168002. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szálas anyagok, különösen szalma és szálas takarmány aprítására

168002 1. ábra a példakénti berendezés előlnézetét mutatja, a 2. ábra az 1. ábrának megfelelő baloldali oldalnézet, a 3. ábra a kiszerelt forgórészt mutatja metszetben, a 5 4. ábra a forgórész oldalnézete, az 5. ábra a maródobot szemlélteti metszetben és a 6. ábra a fogazott tárcsa egy részletét mutatja. A rajzokon bemutatott berendezés a 8 gépvázra van felépítve. A 8 gépházhoz van rögzítve a 3 ház 10 alsórész, amelynek a 7 ház felsőrész van csatlakoz­tatva kinyitható és becsukott helyzetében zárhatóan. A 7 ház felsőrészhez anyagbevezető csatorna tartozik, és ennek felső részénél van kiképezve a 2 garat. A berendezéshez tartozhat olyan szállító berendezés, 15 vagy kezelőasztal, amelyről vagy amelyen az aprítani szándékolt anyagból álló bálákat lehet a berendezés­hez továbbítani. Ez utóbbi szerkezeti elemek, mint­hogy a találmány szempontjából érdektelenek, nincse­nek a rajzon feltüntetve. 20 A házban van forgathatóan elhelyezve a 6 forgó­rész, amelyet a 10 tengelykapcsoló révén all motor hajt. A 6 forgórész alsó részét megfelelő méretű lyukakkal ellátott rosta övezi, és ez alatti térhez van csatlakoztatva a 12 fenékcső, amely a 13 csatlakozó 25 cső és 14 átmeneti darab révén a 6 forgórészzel együtt meghajtott 9 ventillátor szívócsonkjához kapcsolódik. A 9 ventillátor a 15 átmeneti darabon, majd az ennek folytatását képező 16 elszívó csövön át képes a kívánt helyre továbbítani a felaprított anyagot. 30 A 7 ház felsőrész és az anyagbevezető csatorna összekapcsolási szintje környezetében van csapágyaz­va a 4 maródob, amelyet a 5 motor hajt. Az 5 maródob elhelyezése olyan, hogy a 17 nyű szerinti üzemi forgásiránya mellett, az átala továbbított 35 anyag 6 forgórész felé haladó áramának nagyobb hely álljon rendelkezésre, mint amekkora rés a 4 maródob átellenes oldala és az anyagbevezető csatorna fala között van. A 3. és 4. ábra alapján ismertetjük a 6 forgórész 40 felépítését. A 6 forgórész tengelyére van építve az a lemezből készített váz, amelyet a kerület közelében elhelyezett csapok hidalnak át. E csapokra vannak felfűzve az 1 aprítótárcsákból álló aprítótárcsa-cso- . portok. Az egyes 1 aprítótárcsák a csapok befogadása- 45 ra szolgáló több 20 furatokkal van ellátva. A példa­kénti kivitelnél mindegyik 1 aprítótárcsa három 20 furattal rendelkezik. Az 1 aprítótárcsák lemezből készíthetők és kerületükön fogazottak. Az egyes aprítótárcsa-csoportok távolságtartó hüvelyekkel van- 50 nak helyzetükben tartva. Ugy vannak ezek az aprító­tárcsa-csoportok elhelyezve, hogy a szomszédos csa­pokon levő aprítótárcsa-csoportok egymáshoz képest tengelyirányban eltolt helyzetűek. Emellett célszerű az 1 aprítótárcsákat úgy beállítani a csapokon, hogy a 55 6 forgórész egy keresztmetszeti síkja környezetében az egyes aprítótárcsák is tengelyirányban eltolt hely­zetűek legyenek, vagyis, hogy lehetőleg ne essenek egy síkba aprítótárcsák. Az 5. és 6. ábrán bemutatott példakénti 4 maró- 60 dob az egymás mellé illesztett 19 fogazott tárcsákból álló palásttal rendelkezik. A 4 maródobnak egyébként lemezből készített váza lehet. A találmány szerinti berendezés működése során az aprítandó szálas anyag báláját — az azt összetartó 65 fém vagy más kötőelem eltávolítása után — a 2 garathoz kell továbbítani. A 2 garaton átjutott bála az aprítandó anyagot vezető csatorna ferde helyzete miatt a 4 maródob felé csúszik. A 4 maródob a 17 nyíl irányában forogva a bálát lazítja és az általa kitépett szálas anyagot a 2. ábra szerinti jobb oldala mellett továbbítja a (6) forgórész felé. A 6 forgórész a 18 nyű értelmében forogva fejti ki aprító hatását. Az aprítás során az 1 aprítótárcsák kerületi fogazásukkal teljesen rendezetlen helyzetbe állítják az egyes szála­kat és eközben mind a szálak szempontjából kereszt­irányban, mind a szálak hossza mentén aprítják azt és e közben a hosszirányú rostokat is feltépik, ily módon mintegy meglazítják a szálas anyag falát ül. testét. Tekíntellel arra, hogy az 1 aprítótárcsákból álló rendszer olyan kialakítású, hogy egy-egy kereszt­metszeti síkhoz képest tengelyirányban el vannak tolva az egyes 1 aprítótárcsák, így a már említett tépő, foszlató hatás jól érvényesül. A 6 forgórész alsó részét övező rostalemez lyukain áteső darabok a rostalemez alatti térben a 9 ventillá­tor szívóhatása folytán a ventillátor felé mozognak, majd a ventillátor nyomóoldalán és az ehhez kap­csolódó 16 elfúvócsövön át a kívánt helyre kerülnek. Azok a nagyobb darabok, amelyek nem tudtak átesni a rostalemez lyukain, mindaddig a 6 térfogatrész terében maradnak, amíg a kellően kicsi méretet el nem érik. A példakénti kivitelnél szereplő pneumatikus el­szállító szerkezet helyett természetesen más szállító megoldás is alkalmazható. így pl. szóbajöhet csigás szállító szerkezet is, amely a rostalemez alatti térhez van csatlakoztatva, vagy abban van elhelyezve. Ha az aprító berendezés olyan helyen van üzemel­tetve, ahol az aprítandó anyag nem bálázott, hanem szabadon, ömlesztve áll rendelkezésre, akkor a beren­dezés egyszerűbb alakban is használható, nevezetesen a 4 maródob nélkül. Ilyen esetben az aprítandó anyag a 2 garaton át a vzetőcsatornán keresztül mindjárt a 6 forgórészhez jut, és csak ennek aprító hatása alá kerül. Az 1 aprítótárcsák fogazott kerületei meglehetősen nagymérvű kopásnak vannak kitéve. Ezért célszerű az őket tartó csapok befogadására alkalmas több 20 furattal ellátni azokat. Egy-egy kerületi szakasz meg­kopása esetén ugyanis, az 1 aprítótárcsákat egy másik 20 furaton fűzzük fel a csapokra és így az 1 aprítótárcsák másik kerületi szakasza lesz igénybe­véve. A példakénti kiviteli alak ismertetése alapján is látható, hogy a találmány szerinti berendezés működése során a szálas anyag aprítása nem metszés­sel vagy vágással történik, hanem a forgórész aprítő­tárcsái mintegy tépik, marják és foszlatják az aprítani szándékolt anyagot. Ilyen aprító hatás mellett nem­csak a szálak keresztirányú roncsolása, hanem hossz­irányú foszlatása is végbemegy. Az ily módon lazává tett és felaprított anyag nedvszívó képessége folytán kedvező alomként történő felhasználásra, vagy etetés­re. - Az is látható a példakénti berendezés alapján, hogy egyszerű szerkezeti felépítésű, egyetlen berendezés szolgál a bála szétbontására és a szálas anyag aprításá­ra", valamint továbbítására is. Ebből eredően a talál­mány szerinti berendezés helyszükséglete kicsi, jól 3

Next

/
Thumbnails
Contents