168043. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kromán-származékok előállítására
5 168043 6 panolos közegben hajthatjuk végre. Előnyös oldószer a metanol. A hőmérséklet és a nyomás nem döntő jelentőségű tényező és a reakciót szobahőmérsékleten és normálnyomáson végezhetjük el. Általában kb. —20 °C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten dolgozhatunk. Amennyiben a (IV) általános képletű vegyületekben R hidroxil-csoportot jelent, ezt a szabad hidroxilcsoportot észterezéssel vagy éterezéssel védhetjük; az észtercsoportok hidrolízissel, míg az étercsoportok hidrolízissel vagy hidrogenolízissel alakíthatók szabad hidroxilcsoporttá. Észter-védő-csoportként bármely olyan észtercsoport felhasználható, mely hidrolízissel hidroxilcsoporttá alakítható. Hasonlóképpen, bármely, hidrogenolízis vagy hidrolízis útján szabad hidroxilcsoporttá alakítható éter-védőcsoport felhasználható. A (IV) általános képletű vegyületekben R helyén levő szabad hidroxilcsoport megvédése céljából az észtereket és étereket szokásos módszerrel állíthatjuk elő. Észterek előállítása esetén a (IV) általános képletű vegyületet célszerűen valamely sav reakcióképes származékával (pl. savkloriddal vagy savanhidriddel) reagáltatjuk, szokásos körülmények között. A (IV) általános képletű észtervegyületek előnyös képviselői a kis szénatomszámú alkánkarbonsavészterek, különösen előnyösek az ecetsavészterek. A hidroxilcsoport a szokásos éterezési módszerekkel alakítható étercsoporttá. Előnyös étercsoport a benzil-éter-csoport. A szabad vagy éterezéssel vagy észterezéssel védett hidroxilcsoportot tartalmazó (IV) általános képletű vegyületeket ezután ásványi savval végrehajtott hidrolízissel (II) általános képletű vegyületekké alakítjuk (mely képletben R, Rls Rj', Rj" és R 2 a fenti jelentésű). A hidrolízist szokásos módszerekkel erős ásványi savakkal (pl. kénsawal, sósavval stb.) végezhetjük el. Az éterezett hidroxilcsoport az erős sav hatására hidroxilcsoporttá alakulhat. A (II) általános képletű vegyületeket az A-reakciósémán feltüntetett módon előbb (VII) és (VIII) általános képletű közbenső termékekké, majd (IA) általános képletű végtermékké alakíthatjuk. A képletekben R, R,, R^, Rj", R2 és R 3 a fenti jelentésű. Az eljárás a) lépése során a (II) általános képletű vegyületet valamely (X) általános képletű foszforánnal (mely képletben R3 jelentése a fent megadott és R7 R 8 és R 9 jelentése árucsoport) vagy valamely (XA) általános képletű foszfonáttal reagáltatjuk (mely képletben R10 és R n jelentése ariloxi-csoport vagy kis szénatomszámú alköxi-csoport és R3 a fenti jelentésű). A (X) általános képletű vegyületekkel való reagáltatás a Witting-reakció, míg a (XA) általános képletű vegyületekkel való reagáltatás a Horner-reakció. A (VH) általános képletű vegyületeket ozonizálási reakció nélkül nyerjük és ily módon az ozonizálásnak a kromán-gyűrűre kifejtett hátrányos -behatásait kiküszöbölhetjük. A (X) általános képletű foszforánok és a (II) általános képletű vegyületek reakcióját kívánt esetben szerves oldószer jelenlétében végezhetjük el. E célra a szokásos szerves oldószereket (pl. benzolt, toluolt, N,N-dimetilformamidot, 1,2-dimetoxietánt, tetrahidrofuránt és dioxánt) alkalmazhatunk. A hőmérséklet és a nyomás nem döntő jelentőségű tényező és a reakciót kb. 0—50 C°-on és normálnyomáson hajthatjuk végre. 5 A (X) általános képletű foszforánokat a megfelelő foszfóniumsókból önmagában ismert módon állíthatjuk elő. R7, R 8 és R 9 pl. monociklikus (pl. fenil- vagy helyettesített fenil-, mint pl. tolil-, xüil-, mezitil-, 4-metoxi-fenil-csoport stb.) vagy policiklikus (pl. naf-10 til-, antril-, fenantril-csoport stb.) árucsoport lehet. A (II) és (XA) általános képletű vegyületek reakcióját oly módon hajthatjuk végre, hogy előbb a (XA) általános képletű foszfonát és valamely alkálifémbázis iners szerves oldószerrel képezett oldatát állítjuk elő, 15 majd a reakcióelegyhez hozzáadjuk a (II) általános képletű vegyületet. Alkálifémbázisként pl. alkálifémhidrideket (pl. nátriumhidridet), kis szénatomszámú alkálifémalkoholátokat (pl. nátriummetilátot vagy nátriumetilátot), alkálifémamidokat (pl. nátrium-20 vagy káliumamidot) vagy alkálifém-(kis szénát omszámú)-alkilamidokat alkalmazhatunk. Iners szerves oldószerként pl. benzolt, toluolt, N,N-dimetilformami-* dot, tétrahidrofuránt, dioxánt vagy 1,2-dimetoxietánt alkalmazhatunk. A reakciót kb. 0 °C és a 25 reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten végezhetjük el. A (XA) általános képletű foszfonátok alkoxi- vagy alliloxi-csoportokkal helyettesítve lehetnek. A (X) általános képletű vegyületekben R7, R 8 és R 9 helyén 30 levő szubsztituensekhez hasonlóan, a (XA) általános képletű vegyületek (Ri0 és R n ) ariloxi-csoportjának aril-gyűrűje adott esetben helyettesített, mono- vagy policiklikus árucsoport lehet. A (XA) általános képletű foszfonátokban levő alkoxi-csoportok 1—4 szén-35 atomosak lehetnek (pl. metoxi-, etoxi- vagy izopropoxi-csoport). Az ariloxi-csoportok közül előnyös a helyettesítetlen fenoxicsoport. R helyén hidrolizálható észtercsoportot tartalmazó (II) általános képletű vegyületek és (XA) általános 40 képletű foszfonátok reagáltatása esetén, az a) lépés során R helyén hidroxil-csoportot tartalmazó (VII) általános képletű vegyületek keletkezhetnek. A (VII) általános képletű vegyületben levő szabad hidroxilcsoportra kívánt esetben, észterezéssel, elhidrolizál-45 ható védőcsoportot vihetünk fel. Az eljárás b) lépésében a (VII) általános képletű vegyületet (VIII) általános képletű vegyületté alakítjuk. A reakciót vizes közegben alkálifémhidroxidok (pl. nátriumhidroxid) segítségével végezhetjük el. A 50 hidrolízist célszerűen kb. 5 °C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten hajthatjuk végre. A bázikus hidrolízissel a (VII) általános képletű vegyületekben R helyén levő hidrolizálható észtercsoport hidrolizál és ily módon R helyén hidroxil-55 csoportot tartalmazó (VIII) általános képletű vegyületet kapunk. Az R helyén éter- vagy észtercsoportot tartalmazó (VÉLI) általános képletű vegyületeket hidrolízissel vagy hidrogenolízissel alakíthatjuk az (IA) általános 60 képletű vegyületekké. Az észtercsoportot hidrolízissel, míg az étercsoportot hidrolízissel vagy hidrogenolízissel alakíthatjuk hidroxilcsoporttá. Az eljárást a szokásos hidrolízis- vagy hidrogenolízis-módszerekkel hajthatjuk végre. 65 Az R2 helyén fenil- vagy kis szénatomszámú 3
