167966. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 6-hidroxi- 1,2,3,4,5,6,7,8- oktahidro-naftalinok és 4,5,6,7-tetrahidro- 5-indanolok előállítására
7 167966 8 Birch-redukció IVB általános képletű vegyületet -ebben a képletben n' értéke 1 - szolgáltat). Vagy másképpen a kvaternizálást követő reakció kálium-cianiddal vagy etilciánacetáttal bázis jelenlétében végrehajtva oldalláncaminokat tartalmazó dihidronaftalinokká könnyen átalakítható közbülső vegyületeket szolgáltat (vagyis olyan IVA vagy IVB általános képletű vegyületek keletkeznek, amelyek képletében n' értéke 2, illetőleg 3). Ezek a vegyületek a fenti módon Birch-redukció hatására hexahidronaftalinokká alakulnak. A kiindulási anyagként használt XXII általános képletű vicinális transz-4,5-dihidroxiciklohexén-származékokat úgy állíthatjuk elő, hogy egy IV általános képletű diént 1 —8 szénatomos szerves karbonsavban például ecetsavban feloldunk, a reakciókeveréket a savnak megfelelő ezüstsóval, például ezüstacetáttal (a dién és az ezüstsó mólaránya 1:2 és 1:4 között, előnyösen 1:2 legyen) és jóddal (a dién és a jód mólaránya 1:1 legyen) kezeljük, a reakciókeveréket 60-110 C°-on, előnyösen 80-100 C°-on melegítjük, mire a használt savtól és ezüstsótól függő összetételű XLIII általános képletű diészter keletkezik. Az így előállított diésztert a XXII általános képletű megfelelő diollá azáltal alakíthatjuk, hogy a diésztert alkalmas protonos oldószerben, például etilalkoholban feloldjuk, és az oldatot vizes lúg, például nátrium-hidroxid vagy kálium-hidroxid vizes oldatának fölöslegével kezelve a diésztert a XXII általános képletű diollá hidrolizáljuk. A XLIIIa általános képletű fenolos amin kiindulási vegyületet úgy állíthatjuk elő, hogy egy diszubsztituált aminoindánt vagy aminoalkilindánt, tetralint vagy benzoszuberánt, például a XLIV általános képletű vegyületet tömény kénsavval, majd salétromsavval 5 és 50 °C közötti hőmérsékleten nitroszármazékok keletkezése közben reagáltatjuk; ezek a nitroszármazékok például hexánban való oldhatóságuk különbségei alapján választhatók el egymástól. Ezután a XLV általános képletű izomert alkalmas redukálószerrel, például ón(II)-kloriddal sósavban vagy más savban reagáltatjuk, hogy a XLVI általános képletű megfelelő amin keletkezzék, ezt az amint a következő lépésben lúg savban, például kénsavban vagy sósavban nátrium-nitrittel vagy salétromossawal diazotáljuk, és forró rúg savval kezelve a XXI általános képletű fenolos amint kapjuk. A fenolos amin kiindulási vegyületet úgy is előállíthatjuk, hogy egy diszubsztituált aminoindánt vagy aminoalkilindánt, tetralint vagy benzoszuberánt kevés szénatomos savkloridban, például acetil-kloridban feloldunk, és a keveréket fölös mennyiségű alumíniumkloriddal 25 és 100 °C közötti hőmérsékleten kezelve, hogy az aromás gyűrűt acilezzük, majd a kapott XLVII általános képletű vegyületet hidroxil-aminnal vagy hidrtixil-amin-hidrokloriddal bázisban, például piridinben kezelve a megfelelő oximmá alakítjuk, az oximot polifoszforsawal 80 és 120 °C közötti hőmérsékleten melegítjük, ezáltal az oxim Beckmann átrendeződés következtében a XLVIII általános képletű acilaniliddé alakul, majd az acilanilidet mg lúggal vagy savval anilinné hidrolizáljuk, és a szabad anilint híg savban nátrium-nitrittel vagy salétromossawal diazotáljuk, és forró rúg savval kezelve a fenolos amin kiindulási anyagot kapjuk. A XLVIIIA általános képletű fenolos aminők — ebben a képletben R4 és R5' hidrogén kivételével bármely más fenti jelentésű R4 és R s csoportot jelenthetnek, és R2 , R 3 , n és X a fenti jelentésűek -5 új közbülső vegyületek. Az ilyen fenolos aminők például azok a a XXI általános képletű vegyületek, amelyek képletében R2, R3, n, X, R4 és R5 (hidrogéntől eltérő) és R2 , R 3 és -X helyzetei az előbbiekben leírt monoolmonoének példáiban meg-10 határozott jelentésűek. A XXIIb általános képletű epoxidok - ebben a képletben R2 , R 3 , n, X és Y a fenti jelentésűek — új közbülső vegyületek. Az ilyen vegyületek például azok a XXIIb általános képletű vegyületek, amelyek 15 képletében R2 , R 3 , n, -X-Y és R 2) R 3 és -X-Y helyzetei az előbbiekben leírt monoolmonoének példáiban meghatározott jelentésűek. Ezeket az epoxidokat savkatalizátor, például kénsav vagy perklórsav jelenlétében alkanoUal, 20 például metanollal kezelve az epoxid kötés felszakad, és a XXIIc általános képletű vegyület keletkezik. Az I általános képletű vegyületek szervetlen és szerves savakkal savaddíciós sókat alkothatnak. Minthogy ezek a sók különféle közegekben oldhatatlanok, 25 gyakran kényelmes eszközt szolgáltatnak a termék elkülönítésére abból a reakciókeverékből, amelyben létrejöttek, illetve abból az oldószerből, amellyel extraháltuk őket. így a termék oldhatatlan sója alakjában kicsapható, és szokásos módon szabad 30 bázissá vagy kívánság szerint másik oldható vagy oldhatatlan sóvá alakítható át. Ilyen sók például a rüdrohalogenidek, mint a hidroklorid, hidrobromid vagy hidrojodid, különösen az első kettő, továbbá a foszfát, szulfát, nitrát, 35 valamint szerves savak sói, például az oxalát, tartarát, malát, maleát, citrát, embonát, fumarát, kámforszulfonát, metánszulfonát, benzolszulfonát, szalicilát, benzoát, aszkorbát, mandelát. A találmány szerinti vegyületek hatásosnak bizo-40 nyúltak állatkísérletekben fájdalomcsillapító izomlazítószerekként. Azonkívül antibakteriális szerekként ..is használhatók akár gyógyszer alakjában, akár fertőtlenítőszerekben. Az I általános képletű vegyületeket és savaddíciós 45 sóikat a megfelelő perorális vagy parenterális alkalmazásra kikészített alakban, például tabletta, kapszula, elixír, injekció vagy por alakjában napi 100—400 mg, előnyösen napi 125—175 mg mennyiségben, 2—4 részletben lehet beadni. 50 A következő példák szemléltetik a találmány szerinti eljárást; a hőmérsékleti adatokat Celsius fokban adjuk meg. 1. példa 55 4,5,6,7-Tetrahidro-2-piperidino-5-indanol 19,3 g (0,093 mól) l<4,7-dihidro-2-indanol)-piperidin 200 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készült oldatához 40 perc alatt hozzácsepegtetünk 93 ml 1 mólos tetrahidrofurános boránoldatot. A reakciókeve-60 réket éjjelen át keverjük, majd az oldószert vákuumban eltávolítjuk. A sűrűn folyó maradékot 200 ml 95%-os etanolban oldjuk, 8,0 g (0,2 mól) nátriumhidroxidot adunk hozzá, majd hozzácsepegtetünk 24 ml (0,2 mól) 30%-os hidrogén-peroxidot. A reakció-65 keveréket 2,5 óra hosszat visszafolyatás közben for-4
