167977. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új N-szubsztituált 4-(3,4-metiléndioxi-fenil) piperidinek előállítására
7 167977 8 hőmérsékletet 40° alatt tartjuk. A hozzáadás után csapadék válik ki. Ezután a keveréket még 2 óra hosszat 38—40°-on reagálni hagyjuk. A reakcióedényt nitrogénnel kiöblítjük, és a reakciókeveréket vákuumban erősen besűrítjük. A maradékhoz 150 ml étert adunk, és a keverékhez 10-15°-on 15 perc alatt 100 ml tömény vizes ammóniumklorid-oldatot csepegtetünk. A képződött rétegeket szétválasztjuk, az éteres fázist vízzel kétszer mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, és forgó párologtatóban bepároljuk. A visszamaradt, cím szerinti terméket izopropanolból átkristályosítjuk. Olvadáspontja 123-125 . 10 3. példa l-Fenetil-4-propioniloxi-4-(3,4-metiléndioxi- 15 fenil)-piperidin-hidroklorid 3 g l-fenetil-4-hidroxi-4-(3,4-metiléndioxi-fenil)-piperidint 4,5 ml piridinben oldunk, és az oldathoz 4,5 ml propionsavanhidridet adunk. A keveréket vízfürdőn 3 óra hosszat melegítjük. Utána vákuumban 20 elpárologtatjuk a piridint, és a visszamaradt sötét olajat kétszer 30 ml vízzel extraháljuk. Az olajat éterben oldjuk, és az éteres oldatot 2N vizes nátriumkarbonát-oldattal mossuk. Az éteres oldatot káliumkarbonáton szárítjuk, és bepároljuk. A maradékhoz 25 kevés propán olt és vizet adunk, majd a keveréket 3 ml 2N sósavval közömbösítjük. Ezután kétszer acetont adunk hozzá, és mindkétszer bepároljuk, majd újra acetonban oldjuk, és az oldathoz étert adunk, mire színtelen kristályok formájában a cím szerinti vegyü- 30 let válik ki. Olvadáspontja 180-181°. 4. példa l-Cinnamil-4-hidroxi4-(3,4-metiléndioxi-fenil)piperidin 35 4,4 g 4-hidroxi-4-(3,4-metiléndioxi-fenil)piperidint 75 ml forró acetonban oldunk, az oldathoz 2,5 g cinnamilbromidot adunk, és a reakcióelegyet 4 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk. 1 órai forralás után kiválik a kiindulási vegyületként alkalmazott 40 piperidinol hidrobromidjának egy része, és ezt a reakció lezajlása után kiszűrjük. A szüredéket bepároljuk, és háromszor 70-70 ml éterrel extraháljuk. Az egyesített éteres oldatokat besűrítjük, majd petrolétert adunk hozzá, mire a cím szerinti vegyület 45 kicsapódik. Olvadáspontja 114-115°. 5. példa l-(2-Klór-fenetil)4-hidroxi4-(3,4-metiléndioxifenil)-piperidin 1,31 g magnéziumforgácshoz 30 ml abszolút tetrahidrofuránban nyomnyi mennyiségű jódot és metiljodidot adunk, és a keveréket melegítjük. Utána nitrogénatmoszférában 60 ml vízmentes tetrahidrofuránban oldott 10,07 g 4-bróm-pirokatechin-metilénétert csepegtetünk hozzá. A reakciót melegítéssel megindítjuk, és a reakciókeverék hőmérsékletét 50—55°-ra beállítjuk. A reakció lezajlása után még 45 percig 55°-on melegítjük a keveréket. Utána 30°-ra hűtjük, és ezen a hőmérsékleten keverés közben hozzácsepegtetünk 30 ml vízmentes tetrahidrofuránban oldott 10,7 g l-(o-klórfenetil)-4-piperidont, mire exoterm reakcióban a hőmérséklet 45°-ra emelkedik. További 1 órán keresztül 55°-on melegítjük az oldatot, mire a víztiszta halványsárga folyadékból fehér csapadék válik ki. A tetrahidrofuránt vákuumban ledesztilláljuk, és sűrűn folyós sárga maradékot 20%-os vizes ammóniumklorid-oldat és éter között elosztjuk. Az éteres fázist egyszer 20%-os vizes ammóniumklorid-oldattal és kétszer vízzel mossuk, nátrium-szulfát fölött szárítjuk, majd bepároljuk. A száraz maradékot acetonos oldatban aktív szénnel derítjük, és éter-petroléter elegyéből átkfistályosítjuk. A színtelen kristályok alakjában kapott, cím szerinti vegyület olvadáspontja 105—106°. 6. példa 4-Hidroxi-4-(3,4-metüéndioxi-fenil)-l-(3-fenilpropil)-piperidin 4,4 g 4-hidroxi-4-(3,4-metiléndioxi-fenil)-piperidint 70 ml forró acetonban oldunk. Az oldathoz 2,2 g fenilpropilbromidot adunk, és a keveréket 3 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk. Ezután a képződött csapadékot (a kiindulási amin hidrokloridját) kiszűrjük. A szüredéket lehűtjük, mire a cím szerinti vegyület kikristályosodik. Olvadáspontja 142—143°. A szüredék bepárlásával és a maradék éteres extrakciójával a cím szerinti vegyület további részletéhez jutunk. 50 ml acetonból átkristályosítva a vegyület olvadáspontja 143-144°. Az 1. példában közölt eljárást követve a megfelelő kiindulási vegyületekből a következő szubsztituenseket tartalmazó I általános képletű vegyületek állíthatók elő (R3 mindig hidrogénatomot képvisel): Példa R! R, 7. 2-C1 H 8. 2-C1 4-C1 9. 2-C1 .6--C1 10. 2-C1 H 11. H H 12. 3-C1 H 13. 4-C1 H 14. 2-CH3 H 15. 3-CH3 H 16. 4-CHj H 17. 2-CH3OH 18. 3-CH3OH 19. 4-CH3OH A Olvadáspont C° CH2 -193-195°(hidroklorid) -CH2 —CHj — 209-210° (hidroklorid) -CH2 —CH2 — 204-205° (hidroklorid) -CH2 —CH2 —CH2 — 122-123° (hidroklorid) CH-CH2-1 101-103° (bázis) CH3 -CHj —CH2 — 118-120° (bázis) -CH2 —CH2 — 136-138° (bázis) -CH2 —CH2 — 127-128° (bázis) -CH2 —CH2 — 110-112° (bázis) -CH2 —CH2 — 129-132° (bázis) -CH2 —CH2 — 107-109° (bázis) -CH2 —CH2 — 121-122° (bázis) -CH2 —CH2 — 113-117° (bázis)
