168002. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szálas anyagok, különösen szalma és szálas takarmány aprítására

3 168002 4 eredményezi, a bálázott anyag aprítását azonban nem végzi el, legfeljebb a bálabontás közbeni bolygatás során kis mértékben tördeli azt. Bonyolult és drága volta miatt nem is tudott elterjedni a gyakorlatban ez a szerkezet. A GB 1 187 221 sz. szabadalmi leírás szalma és hasonló szerkezetű anyagok aprítására szolgál. Ennél a berendezésnél a szalmát függőleges helyzetbe rendezik és az álló szalmaszálakat egy ferde szállítószalagra, vagy hasonló szállítóeszközre ejtik úgy, hogy az egyes szálak a szállítószalag haladási irányába essenek. A szállítószalagról a szalmaszálak hengerpár közé jutnak, mely hengerpár összeroppantja a szálakat és egyben a hengerpár mellett működő forgókések elé tolja a szálas anyagot. Az említett kések a kívánt hosszúságúra darabolják a szalmát vagy más szálas anyagokat. Ez a berendezés sem alkalmas bálázott szálas anyag közvetlen aprítására, azonkívül az aprítás során ez a berendezés is, ugyanúgy mint a hagyományos szecskázógépek, az egyes szálakra keresztirányú metszéssel végzi az aprítást. A szalmának vagy az egyéb szálas anyagnak a szerkezetét tehát nem változtatja meg az aprítás során a szerkezet, mindössze csak összeroppantja a már említett hengerpár az egyes szálakat. Az ismert szecskázó, bálabontó illetve aprító berendezések hiányosságai miatt tulajdonképpen mind ez ideig nem volt megoldva a gépesített alomkészítés úgy, hogy a készített alom a gépesített állattartás céljainak és a gazdasági követelményeknek maradéktalanul megfeleljen. Ugyancsak nem volt kielégítő berendezés a szálas takarmányok etetésre alkalmas takarmánnyá történő készítéséhez. A találmány szerinti berendezés a vázolt hiányosságokat, hátrányokat maradéktalanul kiküszöböli. Lehetővé teszi a találmány bálázott szalmának vagy szálas takarmánynak egyetlen berendezésben történő aprítását. A javasolt berendezés az aprítás során nemcsak a szálakra keresztirányú metszéssel végzi az aprózást, hanem emellett a szálak hosszmenti roncsolását is eredményezi, mintegy foszlatja az anyagot. Az így felaprított, foszlatott szalma előnye, hogy nedvszívó képessége lényegesen nagyobb, mint az aprítás nélküli vagy a szecskázott szalmáé, így alomként való alkalmazása mellett fajlagosan kisebb mennyiséget kell felhasználni belőle. A berendezés által készített aprított anyag - akár alomként használt szalmáról vagy szálas takarmányról van is szó — könnyebben kezelhető a további felhasználás során. így kitrágyázásnál akár pneumatikus, akár más módon történik a trágya eltávolítása, üzemzavar vagy az anyag feltorlódása nélkül folytatható le a kitrágyázás. A szalmának vagy a szálas takarmánynak etetés előtti kezelése, táppal való keverése, vagy más takarmányokkal való keverése is egyszerűen végrehajtható. Konkrét tapasztalat alapján állítható, hogy az állatok a találmány szerinti berendezéssel aprított anyagot szívesebben fogyasztják mint a hagyományos módon aprított vagy egyáltalán nem aprított szalmát, illetve takarmányt. E körülménynek az a különös jelentősége, hogy kisebb értékű anyagot is fel lehet használni takarmányozás céljára, közvetlenül, illetve értékesebb takarmányokhoz keverve ezeket, a takarmányozás költségei csökkenthetők. A találmány szerinti berendezés a szálas anyag aprítását, a vázolt előnyök biztosítása végett, fogazott tárcsákkal rendelkező forgórésszel végzi. A kerületi fogazással ellátott aprítótárcsák célszerűen kötegekbe fogva vannak elhelyezve a forgórész tengelyével 5 párhuzamos csapokon úgy, hogy a szomszédos csapokon levő kötegek egymáshoz képest tengelyirányban eltolt helyzetűek. Dy módon az ezen forgórészhez érkező szálas anyag a forgórész fogai által zúzó hatásnak van kitéve és így nemcsak rövid darabok 10 levágására kerül sor, hanem a szálas anyag foszlatása is bekövetkezik. A forgórész egy házban van forgathatóan elhelyezve, és legalább az alsó részénél rosta övezi. Megfelelő lyuknagyságú rosta alkalmazása esetén elérhető, hogy a további felhasználási célnak 15 legjobban megfelelő méretű elemekből álló aprított anyaghalmaz hulljon át ezen a rostán, amelyet a rosta alatti térből a kívánt helyre lehet továbbítani. Az említett forgórésszel rendelkező berendezésben, a szálas anyagot vezető csatornában, olyan 20 maródob helyezhető el, amely ha bálázott szálas anyagot adagolnak a berendezésbe, a bálát megbontja és így már fellazított szálas anyag kerül a forgórészhez. Az említett maródob célszerűen a forgórész tengelyével párhuzamos tengely körül forgatható, és 25 kerületi fogazással ellátott, egymás mellé illesztett tárcsák képezhetik a palástját. A bála megbontását célzó maródob alkalmazása nem feltétlen szükséges a berendezéshez. Amennyiben bálázás nélküli szálas anyag aprításáról van szó, úgy elhagyható ez a 30 maródob. E nélkül is számottevő előnyt jelent a már vázolt felépítésű forgórész aprító hatása. A találmány szerinti berendezés lényege tehát, hogy az aprítandó anyagot vezető csatornához csatla-35 koztatott házban elhelyezett, motorral kapcsolatban álló forgórésze van, amelynek a tengelyével párhuzamos csapokon elhelyezett kerületi fogazással ellátott aprítótárcsái vannak, a forgórészt alulról rostalemez övezi és a rostalemez alatti térből az aprított anyagot 40 elszállító szerkezete van. A javasolt berendezés egy célszerű kiviteli alakját képezi az a megoldás, miszerint az aprító tárcsák egy-egy csapon csoportokba fogva vannak elrendezve, és hogy a szomszédos csapokon levő aprítótárcsa-cso-45 portok egymáshoz képest tengelyirányban eltolt helyzetűek. További előny származhat olyan kivitel révén, amelynél a forgórész egy-egy keresztmetszetében levő 50 egyes aprítótárcsák is egymáshoz képest tengelyirányban eltolt helyzetűek. A bálázott szálas anyag megbontására is alkalmas berendezésnél az aprítandó anyagot a házba vezető csatornában elhelyezett, a forgórész tengelyével 55 párhuzamos tengely körül forgatható maródob van alkalmazva. Az aprított anyagot a forgórész alatti térből elszállító szerkezet pneumatikus vagy csigás szállítószerkezet lehet, de ezektől eltérő bármilyen mó-60 don is eltávolítható az aprított anyag a berendezésben. A találmány szerinti berendezést részletesebben a csatolt rajzokon bemutatott példakénti kiviteli alak kapcsán ismertetjük. 65 A rajzokon az 2