167966. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 6-hidroxi- 1,2,3,4,5,6,7,8- oktahidro-naftalinok és 4,5,6,7-tetrahidro- 5-indanolok előállítására

9 167966 10 raljuk, majd vákuumban bepároljuk, és a csaknem száraz maradékot éterrel négyszer extraháljuk, és az éteres kivonatokat magnézium-szulfáton szárítjuk. Az étert vákuumban eltávolítva 24,5 g olaj marad vissza. Gáz-folyadék megoszlásos kromatografálással két na- 5 gyobb maximumot kapunk, az egyik a kiindulási anyagnak felel meg, a másik retenciós ideje annak kétszerese. Ezután az olajat II aktivitású közömbös alumínium-oxidon kromatografáljuk. A terméket először éterrel, majd éter-kloroform elegyekkel, végül 10 tiszta kloroformmal eluáljuk. 3,2 mm átmérőjű és 1,5 mm magas OV 17 oszlopot 190°-on használva a gáz-folyadék megoszlásos kromatografálás során mindegyik frakció retenciós ideje azonosan 5,1 perc. Ily módon összesen 10 g (körülbelül 50%) terméket kapunk. Az eluátum egyesített középső négy frakcióját bepárolva, és a 2,6 g maradékot éter és petroléter elegyéből átkristályosítva 1,6 g terméket kapunk. Olvadáspontja 94-96°. Az anyag infravörös spektruma szerint az egyesített termék izomerek keveréke. 2. példa 4,5,6,7- Tetrahidro-2-piperidino-5-indanol; A izomer Az izomerek nyers keverékét az 1. példa első bekezdésében leírt módon állítjuk elő. Az így kapott 46 g nyers olajat 1 kg II aktivitású közömbös alumínium-oxid oszlopon kromatografáljuk. A mintát hexán és éter 1:1 arányú elegyében oldva alkalmazzuk. 2 liter hexán-éter elegy eltávolítja a kiindulási anyagot és az egyéb gyorsabban mozgó anyagokat. További 1 liter hexán-éter elegy és az első liter éteres eluátum A izomerben dús, (vékonyréteg-kromatografálással megállapítva). Az eluátumokat összegyűjtve és az oldószert vákuumban eltávolítva 4,6 g kristályos termék marad vissza. Éterből kétszer átkristályosítva 1,9 g cím szerinti terméket kapunk. Olvadáspontja 103-106°. 3. példa 4,5,6,7- Tetrahidro-2-piperidino-5-indanol; B izomer Miután az 1. példa szerint előállított izomerkeverékből az A izomert a 2. példa szerint eluáltuk, az izomerkeverék maradékát az alumínium-oxid oszlop-f ból éterrel és éter és kloroform elegyekkel eluáljuk.' Miután az oszlopon körülbelül 2 liter tiszta kloroform keresztülhalad, több frakciót, összesen 2 litert, összegyűjtünk és egyesítünk (vékonyréteg-kromatogramjuk szerint ezek a frakciók csaknem tisztán B izomert tartalmaznak). Az oldószert vákuumban eltávolítva 4,0 g kristályos anyag marad vissza. Ezt éterből kétszer átkristályosítva 1,4 g cím szerinti terméket kapunk. Olvadáspontja 113—115° 4. példa 4,5,6,7-Tetrahidro-2-(piperidinometil)-5-indanolhidroklorid 8,76 g (0,04 mól) l-(4,7-dihidro)-2-piperidinometil-indán 195 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát nitrogénatmoszférában 0°-on keverés közben 40 perc alatt hozzáadjuk 59,5 ml 1 mólos tetrahidrofurános diborán oldathoz, és a reakciókeveréket vízfürdőben és nitrogénatmoszférában éjjelen át keverjük. Az oldószert elpárologtatjuk, a maradékot 86 ml 95%-os etanolban oldjuk, az oldatban 3,46 g nátrium-hidroxidot oldunk, és keverés közben lassan 10,4 ml 30%-os hidrogén-peroxidot adunk hozzá. Ezt az oldatot 2,5 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk, majd lehűtjük, és vizes oldattá bepároljuk. Az oldatot éterrel extraháljuk, a szerves réteget magnézium-szulfáton szárítjuk, és az oldószert elpárologtatjuk. A kapott olajat 200 g III aktivitású bázisos alumíniumoxiddal töltött oszlopon kloroformmal kromatografáljuk. A közepes polaritású frakciókat egyesítjük, és az oldószert eltávolítva 2,85 g (30%) nyers, olajos 4,5,6,7-tetrahidro-2-(piperidinometil)-5-indanolt kapunk. Ebből 2,5 g fehér kristályos hidrokloridot állítunk elő. Izopropanol és éter elegyéből átkristályosítva 1,51 g analitikai tisztaságú mintát kapunk. Olvadáspontja 186-187° bomlik). 5. példa 4,5,6,7- Tetrahidro-2~piperidino-5-indanol-3,4,5*-20 trimetoxi-benzoilészter - Az 1. példa szerint előállított 2,2 g (0,01 mól) 4,5,6,7-tetrahidro-2-piperidino-5-indanolt és 2,4 g (0,011 mól) 3,4,5-trimetoxibenzoilkloridot feloldunk 22 ml piridinben. A keveréket éjjelen át szobahőmér-25 sékleten keverjük, majd az oldószer legnagyobb részét vákuumban eltávolítjuk, a maradékhoz telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldatot adunk, és kloroformmal kétszer extraháljuk. Az egyesített kloroformos kivonatot telített vizes nátrium-hidrogén-karbo-30 nát-oldattal és vízzel mossuk. Szárítás után az oldószert vákuumban eltávolítva sötétbarna olaj marad vissza. Az olaj legnagyobb része forró hexánban oldódik. Az oldatból lehűtéskor kiváló kevés sötétszínű anyagot kiszűrjük. A hexános oldatból 35 hideg helyiségben három hónap alatt 2,0 g (körülbelül 50%) majdnem fehér kristályos anyag válik ki. Hexánból átkristályosítva 0,7 g cím szerinti vegyületet kapunk. Ez az anyag 75°-on zsugorodik, 77—81°-on megolvad. 40 6. példa 4,5,6,7-Tetrahidro-2-N-butilamino-5-indanol 50 g 2-indanon és 55 g N-butilamin keverékét 1 g p-toluolszulfonsav jelenlétében 250 ml benzollal ke-45 verjük, és a vizet azeotrop desztillálással eltávolítjuk. Az oldószer eltávolítása után visszamaradó nyers imint 250 ml metanolban oldjuk, és részletekben 25 g nátrium-bór-hidridet adunk hozzá. Ezután a reakciókeveréket 30 percig visszafolyatás közben forraljuk, 50 majd lehűtjük, és a terméket éterrel extraháljuk. A kivonatot szárítása és bepárlása után a maradékot 0,1 torr nyomáson ledesztillálva 93-95°-on 55,6 g 2-N-butilaminoindánt kapunk. Ezt 2,5 liter ammónia és 200 ml éter elegyében oldjuk, és részletekben 55 hozzáadunk 53 g fémlítiumszalagot. Ezután addig csepegtetünk hozzá etanolt, amíg a szín tökéletesen el nem tűnik. Az ammónia eltávolítása, az oldat lehűtése és vízzel hígítása után a keveréket éterrel tovább extraháljuk. A kivonatot szárítva, és az oldószert 60 eltávolítva 54 g 4,7-dihidro-2-N-butilamino-indánt kapunk. Ezt a terméket 500 ml toluolban oldjuk, hozzáadunk 17,6 g (0,14 mól) benzilkloridot. Visszafolyatás közben több óra hosszat forraljuk, majd lehűtjük, szűrjük, bepároljuk, a száraz maradékot 65 éterben oldjuk, mossuk, szárítjuk, és az oldószert 5