167985. lajstromszámú szabadalom • Fényérzékeny másolóanyag
55 167985 56 Hasonló kedvező tulajdonságú nyomóformát kapunk, ha az alumínium fóliát a 2. példában leírt módon készített savanyú foszfátos kondenzációs termék 2%-os vizes oldatával vonjuk be, a vízhez még 4% n-butanolt is adva. Ez esetben az előhívás vízzel való lemosással történik. Hasonló, jó minőségű nyomóformát állíthatunk elő mechanikusan szemcsézett alumínium fólián is, ha a fóliát ismert módon alkáli-szilikáttal előkezeljük és e példában ismertetett első oldattal bevonjuk. A kondenzációs termék itt klorid formájában van jelen, de használhatjuk a megfelelő kondenzátum cink-kloriddal vagy kádmium-kloriddal képezett kettős sóját is. Előhívás céljára a II. előhívó a megfelelő. A kondenzációs terméket a következő módon állítjuk elő: 30,2 súlyrész 3-metoxi-difenilamin-4-diazóniumszulfátot (1. táblázat, 2. sz. diazovegyület, szulfát) feloldunk 93,5 térfogatrész 86%-os foszforsavban. Az oldathoz 29,3 súlyrész finoman porított 4,4-bisz-acetoximetil-difenilétert (1. táblázat, B!-komponens 40. sz.) adunk erős keverés közben, majd még másfél óra hosszat melegítés nélkül keverjük. A kondenzálást 3 és 1/2 órás 40 C°-on való tartással fejezzük be. A tiszta kondenzációs terméket feloldjuk 500 térfogatrész vízben. Tiszta oldat keletkezik, melyből a kondenzációs terméket kloridja formájában lecsaphatjuk, ha 40 C°-on 220 térfogatrész híg sósavat adunk hozzá. (A híg sósavat 36%-os sósavból készítjük azonos térfogatú víz hozzáadásával.) A csapadékot tisztítás végett meleg vízben oldjuk és sósav hozzáadásával klorid formájában újra lecsapjuk. A szárítás 30 C°-os hőmérsékleten hűtött szobában légcirkulációval történik. A termék súlya 38,7 súlyrész. (C 65,7%, N 8,1%, Cl 8,6%; az atomok aránya: 28,5 : 3 :-l ,26.) 45. példa Egy alumínium fólia felületét drótkeféléssel érdesítjük, a polivinilfoszfonsav oldattal előkezeljük a 3 220 832 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalom szerint. Az alumínium fóliát az alábbi oldatok valamelyikével bevonjuk, majd a réteget megszárítjuk: Mindegyik esetben az oldást 100 térfogatrész alábbi eleggyel végezzük: 8 térfogatrész etilénglikolmonometiléter és 2 térfogatrész butilacetát). 1 2 3 4 5 6 diazo-formalde-hidkondenzá- 0,4 - 0,04 0,13 tum (súlyrész)*-' Kevert kondenzátum - 0,34 0,34 0,34 0,31 0,23 (súlyrész)**) Foszforsav mól/mól diazo- 2,8 0 0,5 2,8 0,5 2,8 csoportonként *A kondenzátum az 1. táblázat 2. sz. diazovegyületéből (klorid) és formaldehidből készül, 2,8 mól foszforsav jelenlétében a 3 406 159 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalom 1. példájában leírt eljárással. **A kevert kondenzátum (klorid) azonos a 44. példában leírttal. A fényérzékeny réteg megvilágítása 2,4 kW-os, 3 fázisú, szénrudas ív-fénylámpával történik. Az eredeti negatív alatt 21 fokozatú szürke optikai ék van elhelyezve, melyen az egyes fokozatok között 0,15-ös emelkedés van. A megvilágítás és előhívás után a 5 nyomólemezt zsíros nyomdafestékkel itatjuk át. A kapott nyomaton minden esetben megfigyelhető az optikai ék mind a 21-fokozata. A próbánál a következő megvilágítási időket használtuk: Kísérlet: 12 3 4 5 6 10 A megvilágítási idő relatív egységekben: 70 18 18 35 25 50 Az 1. sz. kísérletnél az előhívó-oldat víz, a 2. és 6. sz. kísérletnél a II. előhívó (a 36-43-as példák 15 szerint). Ha a nyomóformát nagyobb példányszámra akarjuk alkalmassá tenni, akkor a lemezen levő negatív képet megfelelő lakkal vonhatjuk be, ilyen pl. a 3 313 233 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalom 1. példájában leírt termék és a 2 754 279 sz. 20 amerikai egyesült államokbeli szabadalomban leírt anyag. Az 1, 4 és 6. sz. kísérletnél előre érzékenyített anyagokat használtunk. Ezeket a képeket 8 héten keresztül 52 °C hőmérsékletű térben tároltuk és a 25 tárolás után a nyomólemezek jól használhatók. Azok a fényérzékeny rétegek, melyek kevesebb foszforsavat tartalmaznak, vagy esetleg teljesen foszforsavmentesek, ilyen körülmények között kevésbé tárolhatók. A nyomóformával elérhető példányszám növelése 30 végett a másolóanyagot külön is bevonhatjuk egy vízben oldhatatlan polimerrel, ahogy ez pl. le van írva a 3 136 637 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalomban. Megoldahtó az is, hogy az ilyen bevonatokhoz még 35 további színezéket, pigmenteket és diazovegyületeket adunk. A megfelelő diazovegyületeket a 3 180 732 és a 3 175 906 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmak ismertetik. A 44. példában leírt eljárással azonos módon 40 kevert kondenzátumot készíthetünk 1,5 mól 4,4'bisz-metoximetil-difeniléterből (1. táblázat Bi-komponens 41. sz.) és 3-metoxi-difenilamin-4-diazóniumszulfátból (1. táblázat, 2. sz. diazo vegyület, szulfát). E kondenzátumot kloridja formájában különítjük el. 45 E kondenzátum alkalmazásánál rövidebb megvilágítási időre van szükség, de a fényérzékeny rétegek és a megvilágított anyagok tárolhatósága csak akkor lesz az előzővel azonos, ha még több foszforsavat adunk hozzá. 50 45. példa A 45. példában leírt, polivinilfoszfonsawal előkezelt alumínium lemezt használjuk, melyet a következő oldattal vonunk be: 55 1,25 súlyrész nyers kondenzátum, mely 3-metoxidifenilamin-4-diazónium-kloridból és formaldehidből készült foszforsavas közegben (moláris arány: 1:1: 2,8), a kondenzálás 40 C°-on 40 órán át történt. 10,0 súlyrész 21. példában leírt kondenzációs 60 termék, 5,1 súlyrész 85%-os foszforsav, 2 400 súlyrész etilénglikol-monometiléter és 580 súlyrész butilacetát. A bevonatot 2 percen át 100 C°-on szárítjuk. 65 A másolórétegnek ujjnyomokkal szembeni érzé-