168039. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet csövek nyílásának bemetszésére és bemetszett nyílásokkal ellátott cső

3 4 tapadhatnak meg és ennek következtében nagy áramlási ellenállás lép fel. Mivel a csőfalat a lyukasztás helyén belülről megtámasztani nem lehet, a csőhöz különleges vezetékek szükségesek és az elérhető megmunkálási sebesség korlátozott, mert a lyukasztószer- 5 számot a cső felé és onnan visszafelé kell mozgatni. A találmány az ismert szerkezetek és eljárások minden hátrányát kiküszöböli. A találmány szerint a nyílásokat a csőfalba bemetsző kés epicikloisz mentén kering a cső körül. Az epicikloisz az a görbe vonal, 10 amelyet, amint ez az 1. ábrában látható, a P pont akkor ír le, ha az r sugarú kör csúszásmentesen legördül az R sugarú körön és a P pontnak a legördülő kör középpontjától számított a távolsága nagyobb, mint ennek a körnek az r sugara. Az E epicikloisz, 15 amint ez az 1. ábrán látható, olyan hurkot képez, araeiy az R sugarú vezérkörbe behatol. Ha a találmány tárgya szerint az epicikloisz mentén vezetünk vágószerszámot a cső körül, akkor ez minden egyes behatolásakor, azaz a kis hurok átfutása alkalmával, a 20 csőfalból egy darabot kivág, mégpedig úgy, hogy a metszés végén a metszés kifelé irányul és ezért a kimetszett forgács is kifelé hull. Az 1. ábrán a legördülő kör r sugara egyenlő a vezérkör R sugarával. Ebben az esetben az epicikloisz 25 minden egyes keringés során hurkot képez, azaz a %'ágószerszám egy körbefutáskor egy nyílást metsz ki. Az r sugár azonban többszöröse is lehet az R sugárnak. Ebben az esetben olyan epicikloiszok keletkeznek, amelyek több körbefutás során csak egyetlen 30 hurkot képeznek: így pl., ha r = 2R-el, két körbefutás alatt egy hurok képződik, azaz a vágószerszám két keiingés során csak egy nyílást metsz ki, ami néha előnyös. Az r sugár azonban kisebb is lehet, mint az R sugár és ebben az esetben egyetlen keringés során 35 több hurok, például akkor, ha 3 r = R, három hurok, képződik, azaz egyetlen körülfordulás során a vágószerszám három nyílást metsz ki a csőben. Annak, hogy a kialakított nyílások a tengellyel párhuzamos palástvonalon feküdjenek előfeltétele az, 40 hogy a sugarak egymás közti aránya egyszerű egész szám legyen, ami azt jelenti, hogy az r/R viszonyszám racionális, egyszerű szám, vagyis kis egész szám vagy kis egész számok törtszáma. A találmány szerinti szerkezet egyszerű kiviteli 45 alakjában a vágószerszámok a cső kerülete mentén legördülő görgőn, vagy tárcsán elrendezettek lehetnek, amely vágószerszámok forgástengelyét a cső körül vezetjük, aminek során a görgő, vagy a tárcsa a cső kerületén legördül és a vágószerszámok a csőbe a 50 nyílásokat bemetszik. Ennek a kiviteli alaknak azonban az a hátránya, hogy a cső és a görgő, vagy tárcsa között megcsúszás lép fel, úgy, hogy akkor is, ha a sugarak kiszámításakor ezt a csúszást tekintetbe vesszük, még mindig nem biztos, vajon a bemetszett 55 nyílások a palástvonallal párhuzamos egyeneseken fekszenek-e. A találmány további kiviteli alakjában ezért tehát a kések olyan késtartón lehetnek elrendezve, amelyet miközben forogva a cső körül kering, hajtómű kényszerű módon hajt. Ezt a késtartót 60 előnyösen olyan kis fogaskerék hajtja, amelyet további fogaskerekek hajtanak, amelyek közül az első szilárdan álló fogaskeréken gördül le. Ha a nyílásokat olyan csőbe kell bemetszeni, amelynek külső fala ismert módon csavarvonal alakú 65 haránthullámokkal ellátott, akkor a késtartó a cső profiljának megfelelően gyűrű alakú barázdákkal ellátott görgő lehet. Ezzel azt érjük el, hogy a csőbe bemetszett nyílások hosszirányban azonos távolságra követik egymást. A késtartón egy vagy több kést lehet elrendezni. A késtartón felerősített késeknek alakja célszerűen olyan körtárcsa, amelynek metsző éleket képező kivágásai vannak. Annak érdekében, hogy ezek a kések a késtartón mindig a megfelelő helyzetet foglalják el, a kések beállításának rögzítése érdekében további kivágások alkalmazhatók. Annak figyelembevételére, hogy a kés utánköszörülése során a vágóéi hátrább kerül, fűrészfog alakúan több kivágást lehet alkalmazni, és a köszörülések után mindenkor a soron következő kivágás szolgál a késbeállítás rögzítésére. Annak érdekében, hogy a nyílások bemetszésekor, főként akkor, amidőn a vágószerszám már tompulni kezd, a cső a bemetszés elől oldalirányban ki ne térhessen, célszerűen egy, vagy több támasztógörgőt alkalmazunk, amelyek a késtartóval együtt keringenek és a csövet a vágóberendezéshez viszonyítva központosítják. Mivel pedig a nyílások bemetszésé ezenkívül még érintő irányú erőhatást is gyakorol a csőre és ezt elforgatni igyekszik, a szilárdan álló burkolaton még további, a csövet vezető rugalmas görgők is elrendezhetők, amelyeknek tengelyei a csőtengelyre harántirányban állnak. A találmány szerinti szerkezet különös előnye abban is rejlik, hogy a csőbe bemetszett nyílások hosszirányban kifelé tágulnak, azaz a nyílások hossza kifelé növekszik. Márpedig alagcsöveknél előnyös, ha a vízbeönlő nyílások befelé szűkülnek és ezért a vágókéseket úgy alakíthatjuk ki, hogy a nyílásoknak szélessége is növekedjék kifelé, és így csökkentsük a víz beömlési ellenállását. A vízbeömlő nyílásoknak ilyen kialakítása a fűrészelő és lyukasztó eljárásokkal nem, a nyílásoknak a kidudorodásokba való bemetszésével pedig csak tökéletlenül lehetséges. A találmány szerinti szerkezetnek az a további előnye is van, hogy a kés által befutott epicikloiszok megfelelő megválasztása, valamint több egymással szemben lépcsőzetesen eltolt elhelyezésű kés alkalmazása révén a nyílásokat a hullámvölgyekbe, vagy a hullámhegyekbe, egymással szemben lépcsőzetesen eltoltan lehet bemetszeni. Ugyanezekkel az eszközökkel azt is elérhetjük, hogy a beömlőnyílásokat a kerületnek csak egy részén metsszük be és ezzel olyan csövet állítsunk elő, amelyet úgy lehet lefektetni, hogy csak a felső részén legyenek a vízbeömlő nyílásai. Az ábrák a találmány szerinti szerkezet és ezzel a szerkezettel előállított csövek példaképpeni alakjait szemléltetik. Az 1. ábrán a találmány szerinti szerkezet alapelvét vázlatosan szemléltetjük. A 2. ábra a találmány szerinti szerkezet, részben feltört, elölnézetét szemlélteti. A 3. ábra a 2. ábrában szemléltetettel azonos szerkezetet mutatja, a 2. ábra III—III vonala mentén metszve. A 4. ábra különálló kést mutat abban a szerkezetben, amelyet a 2., 3. ábra szemléltet. Az 5. ábrán olyan kettősfalú, harántirányban hullamosított cső oldalnézetben és bal oldali végén 2