd cseppenként 34,8 súlyrész 2-metil-malonsav- dietilésztert adunk, és ezt követően a reakcióelegyet enyhén melegítjük, amikor is igen heves reakció megy végbe. Ha a reakció befejeződött, a reakcióelegyet lehűtjük és 41,2 súlyrész (4-fluor-fenil)-2-tienil-ketont adunk hozzá. A kapott elegyet 100 C°-ra hevítjük és ezen a hőmérsékleten 10 órán át keverjük. A reakcióelegyet ezután 400 súlyrész benzollal hígítjuk, vízzel kétszer mossuk, szárítjuk és bepároljuk. A kapott olajos maradékot desztilláljuk, amikor is 42%-os hozammal 2-metil-2-[4-(2-tenoil)-fenil]-malonsav-dietilésztert kapunk, amelynek forráspontja 0,4 Hgmm nyomáson 205-210 °C. Az 5. példában ismertetett módon eljárva és (4-fluor-fenil)-2-tienil-keton mint kiindulási anyag helyett megfelelő mennyiségben valamilyen (4-fluorfenil)-aril-ketont, illetve 2-metil- malonsav-dietilészter helyett ekvivalens mennyiségben valamilyen megfelelően helyettesített malonsav-dietilésztert használva az alábbi vegyületeket állítjuk elő: 2-metil-2-[4-(2-tenoil)-3-tolil]-malonsav-dietilészter, hozam 20,7%, forráspontja 0,2 Hgmm nyomáson 186-193 °C; 2-[3-klór-4-(2-tenoil)-fenil]-2-metil-malonsav-dietilészter, hozam 50,1%, forráspontja 0,6-0,8 Hgmm nyomáson 225-235 °C; 2- metil -2-[4-(5-metil-2-tenoü)-fenil]-malonsav-äietilészter, hozam 34,5%, forráspontja 235—240 °C 1 5 Hgmm nyomáson; 2-etil-2-[4-(2-tenoil)-fenil]-malonsav-dietilészter, hozam 44,9%, forráspontja 0,1 Hgmm nyomáson 175-199 °C; és 2-allil-2-[4-(2-tenoil)-fenil]-malonsav-dietilészter, ho-10 zam 42%, forráspontja 0,2 Hgmm nyomáson 215-220 °C. 6. példa 30,3 súlyrész 2-metil-2-[4-(2-tenoil)-fenil]-malon-15 sav-dietilészter és 200 súlyrész 5%-os nátrium-hidroxid-oldat keverékét visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk és keverjük 6 órán át, majd a reakcióelegyet keverés közben lehűlni hagyjuk. A reakcióelegyet ezután szűrjük és a • vizes fázist elkülönítjük, 20 majd benzollal mossuk, tömény sósavoldattal megsavanyítjuk és 15 percen át keverjük. Ezután a vizes fázist kloroformmal extraháljuk, majd a kloroformos extraktumot vízzel mossuk, szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A kapott olajos maradékot kétszer petrol-25 éterrel el dörzsöljük, majd a szilárd halmazállapotú terméket kiszűrjük és kétszer acetonitrilből kristályosítjuk; először J-20 C°-on, majd 0 C°-on. így 65,6%-os hozammal a 124,3 °C olvadáspontú 4-(2-tenoil)-hidratropasavat vagy más nevén a 4-(2-tenoil)-30 ometil-fenil-ecetsavat kapjuk. A 6. példában ismertetett módon 2-metjl-2-[4-(2-tenoil)-fenil]-malonsav-dietilészter helyett ekvivalens mennyiségben valamilyen más aroilcsoporttal helyettesített fenil-malonsav- dietilésztert használva az 35 alábbi vegyületeket állítjuk elő: 3-klór-4-(2-tenoil)-hidratropasav, hozam 38%, olvadáspontja 82,5 °C; 4-(5-metil-2-tenoil)-hidratropasav, hozam 24,6% olvadáspontja 93,7 °C; 40 4-(2-naftoil)-hidratropasav, hozam 30,6%, olvadáspontja 149,7 °C; 2-[4-(2-tenoil>fenil]-vajsav, hozam 53,2%, olvadáspontja 122,8 °C; 2-[4-(2-tenoil)-fenil]4-penténsav, hozam 26,9%, ol-45 vadáspontja 117,1 C;és 3-metil-4-(2-tenoil)-hidratropasav, hozam 54,1%, olvadáspontja 100,2 °C. 7. példa 50 60 súlyrész 2-metil-2-[4-(3-piridil-karbonil)-fenil]malonsav-dietilésztert (egy előző reakció terméke) desztillálunk, amikor is mintegy 20,3 súlyrész (42,4%) 4-(3-piridil-karbonil) -hidratropasav- etilésztert, vagy más néven 4-(3-piridil-karbonil)-a-metil-55 fenil-ecetsav-etilésztert kapunk, amelynek forráspontja 3 Hgmm-nél kisebb nyomáson 235-244 °C. 10 súlyrész 4-(3-piridil-karbonil)-hidratropasav-etilészter és 50 súlyrész 4%-os nátrium-hidroxid-oldat keverékét keverés közben visszafolyató hűtő alkalma-60 zásával 6 órán át forraljuk, majd a reakcióelegyet szobahőmérsékleten egy éjszakán át állni hagyjuk. Ezután a reakcióelegyet éterrel extraháljuk, majd a szerves fázist félretesszük és a vizes fázist sósavoldattal megsavanyítjuk. A képződött terméket kiszűrjük, 65 éterrel mossuk és acetonban szuszpendáljuk. A szusz-7